Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-24 / 6. szám

EGY TELJES ÉLET NAGY TANULSÁGAI Az elhunyt Gábor Dénes életének messze­­hanigzó tanulságai vannak. Találkoztunk és beszélgettünk néhányszor az elmúlt két évti­zed során. Beöthy Ottónak, az MVSZ egyko­ri, nta már nyugdíjas főtitkárának köszönhe­tem ismeretségünket — és ez a pár. sajnála­tosam ritka alkalom mindig élményszerű volt és maradt számomra. Nem a Nobel-díj tekin­télye adta az élmény varázsát, hiszen már az első találkozás 1962-ben, 'kilenc évvel a díja­zás előtt a tudós és az ember nagyságának meggyőződését adta. És azóta is minden be­szélgetés során ismételten kirajzolódott gon­dolkodásának az a három pillére, amelyre egész eszmerendszere épült. (Nem szakmájá­ra, a fizikára gondolok, nem felfedezései­re. amelyek a Nobel-díjasok kitüntetett cso­portjába emelték, hanem arra az egészre, amelyhez a fizika elvezette, a tudomány, a társadalmi élet törvényeire, amelyeket pályá­ja során mély felelősséggel kutatott.) Idézzük vissza néhány mondatát annak az interjú­nak, amely tizenhét évvel ezelőtt a Magyar Hírekben jelent meg. „Még a második világháborúban is, ha vala­ki azt mondta, fél a hábo­rútól — könnyen rámond­ták — nem férfi, gyáva, vénasszony. Aki az atom­bomba korában nem fél a háború szörnyűségeitől, az őrült.. . Félre kell tenni az ideológiai ellentéteket. A tudomány, a technika ma mindent megadhat, ami a jóléthez szükséges, és a ter­mészet képes rá, hogy elég gazdagságot nyújtson az egész emberiségnek.” Ez az aggódás az embe­riségért a legnagyobbak sa­játja. Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann Já­nos, Szent-Györgyi Albert, hogy csak néhá­­nyukat emeljem ki, saját tapasztalataikból is­merték meg — Gábor Dénessel együtt — a fa­sizmus, a háború szörnyűségeit. Felismer­ték az iszonyú erejét is azoknak az eszkö­zöknek, amelyeket éppen ők adtak az embe­riség kezébe, de önvédelmi céllal. Ha vala­ki, hát ők tudják, milyen lelkiismereti vál­ságot él át a felelős tudomány, milyen tö­rékeny a béke, mit jelent a fegyverkezési verseny. Ezért foglalkozott Gábor Dénes is a jövő tudományával. Nyomasztotta a felelős­ség, de optimista volt. Bízott egy új, békés korszak eljövetelében, a megtervezett szelíd jövőben. Szerette az embert. Az említett in­terjúban ezt mondotta: — A nyugati írók közt sök a hideg szemű, számukra az embe­riség fura bogárgyűjtemény, s ők pontos ter­mészettudományos megfigyeléseket közölnek az emberről — miint állatról. Az ilyen attitűd­ből nem születhet igazi irodalom. Lélek és szenvedély nélkül, szeretet nélkül nem lehet írni az emberről. Az eszmerendszer második pillére a tudós magyarsága volt, amelyről soha nem feledke­zett meg, ahogy ezt Szilárd Leónál és a töb­bi szellemi kiválóságnál is tapasztalhattuk. Ez a magyarság több, mint a szülőkre, az első barátokra, az első szerelemre, az indulás szín­helyeire való emlékezés. Mindez együtt, de ismeretek, érzések, tudás, irodalom, emberek és tájak, emlékek és élmények, amelyek meg­alapozták mindazt, amire a későbbi bámula­tos teljesítmény épült. Ez a bázis keresztül­­kasul magyar volt és Gábor Dénes mindig tu­datában volt ennek, az alapnak, a lélek mé­lyén volt és megmaradt erős magyarságnak. A világpolgár gyökértelen. ö emberiségmé­retben gondolkodott, és talán éppen ezért volt erre képes, mert soha nem feledkezett meg személyisége magyar gyökérzetéről. — A magyar népben sok a művészi érzék és sok a szaktehetség. A magyar lírai lélek. És mennyi a humora... — mondotta egyszer. A hálát és szeretetet viszonozta azzal, hogy időnként elhozta nekünk új gondolatait, tü­relmesen magyarázott; segíteni akart, hasz­nálni a magyar népnek, a mai Magyarországnak. A harmadik pillér az a meggyőződése volt, hogy a tömegek kultúráján múlik minden. — A múlt rendszer az or­szág legjobb koponyáit kényszerítette — vagy leg­alábbis hagyta — elmenni. Félt a saját értelmiségétől. Ezzel szemben mit tesz az új Magyarország? Hatalmas tömegeket, a nép széles ré­tegeit neveli értelmiséggé jegyezte meg. Izgatta a ná­lunk folyó kulturális átala­kulás, a műveltség általá­nos elterjesztésének nagy­szabású kísérlete. Elképesz­tő, fantasztikus kísérletnek tartotta. — Még sohasem sikerült együtt: magas technika — jólét — boldog nép, amely a tu­dást a tudásért áhítja és nem a könnyű életért, a jó állásért. . Nos, önök éppen egy ilyen tár­sadalmat akarnak építeni, amelyben az anya­gi és kulturális feltételek a lehető legkedve­zőbbek lesznek. És önök szerint az emberben a tudásszomj, az alkotás vágya olyan eleven hajtóerő, amely nem tompul el a jólétben, el­lenkezőleg. kibontakozik. Kívánom, hogy iga­zuk legyen. Az ember sorsa, jövője izgatta. Kicsit mo­solygott például a Magyar Hírek lelkende­­zésén, ahogy felső fokon írtunk építkezések­ről, új létesítményekről. ..Számomra nem so-' kát mond. ha felépítenek egy pályaudvart" és — tette hozzá iróniával — ráadásul bé­lyegen is megörökítik. Számomra ez nem kü­lönösen érdékes. A nép művelődése Magyar­­országon, ez az, aimi megragad engem. Bí­zom abban, hogy béke lesz és önök megva­lósítják nagyszerű kísérletüket. Kívánom, hogy sikerük legyen. Ez Gábor Dénes nagyszerű életének üzene­te számunkra. SZÄNTÖ MIKLÓS Gábor Dénes FOTÓ: NOVOTTA FERENC A CÍMOLDALON: Ferenczy Béni alkotása a budapes­ti Váci utca és Kígyó utca torko­latában Fotó: Lajos György - MTI SZÁNTÓ MIKLÓS Egy teljes élet nagy tanulságai 2 PETHÖ TIBOR A Hazafias Képfront Magyarország politikai rendszerében 3 KRÓNIKA 4 LINTNER SÁNDOR Harmincnégy év 6 Két Bartók levél 7 MÓRICZ ZSIGMOND Tőke 7 FOTÓPALYAZATAINK 8 SÓS PÉTER JANOS Az édes grund 10 BÁCSKÁI TAMAS Lord Kóldor 12 VASSADY BÉLA Magyarságtudat és nyelvtudás 13 RUFFY PÉTER Ezerötszáztizenöt esztendőben írták ezt 1. 14 Ki volt Dattler Szilárd? Kovács 1. Ferenc szobrai 15 BUDAPEST 16 BANOS TIBOR Honthy Hanna (1893-1979)18 BOLDIZSÁR IVAN Hazai Napló 20 Megtalálni a dalok lelkét 21 TALLÓZÁS, VILAGHIRADÓ, KERESTETÉS 22 DIVAT 23 POKORNY ISTVÁN Látogatás az Állami Pénzverőben 24 GYEREKOLDAL 26 SZABAD IDŐ 27 HUMOR 28 A SZÜLŐFÖLDÜNK műsora 29 SPORT 31 fu&T&TffltáiS A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Főszerkesztő-helyettes: Apostol András Szerkesztőség: Budapest, Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225—405 Felelős kiadó: Teszár József © 79.0069 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató HU ISSN 0133—090X INDEX: 26506 2

Next

/
Thumbnails
Contents