Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-21 / 8. szám

3 4 titkára az egyesületnek. És Eibenstein Fe­rencnek, aki hajdan a Láng Gépgyár laka­tosaként kezdett dolgozni, s Bécsben negyed­­százada kezeli feddhetetlenül az egyesület pénzét. S akinek a közelmúltban Joseph Stari­­oacher miniszter személyesen adta át a kitün tetést az osztrák köztársaságnak tett szolgá­lataiért. És Szabó Lászlónak, az örökös tiszte­letbeli elnöknek, aki 1943 óta nyugdíjazásáig dolgozott a Collegium Hungaricumban. És Soltész Margitnak, akinek az édesapja ott volt az alapító tagok között. És Poldi bácsi­nak, aki messze földön híres pompás pogá­csáiról. És Zsoldos Évának, meg Vadon Sá­rinak, a kulturális élet fáradhatatlan mun­kásainak. És Burján Lucie-nak, aki a tánc­csoport koreográfusa, szervezője, résztvevő­je, s akinek dr. Szabó Zoltán a gálaesten fejezte ki köszönetét. Csupán a cél és a résztvevők szerencsés találkozásának köszönhető a siker? A díszgyűlésen sorra üdvözölte a jubiláló Bécsi Magyar Munkások Egyesületét a töb­bi ausztriai magyar egyesület, köztük a már 91 éves Grazi Magyar Egyesület. Ez a baráti hangulat és megértő együttműködés bizo­nyítja, mint erre dr. Szabó Zoltán főtitkár 1. Hollandstrasse 4,: a Collegium Hungaricum 2. Or. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetségének főtitkára köszönti Rossmy Rudolfot, a Bécsi Magyar Munkás Egyesület elnökét 3. Dr. Randé Jenő, hazánk bécsi nagykövete üdvözli Rossmy Rudolfot a Matthiaskellerben tartott disz­­ebéden 4. A bécsi magyarok tánccsoportja Erkel Hunyadi László című operájából a Palotást adja elő FOTO: NOVOTTA FERENC rámutatott üdvözlő beszédében, hogy a BMME nem maradt meg a maga keretei kö­zött, hanem vonzotta, segítette, példájával támogatta az Ausztriában működő többi ma­gyar egyesületet, s velük összefogva nemcsak a magyar kultúrát terjesztette, hanem őszin­te szervezője volt a magyar és az osztrák nép barátságának is. Ám mindez önmagában kevés lett volna, ha az Európa szívében fekvő két ország nem teremti meg azt az elvi alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott együttműködést, amely nemcsak a két ország, hanem egész Európa békéjének is fontos pillére. Ennek a harmonikus együttműködésnek egyik fellegvára a Collegium Hungaricum, amely otthont ad a Bécsi Magyar Munká­sok Egyesületének, s maga köré gyűjti azo­kat a magyar egyesületeket, amelyeknek a tagjai mind nagyobb érdeklődéssel fordul­nak a mai Magyarország felé. Például a Ma­gyar Kultúr- és Sportegyesület — szintén a Collegium Hungaricum az otthona — új kul­turális mozgalmat kezdeményez, s nemcsak saját egyesületük fiatalságához szól, hanem a testvéregyesületeket is kéri, kapcsolódja­nak be játékos vetélkedőjükbe, amelynek-cí­me: Ki mit tud Magyarországról? A felhí vást az egyesület elnöke, Ritter Frigyes és a mozgalom rendező bizottságának a vezetői Steip Ferenc, Berényi György és Steip Ilona írták alá. A mai Magyarország felé forduló egyre élénkebb érdeklődéshez járulnak hozzá mű­vészeink külföldi vendégszereplései. A Ma­gyarok Világszövetsége a világ minden tá­jára elküldi az énekeseket, előadóművésze­ket, akik verssel, prózával, énekkel, muzsi­kával, tánccal adnak ízelítőt kultúránkról, életünkről. A BMME jubileumán szereplő művésze­ket a nézők jó ismerősként köszöntötték. S az előadást követő fogadáson maguk a mű­vészek meghatottan vallottak találkozásaik­ról a nagyvilág magyarjaival. Huszti Péter már a távoli Dél-Amerikában is meghódí­totta hallgatóit versmondásával. Kalmár Magda legutóbb Svédországban énekelte kedvenc operaáriáit és operettdalait. Nagy János egyre csak az angliai élményeit em­legeti, hogy a külföldön élő magyarok egy­­egy darab Magyarországot kapnak minden verssorral, minden dallal. Piros Ildikó, aki néhány évvel ezelőtt a Madách Színház salz­burgi vendégjátékára és a bécsi műsoros est­re éppen anyai örömökre várva kísérte el férjét, Huszti Pétert, most szerelmes verse­ket mondott és sanzonokat énekelt. Huszti Péter azt a különleges és felfokozott fele­lősséget hangsúlyozta, amellyel minden ma­gyar művész fellép a külföldön élő magya­rok előtt. Igen: mindnyájan felelősek vagyunk a ma­gyar nyelv és kultúra fennmaradásáért, gya­rapodásáért. Itthon és a határokon túl. S kö­szönjük a Bécsi Magyar Munkások Egye­sületének, hogy az elmúlt nyolcvan év alatt hű maradt az alapítók nemes célkitűzéseihez. Eredményeik, céljaik ismeretében bizakodva nézünk a következő nyolcvan év elé. APOSTOL ANDRÁS 7

Next

/
Thumbnails
Contents