Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-19 / 10. szám
Xyítt tekintettel Köznapi és közgazdasági szóhasználatunkban egyaránt mind általánosabban ábrázoljuk Magyarországot, a magyar gazdaságot a „nyitott” jelzővel. Azt jelenti ez, hogy gazdasági, földrajzi és strukturális okokból elsőrendűen érdekeltek vagyunk a termékek és a termékfeldolgozási módszerek nemzetközi cseréjében — és nem is csak ebben. A fogalom sokkal tágibb jelentésű számunkra; nyitottak vagyunk nemcsak olyan módon értve, hogy immár évről évre a lakosságunkét jóval meghaladt számban fogadunk külföldi vendégeket, di nyíltságunknak alighanem legfontosabb efeme az a mód, ahogyan elhelyezzük önrragunkat a nemzetek mezőnyében, a teljeítmények értékrendjében. A középnemzeékhez tartozó hazai újságírók még jól emlékeznek arra a szerkesztőségi műhely-szlásmondásra, amely arra intette a kezdő hiapírót, ne indítsa cikkét minduntalan onna, hogy „Budán még dörögtek az ágyúk .Ami tréfás-komolyán annak a népi köztdattá kiteljesedett összehasonlítási módszerek a meghaladását jelezte, amely a szeméyes sorsokban és az ország fejlődési pályáiét áttekintve is sokáig — teljesen érthetőéi — csakis a történelmi határvonal: 1945 eléti korszakhoz igazított minden egybevetést. Ez a nagyobb léptékű összehasonlítás perszt Sok tanulságot nyújt számunkra mindmáig.de csak akkor, ha átfogóbb idősort, história vonulatokat mérlegelünk. Nem alkalmaztató viszont ma már ez a módszer akkor, hí mindennapos tevékenységünk, cselekvésün mércéit kutatjuk. Fejlődésre, gyarapodásra serkentő összehasonlítást ma már csak a; kínál, ha szertenézve a nagyvilágban, azt kutatjuk: hol tar'unk a nemzetközi sorban miben van behozni valónk, s milyen portokon kerültünk már ma is az élmezőnybe. Ezt az összehasonlító kutatást végzi természetes és lankadatlan szorgabmmal sok millió magyar turista is, aki évril évre fölkerekedve efféle magán tapasztílatszerzésre indul határainkon túlra. Más kérdés, hogy a turistanézőpont, a kirakat- és utcakép-tapasztalás aligha nyújt valóban biztonságos, tárgyilagos — és erőfeszítésre, újabb nemzeti teljesítményre ösztönző eligazodást. Meggyőzőbben tükrözik ezt a hazai kutatások; mostanában ugyanis szellemi életünk tolyamává szélesedett ez a nemzetközi kitekintés, egybevetés. Szakmai és nem szakemberekhez szóló folyóiratainkban egyre-másra jelennek meg az összehasonlító elemzések, statisztikus vizsgálódások, azzal a soha nem titkolt célzattal, hogy munkánk, gazdálkodásunk, társadalmi életünk a külhoni helyzetkép tükrében, a valóságos értékmérés mérlegén méressék — nemcsak eredményeket megvilágítva, hanem elmaradások okait, behozásuk lehetőségeit is minduntalan a széles nemzeti közvélemény elé tárva. Nem áll szándékunkban ezúttal e tömérdek vizsgálódás számszerű következtetéseit is bemutatni, csupán a tömegméretűvé vált igényt, s keletkezésének forrásvidékét próbáljuk ábrázolni. Ehhez pedig érdemes bemutatnunk azt a kezdeményezést, amely a Nehézipari Minisztériumban honosodott meg éppen tavaly, s amely arra kötelezte a minisztérium irányítása alá tartozó vállalatokat, hogy tevékenységük értékelését végezzék el a szakterület világ-élmezőnyébe tartozó vállalatok teljesítményeihez mérve, s ehhez igazodva készítsék el középtávú — öt évre szóló — fejlesztési terveiket is. Ez az összehasonlítási igény pedig abból fakadt, amit az elvégzett elemzések azóta igazoltak: termelékenységi színvonalunk elmarad az iparilag fejlett vállalatokétól. Ilyen módon a fejlesztési tervek — számolva lehetőségeinkkel, előrehaladásunk realitásaival —, az elmaradás csökkentését tűzték ki célként, mindenütt a valóságos és gondosan vizsgált nemzetközi eredményeket választva mércéül. Ugyanebből az igényből fakadnak azok az országokat összehasonlító vizsgálódások is, amelyeket — jobbára kétoldalú, tehát a magyar teljesítményeket egy-egy másik országéval egybevető módszerrel —, de igen gyakran sokoldalú, rendszerint az ENSZ keretében folyó elemzésekkel végeznek el szakembereink. Ami az előbbit illeti: tavaly tették közzé azt a publikációt, amelyben magyar és osztrák szakértők — a két ország Statisztikai Hivatalának szervezésében — a gazdasági szerkezetet, az ipari termelékenység színvonalát hasonlították össze. Az elemzés lényegében arra a következtetésre jutott, hogy a távolság jelenleg Ausztria javára: tízesztendős előny. (Talán nem veszik rossznéven osztrák harátaink, ha megjegyezzük: hajdan országainkat éppenséggel nem efféle tárgyszerű vizsgálódások, hanem egészen más kapcsolatok fűzték össze, s ha ama korszak fejlettségi különbségeihez mérjük ezt a mai tíz évet, akkor előrehaladásunk aligha kíván további bizonyítást.) Részt vettünk abban a nemzetközi vizsgálatban is. amely az ENSZ keretében mérte össze tíz ország bruttó hazai termékét — az úgynevezett GDP-t —; a sort az USA-val kezdve és Kenyával zárva. Ám ennél a szakértőink számára igen tanulságos elemzésnél is érdekesebb az a vizsgálat, amely az ENSZ Statisztikai Hivatala keretében, a Pennsylvania Egyetem közreműködésével folyt, s amely egyebek között a lakossági fogyasztás, illetve a közösségi fogyasztás világméretű összehasonlítását végezte el. A közelmúltban tették közzé a tekintélyes magyar közgazdasági folyóiratban azt a tanulmányt, amely e nemzetközi összehasonlítás hazai következtetéseit összegezte. Kitűnik ebből, hogy bár egész sor tényező tekintetében van behoznivalónk, kimagaslóan kedvező helyezést érünk el az orvosi szolgáltatások, az egészségügyi személyzettel való ellátottság, a felső-, az alsó- és a középfokú oktatói színvonal, a kulturális intézmények lakossági igénybevétele számsoraiban. S bár igaz: ma már nem mérhetjük helyzetünket ama korszakhoz, amelytől azok a napok választanak el, amikor „Budán még döröglek az ágyúk” — elmaradásainkat, történelmi helyezésünket azonban mindmáig meghatározza az onnan kapott igen szerény örökség. Most azért nézünk nyílt tekintettel r szerteszét a világban, hogy tanulva-okulva, valós mércéket keresve, mind határozottabban előrelépjünk a nemzetek versenypályáján. TÁBORI ANDRÁS A címlapon: A margitszigeti új Thermal Hotel Fotó: Kovács Sándor A hátsó bontón: Mandulavirágzás Fotó: Kovács Sándor Tábori András Nyílt tekintettel 2 Sós Péter János Interjú Bognár József akadémikussal 3 KRÓNIKA 4 Balázs István Cigányokról — cigányokért 6 Dr. Veres Pál Életben maradnak a szívbeteg csecsemők 8 Puskás Julianna Gyűjtsük a diaszpóra történeti emlékeit! 10 Földes Anna A gyermeknek is van joga 12 Lénárt György Műsoros est Nyugat-Berlinben 12 Ketenváry János A magyar kultúra Vancouverben 12 Ruffy Péter „Egyedül maradtam a bujdosók közül .. 14 Székely István emlékére 15 Május 1. 16 Mesterházi Lajos A szabadulás napja 18 Boldizsár Iván Hazai napló 20 Gál István Vallomások 21 Látta már? 21 VILAGHIRADÓ - KERESTETÉS 22 DIVAT 23 Thermal Hotel Margitsziget 24 GYEREKEKNEK 26 SZABAD IDŐ 27 HUMOR 28 A SZÜLŐFÖLDÜNK MŰSORA 29 SPORT 31 íú&mtiíiiái A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Főszerkesztő-helyettes: Apostol András Szerkesztőség: Budapest. Benczúr utca 15. — 1905 Telefon: 225-405 Felelős kiadó: Teszár József 79.0916 Athenaeum Nyomda Kozma-utcai üzeme, Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató HU ISSN 0133-090X INDEX: 26506 2
