Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-21 / 8. szám
Bujdosó nyelvemlékeink „Szít tüzet Zsuzsanna szívemben’ Egyetlen hiteles arcképét a Balassi család alsóhrabáci kastélyában találták meg, véletlenül. Szerelmes verseit a zólyomradványi Radvánszky-kastély könyvtárában fedezte fel Deák Farkas 1874-ben, véletlenül. Szép Magyar Komédia című pásztordrámájának másolatos kézirata a bécsi Nemzeti Könyvtárból került elő, most tizennyolc éve, véletlenül. Első nemzeti költőnk abban a hatszáz éves zólyomi várban született. amelyet még Nagy Lajos király építtetett; ahol vadászatai idején Mátyás király lakott; amelyet később Rákóczi, Thököly, Bocskai bírt, s amelyet az utolsó főúri tulajdonos, Esterházy Károly gróf 1805-ben adott el végleg — a vár az államra szállt. A zólyomi várban az idegenvezető magyarul beszéli el a régvolt történeteket, a híres középkori vár ma a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményeinek múzeuma. Végignézzük a középkori egyházi remekműveket, az ötszáz, hatszáz, hétszáz éves faszobrokat, szárnyas oltárokat, a szepességi, árvái, trencséni, túróéi, garam-völgyi névtelenek jávorba, hársba, bükkbe lehelt, időállóan nagy művészetét. Az egyórás séta után megkérdezem : — És Balassi Bálint születése helye? Ezért jöttem Zólyomba. Emeleti képtárban állunk. Az idegenvezető a terem sarkába vezet, Fadrusz János Jób-szobra közelébe, és azt mondja; — Ezen a helyen állhatott a hálófülke, ahol a költő született. Hova lettek az első magyar költő verskéziratai? Hova tűnt a keze vonása, a szerelmes sorok, amelyekkel Júliát, Céliát, lengyel szép Zsuzsánnát, Fulviát, bécsi Zsuzsánnát, Anna Máriát, főrangú szerelmeit s a citerás krakkói lányt ünnepelte: Szít tüzet Zsuzsánna szívemben magára .. . Világi költészetünk megteremtőjének, szerelmi líránk legnagyobb alakjának eredeti versei eltűntek. A zólyomi szülőhely és a hybbei sírhely között vezető országúton, Zólyomtól húsz, Hybbétől nyolcvanöt kilométerre, a Garam-völgyében áll Besztercebánya. Valamikor Besztercebányától két kilométerre vplt Zólyomradvány, ez az 1287-ben alapított ősi falu. Zólyomradvány évszázadokon át a Radvánszky család jobbágy települése. A falu régi magyar neve Radvan, Radwány, Zólyomradvány, majd egyszerűen Radvány volt. Ma már ez a falu eltűnt, összeépült a terjeszkedő Besztercebányával. Az eltűnt faluban azonban ma is áll az egykori földesúri család, a Radvánszky bárók árkádos, lovagtermes, emeletes reneszánsz várkastélya. A jelentős műemléket 1958-ban restaurálták, és ott ma a szlovák levéltár egyik osztálya működik. Körülbelül négyszáz éven át ezek a radványi várfalak őrizték és rejtegették Balassi Bálint szerelmes verseinek másolatát, amelyet valamivel több mint száz évvel ezelőtt, 1874. augusztus 21-én fedeztek fel a Radvánszky bárók könyvtárában. Balassi életében egyetlen költeménye sem jelent meg nyomtatásban. Halála után pedig, és majdnem háromszáz éven át, csak istenes és vitézi verseit ismerték az emberek, de még ezekből is kihagyták a kedveseire utaló sorokat, versszakokat. Szerelmes versei csak kéziratban terjedtek. Az irodalomtörténet a költő három kéziratos versgyűjteményéről tudott. Az egyik Balassi gyermekkori barátja, a költő Rimay János birtokában volt. Azért őrizte, hogy kiadassa. Balassi halálos ágyán Rimayt kérte fel emlékének megörökítésére. A versgyűjtemény sorsáról tudni már semmit nem lehet. Eltűnt, megsemmisült. A szerelmes versek másik gyűjteménye Batthyány Ferenc könyvtárát gazdagította. Ő is barátja volt Balassinak. Valószínűleg ez a gyűjtemény került örökség révén a költő Zrínyi Miklóshoz. A följegyzések szerint a Zrínyiek Csáktornyái várkastélyának könyvtárában őrizték Balassi Bálint verseinek egyik gyűjteményét. Ezt az 1662-es könyvtári jegyzék említette meg. Ez az utolsó említés is egyben, eltűnt ez a gyűjtemény is. Egy harmadik versfüzért Ráday Gedeon nagybirtokos őrzött, aki a XVIII. században péceli könyvtárában össze akarta gyűjteni a teljes magyar irodalmat, ö maga említette, hogy volt ilyen gyűjteménye. de elveszett, már nem találja. Balassi 1594-ben halt meg. Az ország 1874-ig nem tudott legszebb szerelmes verseiről. E versek másolatait Deák Farkas irodalomtörténész fedezte fel 1874. augusztus 21-én, a zólyomradványi Radvánszky-könyvtár ősi könyvei között. A felfedező 1888- ban meghalt. A Magyar Tudományos Akadémián Radvánszky Béla, a radványi várkastély és könyvtár tulajdonosa emlékezett BALASSI BÁLINT Hogy Júliára talála, így köszöne néki Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most én mellettem, Egészséggel, édes lelkem! Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jóillatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, Élj sokáig, szép Júliám! Feltámadó napom fénye, Szemüldek fekete széné, Két szemem világos fénye, Élj, élj életem reménye! Szerelmedben meggyűlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, En szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, Örömömben így köszönék, Térdet, fejet neki hajték, Kin ő csak elmosolyodék. meg róla. A felfedezést így mondta el: A Magyar Történelmi Társulat 1874-ben Zólyom vármegyében tartotta vándorgyűlését. „Természetesen mi is örömmel megnyitottuk a búvárok előtt Radványban levő családi levéltárunkat és a régi könyvtárt. A könyvtárat b. e. (boldog emlékezetű, tehát a beszéd idején már nem élő) Szabó Károly és Deák Farkas vették szemle alá, de Szabó Károly harmadnap a Révaylevéltár végett Turcóba utazott, így a könyvtári munka egyedül Deák Farkasra maradt. Szerencsés keze ugyanaznap a könyvek közé helyezett kéziratoknak átkutatása közben feltalálta Balassi Bálintnak szerelmes énekeit. Nagy örömmel jött hozzám megmutatni az irodalmi kincset. Mi is félretettünk aznap minden más munkát, és jóformán csak a szerelmes énekeket olvastuk.” A Radvánszky-kódexnek elnevezett kéziratos könyv félbőr kötésű, és negyedrét alakú. A négyszáz év után végre megtalált szerelmes verseket 1889-ben megjelentették nyomtatásban. De Eckhardt Sándor azt beszéli el, hogy a felfedezés óta csak öt tudósnak „jutott a kegy", hogy a kódexet megtekinthették, tanulmányozhatták. Az utolsó Dézsi Lajos egyetemi tanár volt, aki a Radvánszky család engedélyével a kódex összes lapjáról fénymásolatot készíthetett. Ez 1904-ben történt. Ezután a kódex ismét eltűnt. A Radvánszky család többé nem beszélt róla, Balassi szerelmi líráját nem nemzeti kincsnek, hanem ősi családi magántulajdonnak tekintve, minden kutató elől elzárkóztak. A kéziratos kódexről Varjas Béla, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója 1944-ben már azt írja, hogy „nincs élő tudós, aki saját szemével látta volna” Balassi szerelmes verseit. Dézsi Lajos, aki még látta, 1932-ben halt meg, és hagyatéka a szegedi egyetemi könyvtárba került. Varjas 1943- ban Szegeden tanulmányozni és rendezni kezdte az igen rendetlenül, összevissza tárolt hagyatékot. És 1943 nyarán, véletlenül éppen augusztus 21-én, tehát a zólyomradványi felfedezés évfordulóján, megtalálta benne, az 1904-ben készült fénymásolatokat, és a kódexet ennek alapján 1944-ben kiadatta. Első költőnk megmentett verseinek története ezzel még nem ért véget. A Radvánszky-kódex sorsáról, hollétéről senki nem tudott. Csak a második világháború után derült ki, hogy a Balassi-verseket megmentő kódexet a Radvánszky család még a két világháború közötti időben Radványról áthozta Magyarországra, a Borsod megyei Sajókazára, és a világ elől elzárva, most már a sajókazai Radvánszky-kastélyban őrizte. A kódex utolsó magántulajdonosa Radvánszky Albert báró volt, a második világháború után a magyarországi evangélikus egyház főfelügyelője. Ö végül is 1950-ben átengedte a nemzeti kincset a Nemzeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak. QjUFFY PETEK 14 I
