Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-24 / 4. szám

n magyar gazdasági élet ve­zető alakjaival 1976. július 20-i találkozásom során ar­ról a kiegyenlítetlen kor­mányadósságról tárgyal­tunk, amely a második világhá­ború után hitelben vásárolt ame­rikai lisztszállítmányok kapcsán keletkezett. Az azóta eltelt két év 9orán kapcsolataink gyorsan ren­deződtek: a magyar fél a „liszt­­adósságot” és annak kamatait visszafizette, az amerikai Johnson Törvény korlátozásait pedig ha­tálytalanították. Az országalapító koronája visszakerült Magyaror­szágra, a kereskedelmi kapcsola­tokról fontos egyezményt kötöt­tek, ez megadja Magyarországnak a legnagyobb kedvezmény elvét: a kölcsönös gazdasági kapcsolatok jelentősen fejlődtek. Az egyik figyelemre méltó fej­lemény az úgynevezett ellenkeres­­kedelmi egyezmények előtérbe ke­rülése. E szerződések keretében a Kelet-Európából származó termé­kek megvásárlásából származó valutabevételt a szocialista orszá­gok közvetlenül fordíthatják tőkés importjuk fedezésére. Hasonlóak azok az egyezmények is, amelyek keretében az amerikai cégek ke­let-európai termékek megvételére szerződnek az általuk exportált gyártmányok értékének meghatá­rozott hányadában. A harmadik változatot azok a megállapodások alkotják, amelyek értelmében az amerikai vállalatok kivitelük meg­határozott százalékának ellentéte­leként a Kelet-Európánaik eladott berendezéseken készült terméke­ket fogadnak el. Az utóbbi években az Egyesült Államok és a szocialista országok között az együttműködés új for­mái alakultak ki: az úgynevezett termelési kooperációs szerződések. Ezek többnyire hosszú távú, öt­tíz évre szóló megállapodások, amelyek a termékek és szolgálta­tások — technológiák, teljes üze­mek, beruházások, licencek, közös kutatás-fejlesztési programok, marketing, és vezetési-irányítási módszerek — cseréjét szabályoz­zák, valamint előirányzatokat tar­talmaznak a termékek értékesíté­sére. A további kibontakozás fő akadálya az, hogy az amerikai vállalatok csak jóval nyugat-euró­pai versenytársaik után jelentkez­tek ezeken a piacokon, tevékeny­ségüket pedig gátolja a viszony­lag szigorú amerikai exportellen­őrzés. Ennek ellenére néhány te­„Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelme a kelet-európai szocialista államokkal és különösen Magyarországgal" című cikkéből az USA c. magyar nyelvű, amerikai folyóirat nyomán. Dr. Sidney Jones az ENSZ gazdasági főtanácsadója és gazdasági államtitkár volt. Ma: az Amerikai Központi Bank igazgatósági munkatársa. A cikk magyar változatát Raáb György készítette. mieten gyors eredmények mutat­koznak. Megkülönböztetett figyelmet ér­demel az 1975-ben Magyarország­gal kötött közös vállalkozás, amelynek keretében a Corning Glass amerikai és két magyar vállalat együtt állít elő berende­zéseket, és ezeket a KGST-orszá­­gokban és a nyugati piacokon bo­csátják áruba. Az utóbbi években az Egyesült Államok és a kelet-európai szo­cialista országok közti együttmű­ködés — a kereskedelem, az ipar, a technikai és környezeti feltéte­lek terén egyaránt — jelentősen fejlődött. A fokozódó kereskedel­mi és termelési együttműködés mindkét fél számára előnyökkel és a nemzetközi biztonság növe­kedésével jár együtt. A további előrehaladást azonban néhány té­nyező gátolja. Mint például az Egyesült Államok Kereskedelmi Törvényének 1974-es módosításai, amelyek károsan befolyásolják a kereskedelmi és gazdasági kapcso­latokat. mivel megakadályozzák, hogy az Egyesült Államok kor­mányszervei hozzájáruljanak az amerikai export költségeinek fe­dezéséhez. Magyarország esetében a leg­nagyobb kedvezmény elvét meg­adó 1978. július 7-én aláírt keres­kedelmi egyezmény javítja a két­oldalú kereskedelmi kapcsolatok feltételeit és kiterjeszti a keres­kedelmi, termelési és beruházási programok terén megvalósuló együttműködést. A kelet-európai szocialista or­szágok részéről is jelentkeznek gátló tényezők. Megkülönböztetett figyelmet kellene szentelni a kö­zös vállalkozásoknak és más for­máknak, így például az ipari koo­perációnak, a termelési és keres­kedelmi együttműködésnek, a mű­száki információk cseréjének és a nemzetközi szabványok alkalma­zásának. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok gazdasági és po­litikai rendszere különbözik a ke­let-európai szocialista országoké­tól. de ezzel összeegyeztethető a külgazdasági kapcsolatok akadá­lyainak leküzdése, ha erre mind­két részről megvan a jó szán­dék. A gazdasági kapcsolatok bő­vülésével járó kölcsönös előnyök megérik az erőfeszítéseket. A szorosabb gazdasági együttműkö­désen az Egyesült Államok és a szocialista országok egyaránt csak nyerhetnek. 12

Next

/
Thumbnails
Contents