Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-09-08 / 18. szám

Az Anyanyelvi Konferencia

Rossmy

Rudolf

(Ausztria)

Rossmy Rudolf, a Bécsi Magyar Munkások Egyesületének elnöke mindenekelőtt az Iskolaegyesületnek az elmúlt két esztendőben végzett eredményes munkájáról beszélt.

— Elmondhatom, hogy eredményeink jelentősek. Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségétől kapott tankönyvek osztatlan sikert arattak. Jövőre ünnepeljük az Iskolaegyesület fennállásának 60. évfordulóját, s beszámolhatunk majd róla, hogy 1977 óta mintegy húsz százalékkal nőtt a hallgatók száma.

— Hányán tanulnak magyarul?

— Mintegy százhúszan. Vannak kezdő és haladó tanfolyamaink, s egy kurzus gyerekek számára. Huszonnégy magyar származású „gyerekünk” van, s többségük a tánccsoportnak is tagja. A felnőttek általában német anyanyelvűek, osztrák házastársak, akik a magyart, mint második nyelvet tanulják. Egyre több az olyan hallgatónk, akiknek az érdeklődését az erősödő gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatok és a fejlődő, izmosodó idegenforgalom keltette fel a magyar nyelv, a magyar kultúra iránt.

— Örömmel állapítottuk meg, hogy a

III. Anyanyelvi Konferencia óta nemcsak Bécsben, hanem a vidéki osztrák városokban — Steyerben, Welsben, Grazban, Linzben —» is fellendült a tanulási kedv. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége óriási segítséget nyújt nekünk azzal, hogy egyesületeinket ellátja tankönyvekkel, lemezekkel és más segédeszközökkel. Hogy gyerekeink részt vehetnek a balatoni nyári táborokon, nyelvtanáraink pedig Debrecenben, a Pedagógus Továbbképző Tanfolyamon.

— Úgy vélem azonban, hogy hasznos lenne, ha nagyobb gondot fordítanánk a nem hivatásos nyelvoktatókra. Tanáraink többsége ugyanis nem szakképzett pedagógus. Azt hiszem, más országokban is ez a helyset.

Moór János

(Ausztria)

Moór János tanár, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke, a Magyar Népcsoport Tanács tagja. Arra kértük, foglalja össze néhány szóban a tanács szerepét, valamint a BMKE munkáját.

— A BMKE már korábban kérelemmel fordult Kreisky osztrák kancellárhoz — mondta Moór elnök úr —, hogy a népcsoporttörvényben érvényesítsék a

, burgenlandi magyarok érdekeit. Nos, ebben az évben létrejött a Népcsoport Tanács, s megkezdte munkáját.

— Mi abból indultunk ki, hogy a magyar nyelv szóban és írásban való intenzív elsajátítása a magyar népcsoport és az állam érdekeit egyaránt szolgálhatja. A magyar népcsoport létkérdése, hogy gyermekeink jól és helyesen sajátítsák el a magyar nyelvet is, és így a némettel együtt két nyelven beszélhessenek. De az osztrák államnak is érdeke a magyar nyelv és kultúra fenntartása, a nyelvtudás értékesítése a gazdasági, tudományos és kulturális életben, az egyre erősödő idegenforgalomban.

— Az oktatásban az osztrák állami iskolák ma már felhasználják Burgenlandban a magyarországi tankönyveket, Szombathelyen pedig óvónőink vesznek részt továbbképzésben.

— A Tanács legfőbb célja az —hangsúlyozta Moór János —, hogy az élet minden területén védelemezze a burgenlandi magyar népcsoport érdekeit, és megalakulása azt is jelentette, hogy az osztrák állam és magyar nyelvű polgárai közt még jobb viszony alakul ki. S ami egyáltalán nem mellékes szempont: a Tanács a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület közvetítésével betöltheti az összekötő kapocs — a híd — szerepét a két szomszédos ország népei között.

— Ami a BMKE munkáját illeti, egyesületünk nagy feladatot vállalt magára, amikor magáévá tette a burgenlandi magyarság ügyét, többek közt a magyar nyelv megőrzését, az iskolai nyelvtanítást, az iskolán kívüli továbbképzést, a kulturális tevékenységet. Az egyesület szervezett és rendszeres segítséget nyújt az örvendetesen tevékeny helyi kultúrcsoportoknak, amelyek a magyar hagyományok. népszokások, népi táncok megőrzői és ápolói.

— Igen fontosnak tartom az ausztriai és más országokban működő magyar egyesületek közti tapasztalatcserét. Látogassanak el egymáshoz — látogassanak el hozzánk is —, és gyakrabban számoljanak be munkájukról a Magyar Hírek hasábjain.

6

Dr. Sólymos László

(Ausztria)

Jóllehet dr. Sólymos László csak rövid idő óta elnöke a Grazi Magyar Egyesületnek, már évtizedek óta részt vesz az egyesületi munkában. Ezért alapos ismerője a grazi magyarok örömeinek, gondjainak, terveinek.

— Tavaly ünnepeltük egyesületünk fennállásának 90. évfordulóját — kezdte a beszélgetést. — öreg egyesület — nem vén egyesület: az utóbbi időben megújulási szakasz kezdődött életében. Hamarosan beköltözhetünk a város központjában levő saját klubhelyiségünkbe. Most folyik a szobák berendezése: az egyikben lesz a titkárság, a másikban a könyvtár és a társalgó, a harmadikban pedig — s ez külön öröm számunkra — az ifjúsági klub.

— Számítanak a fiatalok közreműködésére?

— Feltétlenül. A városban 30—35 fiatal vesz részt az egyesületi életben. Rendkívül fontosnak tartom, hogy fiatalítsuk, hogy még jobban bevonjuk az ifjú nemzedéket az egyesület irányításába. Fiatalok közül kerül ki majd a könyvtáros, az egyesület pénztárosa, jegyzője.

— Tehát nevelik az utánpótlást?

— Igen. ez most létkérdés. S igyekszünk vonzóvá is tenni számukra programjainkat. Az ifjak és a legifjabbak, tánccsoportjaink tagjai — húszhuszonkét fiatal — minden héten összejönnek, s nemcsak magyar, hanem osztrák rendezvényeken is fellépnek.

. — A kliub minden este nyitva lesz, itt tartjuk majd nyelvtanfolyamainkat. Hallgatóink rendkívül szorgalmasan tanulnak, a két kurzuson huszonketten vesznek részt. Májusban tanévzáró kiránduláson jártunk Sopronban és Fertőrákoson is, ellátogattunk az olaszországi Malborghettóba is, ahol a 170 éve, május 19-én, a Napoleon elleni csatában elesett magyar és osztrák katonák emlékművét koszorúztuk meg. Az ünnepséget a helyi rádió is közvetítette.

— Tervezünk vetítettképes előadássorozatot Magyarországról, a grazi magyar vonatkozású emlékekről, s persze kulturális esteket is rendezünk. hiszen harmincnyolc magyar származású, illetve magyarországi tagja van a grazi operaháznak ... Ók boldogan jönnek hozzánk.

— Az ausztriai magyar egyesületek tagjai „Ki mit tud Magyarországról” címmel vetélkedőn fognak részt venni. A klubban készülünk fel az erőpróbára, elődöntőt rendezünk, s a legtöbbet tudó három tagunk megy el majd 1980 tavaszán a döntőre, Bécsbe, a Collegium Hungaricumba.

— Egyesületünk nagysikerű operett-estet rendezett május 5-én a Nemzetközi Gyermekév alkalmából a grazi opera és a budapesti Operettszínház művészeinek fellépésével. Az est bevételéből kétezer sohillinget tudtunk átutalni az „SOS Kinderdorf” nevű intézménynek. Az esten a város és a tartomány képviselői is jelen voltak, s a grazi Kleine Zeitung riportban számolt be az eseményről. Egyesületünk volt az első, amely a Gyermekév tiszteletére ilyen jótékonycélú estet rendezett Grazban.

— Terveik?

— Szoros kapcsolatot tartunk fenn a többi ausztriai magyar egyesülettel, de újabban más külföldi (német, olasz, jugoszláv, finn) kulturális egyesületekkel is. Eljárunk egymás rendezvényeire, az olaszok például olyan jól érezték magukat nálunk, hogy egy magyarországi kirándulásra is jelentkeztek.

— Legfőbb feladatunk azonban az, hogy a gyerekekre, az eljövendő nemzedékre gondoljunk, s tevékenységünket az ő oktatásukra, nevelésükre, magyarságtudatuk ébrentartására koncentráljuk — mondta befejezésül dr. Sólymos László elnök úr.

<L. GY.)

I