Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-09-08 / 18. szám
Találkozó Hadersdorfban Hadersdorf Bécs nyugati kapujánál található, ott, ahol a salzburgi autópálya kezdődik. Hatalmas parkban, szelíd fák között áll a Schweizerhaus épülete. A párizsi Magyar Műhely irodalmi és művészeti folyóirat munkaközössége itt rendezte meg hatodik baráti találkozóját. A Műhely szerkesztői: Bujdosó Alpár, Nagy Pál és Papp Tibor eleven kapcsolatot tartanak fenn a hazai szellemi élettel. Nemcsak az Anyanyelvi Konferencia keretében, hanem úgy is, hogy műveikkel időnként jelen vannak a magyarországi irodalmi folyóiratokban. Legutóbb például a pécsi Jelenkor és a szombathelyi Életünk közölte írásaikat, illetve foglalkozott irodalmi tevékenységükkel. Az idén július 5-től 7-ig megrendezett összejövetelen Molnár István, a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyettese, Budai Imre, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője, Béládi Miklós, Pete György és Pomogáts Béla irodalomtörténész, Beke László és Bodri Ferenc művészettörténész, Horányi özséb és Kanyó Zoltán szemiotikus, Balázsovics Mihály, Erdély Miklós és Győré Balázs író, valamint a budapesti Üj Zenei Stúdió négy tagja: Jeney Zoltán, Sáry László, Vidovszky László és Wilhelm András vettek részt a hazai küldöttségben. Az Üj Zenei Stúdió művészei sikeres hangversenyt adtak a bécsi Collegium Hungaricumban. A találkozó résztvevői — hagyományosan — napjaink avantgarde irodalmáról és művészetéről szoktak eszmét cserélni. A Magyar Műhely ennek az avantgarde-nak a fóruma, amely amellett, hogy őrzi a magyar és európai avantgarde hagyományait, elsősorban a kísérleti irodalom és művészet gondozására vállalkozik. A Magyar Műhely találkozói jó alkalmat jelentenek arra, hogy a folyóiratban képviselt elvek és nézetek élénk vitákban tisztázódjanak. A rendszeres találkozók egyszersmind művészeti előadássorozatok és eszmecserék, amelyeken általában a modem irodalom és művészet valamely kérdéskörét világítják meg. Az idei találkozó a „normalitás — hiba — műalkotás” kérdéskör jegyében zajlott le. Az elhangzott előadások azzal foglalkoztak, hogy a művészet miben tér el a kialakult nyelvi, formai — általában szemiotikái — normáktól, s hogy ez az eltérés milyen módon hoz létre művészi alkotásokat. Az előadók sorában a párizsi Nagy Pál és Papp Tibor, a bécsi Bujdosó Alpár, a kölni Pemeczky Géza szerepelt. Különösen érdekesek voltak azok az előadások, amelyek a modern szövegelmélet, illetve a szemiotika oldaláról közelítették meg a műalkotás nyelvi kérdéseit. Ezeknek sorában hangzott el a párizsi Kassai György, az amszterdami Kibédi Varga Sándor, a bielefeldi egyetemen tanító Petőfi S. János, valamint a budapesti Horányi özséb és Kanyó Zoltán igen érdekes előadása. A bécsi találkozó természetesen nemcsak irodalom- és művészetelméleti kérdésekkel foglalkozott. Alkalom volt rá, hogy résztvevői a jelenlevő írók és művészek eredményeivel is megismerkedjenek. Az előadásokat felolvasások követték, ezek sorában a hollandiai Dedinszky Erika, a jugoszláviai Ladik Katalin, a romániai Bállá Zsófia és Veress Dániel, valamint a budapesti Balázsovics Mihály és Győré Balázs olvasta fel írásait, Nagy Pál és Papp Tibor mutatta be „vizuális költeményeit” és a Párizsban élő Pátkai Ervin vetített le egy sorozat diaképet Franciaországban felállított szobrairól. Kiosztották a Magyar Műhely munkaközössége által alapított Kassák-díjat is, amely a modem (avantgarde) szellemű irodalom és művészet eredményeit jutalmazza. Az idei díjat az Űj Zenei Stúdió művészei: Jeney Zoltán, Sáry László, Vidovszky László és Wilhelm András kapták. Az elhangzott élőadásokat, nem egyszer a felolvasott műveket élénk eszmecsere követte, és ez az eszmecsere a vélemények és nézetek ütközésétől sem volt mentes. Talán ezek a nyílt viták is hozzájárultak ahhoz, hogy a találkozót minden résztvevő sikeresnek érezte. A művészi újítás körül mindig új kérdések villannak fel, egy néhány napos találkozó bizonyára csak e kérdések egy részére adhat megnyugtató választ. Éppen a megválaszolatlan kérdések ébresztenek igényt a közösen végzett munka folytatása iránt. pomogáts Béla ERDÉLYI LÁSZLÓ (Budapesten született 1948. június 24-én, anyja neve Németi Erzsébet) 1956 óta él külföldön. Keresi édesanyja Budapestről. ONDOK MARGIT (asszonyneve: Szöges Jánosné, született Diósgyőrött 1930. március 2-án, anyja neve Mihalik Vilma) 1956-ban külföldre ment, Kanadában (Westmonnt, PQ) telepedett le. 1974 januárban írt utoljára, édesapja keresi Miskolcról. Dr. EUGENE E. RACE (USA-ban él) és EUGENE MARKOVICS (Franciaországban él) egy esetleges találkozó megszervezése céljából keresi azokat a régi osztálytársait, akik az eperjesi kollégium főgimnáziumában 1914 júniusában érettségiztek. ZSARNÓTI PÉTER (született 1946-ban Budapesten, édesanyja leánykori neve Brádi Zsuzsanna) alig tízéves volt, amikor édesapja 1956-ban magával vitte külföldre. Az USA-ban (Chicago) telepedtek le, ahol 1969- ben elvégezte a Festészeti Akadémiát. Nevezettet édesanyja keresi Budapestről, aki fia külföldre távozása idején nagybeteg volt és akiről fia feltehetően azt hiszi, hogy halott. CSER FERENC (született Felsőmarácott) 1945-ben vándorolt ki az USA-ba. Jelenlegi — feltételezett — tartózkodási helye Kanada. Keresi barátja Büki József Pécsről, akivel kb. 25 éve szakadt meg a levelezési kapcsolata. ÁBRAHÁM SÁNDOR (Rákosszentmihályon született 1927. május 27-én, anyja neve Rainer Teréz) 1948 áprilisában ment külföldre, Franciaországban telepedett le, 1977 óta nem ad hírt magáról. Keresi édesapja Budapestről. Mrs. MAGDA GOODHEART, leánykori neve CSICSAI MÁRIA (született Budapesten 1906-ban, anyja neve Bazsó Borbála) gyerekkorában került ki az USA-ba, feltehetően ma is ott él. Utolsó ismert lakcíme Newportból való. Keresi súlyosan beteg nővére Gottlieb Józsefné Budapestről, aki szívesen felvenné a kapcsolatot a keresett bármely családtagjával (pl. Magda Martin Seligával, aki a newporti városi kórházban dolgozik, mint műtős). MOLNÁR DEZSÖ-t keresi leánya Erzsébet Egerből. A keresett 1906. december 18-án született Egerben, édesanyja neve Bóda Rozália- Kivándorlásának ideje 1930, letelepedési helye Buenos Aires (Argentína). Molnár Dezső 1956-ban írt utoljára, azóta nem tudnak róla semmit. CSÁKVARY ISTVÁN (születési ideje: 1938. október 31., anyja neve Messner Ka* rolina) 1956. december 5-én ment külföldre. Utolsó ismert címe: 85 Nürnberg 2, Dollsteinerstr. 32. Feltételezett jelenlegi tartózkodási helye Hannover. Keresi az Óbudai Evangélikus Egyházközség lelkésze. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja lepleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H^1905. A Grazi Magyar Egyesület küldöttsége májusban megkoszorúzta a malborghettói csatában elesett magyar katonák emlékművét. Felvételünkön a Grazi Magyar Egyesület küldöttsége. A Magyarok Világszövetségének küldöttsége Molnár István főtitkárhelyettes vezetésével Brazíliában járt az elmúlt hónapban. Képünkön: az MVSZ munkatársai a Rióban élő honfitársaink körében. 22
