Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-09-08 / 18. szám

4) Tiszafüred Jászberény J iszaderzs •Janoshida#o Tiszasúly' Karcag*. gyvernek \\ J nlmiklós -.'.Kisújszállás 'Töröks; 'SZOLNOK T úrkeve^ Mezőtúr 'Tiszaföldvár Látta már? Hazalátogató honfitársaink kirándulási programjához nyújtunk segítséget: fo­lyamatosan közöljük — a teljesség igénye nélkül — egy-egy megye megtekintésre érdemes nevezetességeinek helyét és pon­tos címét. SZOLNOK MEGYE SZOLNOK: Belvárosi plébánia —, volt Ferences templom 1724—57-ből, barokk stílusú (Költői Anna u. 8.); Damjanich Já­nos Múzeum, épült 1860-ban, késő klasszi­cista stílusban (Kossuth tér 4.); Szabadtéri Vízügyi Múzeum, a Közép-Tiszavidék víz­ügyi emlékeivel (Szolnok, Millér); Szolno­ki Galéria (Költői u. 2.); FEGYVERNEK: Pusztatorony templomrom 1500-ból (Új­telepi temető); HORTOBÁGY: Hortobá­gyi Nemzeti Park. Európa legnagyobb pusztájának sajátos élővilágát őrző nem­zeti park a megye területén két bemutató­­hellyel rendelkezik: NAGYIVÁN — a köz­séget övező puszta területe. Felvilágosítást nyújt a Hortobágyi Nemzeti Park fogadó­háza (Bem apó u. 1.); TISZAFÜRED— KÖCS Meggyes csárda — népi műemlék a XIX. századból. Körülötte a Meggyes er­dő értékes madárvilága és a Jusztus- Fekete-réti mocsárvilág természeti értékei figyelhetők meg. JÁNOSHIDA: Római ka­tolikus volt premontrei templom a XIII. századból, átalakítva és bővítve (Fő u.); JÁSZAPÁTI; Római katolikus templom a XV. századból, átalakítva, bővítve (Hősök tere); JÁSZBERÉNY: Római katolikus volt Ferences templom 1472-ből, gótikus stílusú, átalakítva a XVIII. században, (Marx tér); Jász Múzeum, 1782-ben épült, barokk stílusban, 1830 körül alakították át. A múzeumban látható Lehel kürtje. (Táncsics u. 5.); KARCAG: Református templom, épült 1743—55-ben, barokk stí­lusú, tornya 1789-ből való (Kossuth tér); Győrffy István Nagykun Múzeum, 1830 körüli klasszicista épület, a volt Bogdi Papp-kúria (Kálvin u. 4.); KISÚJSZÁL­LÁS: Állandó Néprajzi Kiállítás (Petőfi u. 5.); MEZŐTÚR: Református templom, ba­rokk stílusú, épült 1700—1716 között, át­alakítva klasszicista stílusban (Kossuth tér); TISZABURA: Református templom a XV. századból, gótikus, részben átala­kítva (Dózsa György u. 2.); TISZADERZS: Templomrom a XIII. századból (Ady End­re u.); TISZAFÖLDVÁR: Tiszazugi Föld­rajzi Múzeum (Iskola u. 6.); Bányai Kor­nél költő emlékszobája (Aranyhegy 1—3.); TISZAFÜRED: Kiss Pál Múzeum, a volt Lipcsey-kúria 1840-ből, klasszicista épület (Kun Béla sétány 6.); TISZASÜLY: Ró­mai katolikus templom a XIV. századból, szentélyében gótikus szentség- és ülőfül­ke. Bővítve a XIX. században (Kíséri út); TÖRÖKSZENTMIKLÖS: Helytörténeti Gyűjtemény (Kossuth u. 133.); TÜRKEVE: Református templom 1755-ből, barokk stílusú (Kossuth u. 1.): Finta Múzeum — a Finta testvérek szoborkiállítása (Attila u. 1.). A Szolnok Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal címe: Szolnok, Kossuth tér 9. — 5000. Szolnok FOTO: JÁKAI RUDOLF — MTI Daloló Zoboralja Ezen a címen rendezték meg Kolon­­ban a vidék CSEMADOK helyi szerveze­teinek kulturális bemutatóját. A Zobor­­vidék magyar települései nemcsak Cseh­szlovákiában ismertek régi, szép népszo­kásaikkal, gyönyörű népdalaikkal, de az egyetemes magyar népi kultúrának elvá­laszthatatlan része is ez a táj. Kodály Zol­tán itt gyűjtött sok szép népdalt, amelyek révén a vidék egyes települései' bevonul­tak a zeneirodalomba, például Csitár, Gerencsér, ahol először hallotta a neves zeneszerző a „Csitári hegyek alatt...”, vagy pedig a „Gerencséri utca” című népdalokat. Persze Kodály gyűjtése nyomán még sok-sok más dal is ismert­té vált a magyar népzenében. Zoboralja népviseletében, ősi hagyo­mányaiban, építészetében — nem utolsó­sorban pedig — nyelvében, az „ízes” pa­­lócságában is utánozhatatlan vidék. A CSEMADOK nyitrai járási szervezete, valamint az egyes falvak művelődési szervezetei céljuknak tűzték ki a táj jel­legzetes népiességének megőrzését: fel­dolgozzák a népi hagyományokat, s az egyes rendezvényeken, ünnepélyeken színre is viszik. A nagykéri Szivárvány tánccsoport Az évente megrendezendő Daloló Zo­boralja a felsorolt népi hagyományok se­regszemléjének bizonyul, *s ez az idén sem volt másképpen. Igyekezetük, aka­ratuk. megérdemli, hogy a fellépőket or­szág-világ előtt megemlítsük. A koloni és zsérei énekkar hagyomá­nyosan jól szerepelt. Ugyancsak sikerük volt a lédeci menyecskéknek, a gerencsé­ri citerásoknak és női csoportjuknak, to­vábbá a csitári, pogrányi, alsóbodoki, gesztéi, kalászi, nyitracseki, felsőkirályi, berencsi, nagykéri szereplőknek is. A közönség láthatott és hallgatott magán­énekeseket, női- és férfikórust, népi hangszereken játszó együtteseket, népi hagyományt bemutató csoportokat, vala­mint néptáncegyütteseket. A műsor színes, gazdag, választékos volt, melyen sok érdeklődő tapsolhatott a daloló zoboralji amatőr művészeknek. PATAY PÉTER Nyitra 21

Next

/
Thumbnails
Contents