Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-24 / 4. szám
Egy dunai hajóról 1928 áprilisában vizbe ölte magát egy férfi. Az életunt embert Beketow Mátyásnak hívták. Cirkuszigazgato volt. Egy felöltő és néhány revolvertöltény maradt utána a hajón, meg egy cirkusz a Városligetben, amely az ő nevét viselte. Beketow személyes tragédiájával kimerítő részletességgel foglalkoztak annak idején a szenzációra éhes bulvárlapok. Kiteregették családi életének szomorú titkait, ,.leltárba vették" múltját, évről évre nyomon követve tragédiába torkolló sorsának jelentős állomásait. Az 1867-ben Orjolban született Matvej Ivanovics Beketow, a cári hadsereg egykori katonája, hosszú utat tett meg, amíg a neve felkerült a városligeti cirkusz homlokzatára. Pályafutását egy koppenhágai cirkuszban kezdi, mint bohóc, később disznókat idomít, majd lovakkal kezd foglalkozni. A lovak fordulópontot jelentenek Beketow életében. Megtalálja bennük hivatásának célját és értelmét. Hamarosan lovakat vásárol, önállósítja magát. Szakértelemmel és jó üzleti érzékkel vezetett kis cirkusza néhány év leforgása alatt Európa-hírű nagycirkusszá fejlődik, amelynek attrakcióját látványos lovasmutatványok képezik: műlovaglás, magasiskola. Beketow a lovakra építi álmait, A ló az egyetlen szenvedélye. Ismeri a lótenyésztés „technológiáját”, rendszeresen olvassa a szakirodalmat. elismert nemzetközi szaktekintélynek számít ezen a téren, amikor cirkuszával bejárja a kontinens országainak nagyvárosait. A kor, a századforduló előtti évek, a „bé- 2 kebeli béke” romantikus felhangú világa kedvez Beketow törekvéseinek. A lovasparádék, lovasjátékok és a lóvasút kora ez, a cirkuszok fűrészporában éppúgy, mint a hadgyakorlatokon még a ló a sztár! Beketow értett a lovakhoz. Erős kezű igazgató és -kiváló artista — műlovar — volt egy személyben. Cirkuszát a legjobbak között tartották számon Európában. A fiatal artistanemzedék aligha tudja, hogy honi cirkuszművészetünk alapjait három külföldi szakember — Giuseppe Baroccaldi, Wulff Ede és Beketow Mátyás rákta le. Cirkuszaikban — a millennium előtt és az azt követő esztendőkben — otthonra talált a magyar artisták színe-java. A modenai születésű Baroccaldi fából épített első állandó pesti cirkusza 1874-ben kezdte meg működését. Az utrechti Wulff Ede az Állat- és Növénykert területén építi fel vasvázas szerkezetű, 2290 főt befogadó cirkuszát, amelyet 1891. május 7-én nyitottak meg. Wulff parádés kiállítású műsorral mutatkozik be a pesti közönségnek. Négy évig bírja az iramot; 1895-ben kifullad, és eladja a jogot és az épületet az Állat- és Növénykert Rt.-nek. Távozása után a cirkusz a főváros felügyelete alá kerül. Ettől kezdve alkalmi társulatok váltják benne egymást, a művészi és anyagi siker azonban elmarad. A hanyatlás éveiben Wulff mégegyszer próbálkozik, visszakapja a bérletét, de a régi „csodát” nem tudja megismételni. 20
