Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-09-08 / 18. szám

Képtelen természetrajz Az elefánt Az elefánt a legnagyobb szárazföldi állat, de csak a felnőtt elefánt, mert egy igen kis elefánt például jóval kisebb, mint egy igen nagy víziló. Az elefánt úgynevezett állatker­tekben fordul elő, a föld minden nagyobb vá­rosában, amiért is az elefánt hazája széles e világ, amiben a művészhez hasonlít. Állatkert nélkül csakis Indiában és Afrikában fordul elő. amiért is azok, akik elefántvadászatra indulnak Pilisvörösvárra, kénytelenek néhány nyúllal beérni. Az elefánt igen rosszkedvű állat, már ki­csiny korában állandóan megnyúlt orral jár­kál. ezért aztán az orra úgy is marad, és or­mány nevet vesz föl. Jókedve úgyszólván csak akkor van, ha ütik, mert bőrének vas­tagsága miatt az ütést nem érzi, s ezen jó­ízűt röhög. Az elefánt hangja trombitaharsogáshoz ha­sonlít, ami megtévesztően hasonlít ahhoz, amiről az olvasókönyvek mint az elefánt hangjáról szólnak, s amiről azt mondják, hogy hasonlít a trombitaharsogáshoz. Az elefánt fűvel, szénával, kölessel és rizs­­zsel táplálkozik. Barbár erkölcséről tesz ta­núságot, hogy megjelenik a rizsföldeken, te­­lezabálja magát, és fizetés nélkül távozik. Az elefánt testi ereje óriási, hallatlan nagy terheket elbír, de tízszer annyit ő sem bír el. Az elefánt igen sajátságosán iszik, bele­dugja ormányát a vízbe, éppen úgy, mint a nagy orrú kávénénikék a kávéba, de aztán a kávénénikéktől eltérőleg teleszívja az or­mányát, és azt nem hagyja csak úgy vissza­csöpögni a kötényére, hanem igenis bele­spricceli a szájába, amiben bizony a disznó­hoz hasonlít, nem mintha a disznó is így tenne, hanem mert ez már mégiscsak illet­lenség. Az elefánt betegségei közt leggyakoribb a nátha; képzelhető, mekkora náthája szokott lenni. Az elefánt igen okos állat, volt például egyszer egy szabónak egy elefántja, ez olyan okos volt, hogy amikor a szabó elment ha­zulról, az elefántot otthon hagyta, és a ka­put bezárta, az elefánt, mikor idegenek akartak bemenni a szabó udvarába, nem eresztette be őket, mert nem is tudta vol­na kinyitni a kaput, meg nem is tudta, hogy be akarnak menni. Az elefánt az állatkertben a hátán egy trónusszerű alkotmányt cipel, amibe egy leány és egy férfi beleül, és a szerelemről csevegnek, ekkor az elefánt az úgynevezett elefánt szerepét játssza. Az elefántot robbanó golyóval vadásszák, amire nagyon dühös. Életkora igen magas, egy tudós egyszer sokáig figyelt egy elefán­tot, amint az kétszáz évet élt egyfolytában. Persze előbb is meghalhat, de csak akkor, ha valami olyan különös baj történik vele, amit egy elefánt se bír ki. RAJZOK: KOKOLOVSZKI ANDKAS A tigris A tigris teljesen haszontalan állat, igát nem húzatnak vele, a húsát nem lehet meg­enni. tejet nem ad, szarvából elefántcsont tár­gyakat nem készítenek, legfeljebb, ha a bő­rét használják tigrisbőrnek. (Ö maga is an­nak használja.) Kártevő állat a tigris any­­nyiban, hogy hasznos háziállatokat megöl, ezt a kárt azonban kiegyenlíti azzal, hogy né­hány haszontalan embert is megöl. A tigris elsősorban a nagyvárosi állatker­tekben fordul elő, ezeken kívül még találha­tó, ha valaki nagyon keresi, India őserdeiben. Néha persze akkor is található, ha valaki nem is nagyon keresi, ez peches eset. A tigris az állatok hercege. Tudniillik az oroszlán az állatok királya, s a tigris rokon­ságban van vele. Külalakjára nézve elegáns, jóképű, fess állat. Fekete stráfjai, amelyek sárga szőrén párhuzamosan húzódnak, egy­szerűen utánozhatatlanok. Belalakját illető­leg a tigris igen snájdig, sőt túl snájdig, mondhatnám kegyetlen és vérengző, de hát ez, nézetem szerint, hozzátartozik az elő­kelőséghez. A birka például nem olyan vé­rengző, mint a tigris, de viszont egyáltalán nem előkelő állat. A birka egy demokrati­kus állat. De hát könnyű is a birkának nem vérengzőnek lenni, amikor őt már a fogai is arra utalják, hogy csakis növényeket egyen, míg a tigrist a fogai a húsevők közé utal­ják. Na, de viszont erre azt mondhatná va­laki, hogy mit csinálna a tigris őfensége, ha a fogai arra utalnák, hogy követ egyen. Va­jon akkor is engedelmeskednék-e a fogai­nak. Aztán ennél a vérengzésnél éppen az, ami erkölcsileg megrovandó a tigrisben, hogy míg a többi állat, melyeket azok a gaz fogai szintén a vérengzésre utalnak, megelégszik annyi állat megölésével, amennyi a táplálko­zásához szükséges, addig a tigris csak úgy ukmukfukk (franciául l’art pour Fart) megöl ötven állatot is egyszerre. Az öldöklő hajlan­dóságának e foka miatt a tigris bátran ösz­­szehasonlítható az emberrel. Az ember ugyanis a táplálkozási szükségletén, azon a kis bablevesen és grízes tésztán felül szokott vérengzeni. mégpedig anélkül, hogy a fogai erre ráutalnák. Mert igenis nem utalják, mert az ember nem húsevő, hanem vegyes táplálkozású, azaz vegyes táplálkozásra ter­mett fogai vannak. De mondjuk már, hogy utalják, mert hiszen vegyesek. Jó, nem bá­nom, én ebbe is belemegyek, tessék majd a vérengző embereknek a mennyei törvény­széken azzal védekezni, hogy őket a fogaik utalták a vérengzésre. Jó, nem bánom. De akkor azt mondja meg nekem valaki, hogy hogyan jön a vérengzéshez egy olyan em­ber, akinek hamis fogai vannak? 19

Next

/
Thumbnails
Contents