Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-24 / 4. szám

Bujdosó nyelvemlékeink MÁTYÁS KIRÁLY CORVINÁI Hunyadi Mátyás (1458—1490) a magyar (királyság hatalmának csúcsán, a XV. század második felében alakította ki a Bibliotheca Corvinianát, korának második leg­nagyobb kéziratos könyvtárát. A budai Várban őrzött Hunyadi­­könyvtár : a corvinák — kézzel írt vagy másolt, latin, görög, arab, héber nyelvű irodalmi, történeti, mitológiai, egyházi, nyelvészeti, szónoklattani, bölcseleti, csillagá­szati, földrajzi, növénytani, orvosi, építészeti, hadtudományi munkák — ezer kötetre becsült, páratlan szépségű gyűjteménye volt. Hogyan alakult ki az ezres vagy az ezer kötetet is meghaladó cor­vinagyűjtemény, s hogyan szórta szét 'azt könnyelműség, rablás és vak idő? Corvin Mátyás a könyvtár egyes darabjait bizonyára elődeitől örö­költe. Fejedelmektől, olasz előke­lőktől, nála követségben járt sze­mélyektől, uralkodását, műveltsé­gét dicsőítő, latin nyelven író köl­tőktől, történészektől ajándékba is kapott könyveket. Miután a ha­talma ellen 1471-ben összeeskü­vést szőtt Vitéz János esztergomi érsek, a király egykori nevelője és az érsek unokaöccse, • Janus Pannonius pécsi püspök meghalt, híres könyvtáraikat elkobozták. Van olyan corvinánk, amelynek címlapján a Hunyadi-címer alatt Vitéz János címere látható. Má­tyás 1475 táján megvásárolta az olasz Manfredini herceg bolognai magánykönyvtárát. Udvari szállí­tói voltak Firenzében, másolói olasz városokban, Bécsben és Bu­dán, s ügynökei számos más he­lyen. Mi történt a magyar kéziratos könyvkultúra büszkeségével, a hártyalevelekre írt, sötét bőrbe foglalt, jellegzetesen „corvina-kö­tésű” gyűjteménnyel? A hiteles corvinák száma a vi­lágban ma „alig haladja meg a 170-et”. Ezek közül hazai vétel és aján­dékozás, külföldi vétel és ajándé­kozás, árveréseken történt vásár­lás és az első világháborút lezá­ró trianoni békeszerződés alapján megszereztünk vagy visszakap­tunk negyvenhat corvinát. A Tudományos Akadémián őr­zött hiteles corvina kódexet 1834- ben ajándékozta a könyvtárnak Teleki József gróf, az akadémia első elnöke. Tizenhárom esztendő múlva, 1847-ben két corvinát adott át a Nemzeti Múzeumnak Francesco modenai herceg. Két corvina Jankó vich Miklós régiség­búvár és gyűjtő 63 ezer kötetes könyvtárával került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményé­be. Egyetlen corvinát megszerzett s megőrzött Emich Gusztáv, az 1848—49-i szabadságharc nyom­dásza, Petőfi verseinek a kiadója is. Mátyás királynak ez a kódexe is a Széchényi Könyvtárba került. Egy corvinát Farkas Lajos gyűjtő­től 1873-ban, egyet pedig Emst Lajos műkincseinek az árverésén, 1939-ben szerzett meg a Széchényi Könyvtár. A kisebb példákat beszéltük el csupán. A külföldön őrzött nagy­számú corvináknak vagy a kül­földről nagyobb számban hazake­rült kódexeknek külön történetük van. A Bibliotheca Corviniana lassú pusztulása, szétszóródása nem 1514, Buda török megszállása alatt és után kezdődött meg. Megindult az jóval előtte. A török már nem találta hiánytalan állapotban a Mátyás korabeli híres gyűjte­ményt. A kótyavetyélést, elajándéko­zást, kikölcsönzést még Mátyás utóda, II. Ulászló kezdte el. Ennek során számos corvina került Ve­lencébe, Bécsbe, idegen fejedelmi udvarokba, magánkönyvtárakba. A Miksa császár alapította bécsi udvari könyvtár kialakulása budai corvinákkal kezdődött. Az elaján­dékozást II. Lajos király, a későb­bi mohácsi csatavesztes még na­gyobb mértékben folytatta. Sok corvinát azzal kértek kölcsön, hogy a kódexmásolók többszörö­­síteni fogják; aztán beállt a tö­rőkvilág Magyarországon, és a kölcsönkért corvinák nem kerül­tek vissza. Ibrahim nagyvezér 1514-ben az elfoglalt királyi vár corvináinak egy részét hajókra ra­katta, és azokat Konstantinápoly­ba szállíttatta. Buda 1686—i vissza­vétele után találtak ugyan négy­száz régi könyvet a romok között, de ezek közt hiteles corvinát egyet sem. A Konstantinápolyban állo­másozó, a török porta mellé ki­rendelt külföldi követék közül többnek a XVI. és a XVII. száza­dokban sikerült a magyarországi török hadizsákmány egy-egy da­rabját megszerezniük. A mai pá­rizsi Nemzeti Könyvtár egyetlen corvináját annak idején egy tö­rökországi francia követ vásárolta meg. A világ egyik legszebb kó­dexét, az olasz Attavante díszítet­te Corvin Missalét II. Lajos özve­gye vitte magával; e corvinánkat ma Brüsszelben őrzik. Mária ki­rályné menekítései közül egy má­sikat a madridi Escorialban. Először az 1843—44-i magyar­­országi országgyűlésen merült föl, Borsod megye két országgyűlési követe vetette föl: kutassuk föl, szerezzük vissza külföldre került corvináinkat. 1869-ben, Ferenc József osztrák császár és magyar király konstan­tinápolyi udvariassági látogatása alkalmával, Abdul Aziz török szultán négy corvinát ajándéko­zott az uralkodónak, aki átadta azokat a budapesti Széchényi Könyvtárnak. Nyolc év múlva, 1877-ben II. Abdul Hamid török szultán a magyar ifjúságnak, a pesti Egyetemi Könyvtárnak har­mincöt olyan régi kéziratos köny­vet ajándékozott, amelyet a tö­rökök valaha Magyarországról vittek magukkal. Csontosi János bibliográfus, a Nemzeti Múzeum könyvtárosa még a múlt században végigkutatta Európa országainak nagy nemzeti közgyűjteményeit, számos magánkönyvtárát, hogy lappangó corvináink nyomára bukkanjon, ő már száznegyven­öt kötetig jutott el corvina­összeállításában. Az első világháborút lezáró tria­noni béke és a velencei egyez­mény alapján Ausztriának a volt udvari könyvtárból alakult Nem­zeti Könyvtára 1933-ban tizenhat hiteles corvinát adott áí a buda­pesti Széchényi Könyvtárnak. Csontosi kutatásai óta újabb bu­dai corvinákat fedeztek fel a vi­lágban. Ma százhetvennél valami­vel több eredeti budai Mátyás­kódexről tudunk. Ezek közül már itthon van negyvenhat. A többi két világrész, Európa és Amerika tizenhárom országában, tizennégy város negyvennégy könyvtárában. Negyvenhatodik corvinánkat né­hány éve vásároltuk meg az an­gol Sotheby and Co. antikvárius cég londoni árverésen. RUFFY PÉTER 14

Next

/
Thumbnails
Contents