Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-25 / 6. szám
A fejlett szocializmus építésének útján AZ ÖTNAPOS MUNKAHÉT PIHEN AZ ORSZÁG Szombat reggel van. Alig jutott még túl az óra kismutatója a nyolcason, nagyot nyújtózkodik a város. Szabad szombat. Az utcák lassan benépesülnek, a járdaszegélyek mellett kocsit pakol a család. Kirándulni készülnek. Van, aki szatyrokkal ráérősen a piacra ballag. Ilyenkor egész hétre be lehet vásárolni. Megélénkülnek az uszodák, sportpályák, parkok. Benépesülnek a játszóterek. Pihen a város. Csak a házasságkötő termekben nagy a forgalom. Reggeltől estig folynak az esküvők, s aztán persze jön az elmaradhatatlan lakodalmas ebéd vagy vacsora. Pihen az ország. De nem régóta van ez így. Magyarországon, a munkaidő az 1884- es évi ipartörvény szerint a századfordulón még 16 óra volt. 1910-ben a munkások 70 százaléka 10 óránál is többet dolgozott naponta. 1938-ban az átlagos napi munkaidő még 9 óra volt. A 48 órás munkahétre csak a felszabadulás után térhettünk át. 1956—60 között az egészségre ártalmas munkahelyeken 36—42 órára csökkent a heti munkaidő. 1957-ben a textiliparban megszűnt a szombat éjszakai műszak, a textilipari munkások heti munkaideje 45,3 óra lett. 1967-ben heti 44 órás munkaidőt vezettek be a szénbányászatban. 1967 óta az egész iparban végrehajtották a munkaidő csökkentést, a heti munkaidő havi két szabadnappal 44 óra. A munkaidő csökkentésének alapja a munka termelékenységének növekedése volt. A kieső idő persze számtalan műszaki-gazdasági kérdést vetett fel. Elsősorban bizonyos technikai változtatások váltak szükségessé. A víkend ugyanis reneszánszát éli, és ehhez országosan meg kellett teremteni a feltételeket. Mindenekelőtt rendbe kellett hozatná a turistaházakat, hiszen a fellendülő turistamozgalom nyilván a vendéglátóipari szolgáltatások iránt is fokozza a keresletet. Át kellett szervezni az utazási lehetőségeket is, mert a szabad szombatokat az emberek szép környezetben, családostul szeretnék eltölteni, és ehhez utazási kedvezmények szükségesek. A dunántúli városok mellett — meg kellett teremteni az alföldi nagyvárosoknak a Balatonnal való közvetlen vasúti összeköttetését. Nyáron, szabad szombatokon, ma már gyorsvonatok indulnak a Balatonra az ország távolabbi részeiből: Debrecenből, Nyíregyházáról, Békéscsabáról, Szegedről, Miskolcról. Több vonatot indítanak hétvégeken a Duna-kanyarba és Gyulára, a közkedvelt alföldi fürdővárosba, csakúgy, mint az egyre népszerűbb Vélencei-tóhoz. A szabad szombatok bevezetése átformálta a kereskedelmet is. Üj fogyasztói szokások alakultak ki, az élelmiszerboltok csúcsforgalma az eddigi hagyományos szombatról péntekre helyeződött át, tehát vasárnap már nem kellett nyitva tartani sem az élelmiszerboltokat, sem más boltokat. Értelmesen felhasználni A SZABAD IDŐT Azt hinné az ember, hogy ha valakinek sok az ideje, azt jól fel is tudja használni. Sajnos, ez nem így van és erről már nagyon sok szociológiai, pszichológiai és egyéb kutató nyilatkozott. A szabad idő helyes eltöltése ma is nagyon sok gond. Szociológusok, közgazdászok, filozófusok keresikkutatják: hogyan lehetne a szabad időt értékesen felhasználni, azaz értelmes szabad idő tevékenységet találni valamennyi korosztálynak, minden műveltségi szinten. Hogyan használjuk fel ma a szabad időnket? Sokan szabad idejükben házi és háztartási munkákat végeznek. Háziasszonyaink, amit eddig vasárnap csináltak, most szombatra csoportosítják át, és vasárnap többnyire családjukkal együtt pihennék. Ha figyelembe vesszük, hogy a szabad szombatok bevezetése előtt vasárnap is dolgoztak a háztartásban, akkor ez az átcsoportosítás és a vasárnapi pihenés óriási jelentőségű. Kevésbé kedvező jelenség, hogy nagyon sok család a szabad szombatokkal nyert pihenőidejét ismét csak munkára fordítja. A nők is, a férfiak is, önként vállalt különmunkára, építkezésre vagy esetleg a hétvégi ház körüli tennivalókra. Sókan szívesen „eladják” szabad szombatjukat, ha cserébe pénzhez juthatnak. Lényegében hasonló tapasztalatokat szerezhetünk a nagycsaládosok körében is, akik érthető okokból szívesen vállalnák kiegészítő különmunkát a szabadnapokon, de a vasárnapok és az évi szabadnapok megtervezésében sem mutatnák különösebb leleményességet. Persze olyanok is akadnak, akik szabad idejükben nagy dáridókat, eszem-iszomokat rendeznek, tehát az ünneplésnek, a szabad idő eltöltésének más módját nem is nagyon keresik a lakáson kívül. Marad a beszélgetés, a kézimunka, esetleg a televízió nézése. Vannak a szabad idő felhasználásnak helytelen módjai: különösen a fiatalok körében dívik az úgynevezett „kikapcsolódáskeresés”, és ezen valamiféle „agymosást”, valamiféle gondolatnélküliséget értenek. Beülnek egy-egy disco-klubba, vagy akár otthon, a külön szobájukba, és reggeltől estig iszonyatos hangerővel bömböltetik magnójukat. Az általános tapasztalat szerint, többnyire azok a fiatalok töltik így a szabad idejüket, akiknek a munkája egyhangú, nem nyújt örömet, s képtelenek képességüket fejlesztő tevékenységet találni, tehát a szabad idejükben sem törekszenek önképzésre. A SZABADIDŐ-TUDAT A szabad időnek az ember formálásában — a művelődés révén — óriási szerepe van. Az állam ezért nyújt egyre több lehetőséget a tartalmas szabad idő eltöltéséhez. Ehhez azonban még mi magunk is szükségesek vagyunk. A modern szociológia azt mondja: nincs szabadidő-tudatunk, azért még ki kell alakítanunk. Vagyis mindenkinek törekednie kéll arra, hogy a szabad időt értékesen, hasznosan töltse el. Városaink, községeink, s maga a főváros is nagyon sok programot kínálnák. Ezekkel élni tudni kell, mert mindaz, amit ma teszünk, csak viszonylagosam sok, a szükségletekhez képesít azonban kevés. Feltűnően kevés például a színházi matiné, holott sok ember számára tálán éppen a vasárnap délelőtt legalkalmasabb időpont egy-egy előadás megtekintésére. Majdnem teljesen hiányoznak a látványos szórakozási lehetőségek — tavaly nyáron Szentendre próbálta ilyen jellegű színházi programokkal odacsalogatni a 'közönséget. Kellemes vasárnapi időtöltés az is, amikor a család felkerekedik, hogy megismerje saját városát, annak műemlékeit, rejtett szépségeit. Színes, változatos szabadidő-tevékenységtípusokra van szükségünk. Természetesen, a szabad idő növekedése nemcsak a kultúra iránti érdeklődést növelheti. Először is, elengedhetetlen az ember regenerációja a munkaidő után, a fizikai és pszichikai újratermelődés. Ehhez sokkal jobban fel kell használnunk a Budapest körüli parkerdőket, sportpályákat. Másodszor: a modern technológiák bevezetésével a szakmák gyorsan változnak, az ismeretek hamar elavulnak, ma már nem biztos, hogy valaki, például egy lakatos szakmunkás bizonyítvánnyal, le tudja élni ugyanazon munkahelyen az életét. Szinte bizonyos, hogy másik szakmát is kell tanulnia vagy el kell végeznie valamilyen középiskolát. Olyan korban élünk, amikor egy emberi életen belül szinte törvény szeriek a szakmai, sőt foglalkozás-változások. Ehhez pedig szükséges az ismeretszerzés, az állandó művelődés. Erre is leginkább a szabad időben nyílik lehetőségünk. Harmadszor; széles körben elterjedt a barkácsolás. Ez részben gazdasági kényszer, részben szórakozás, sokan pihenik ki magukat szombat-vasárnap a kiskert ben telekműveléssel, ház körüli munkával. Mindezek mellett azonban meg kell tanítanunk az emberéket az idő értékének a felismerésére. Már több úgynevezett szabadidő-központ alakult, a debreceni, pécsi, budapesti parkerdőkben, sportpályákon a helyszínen lehet játékot és sportszert kölcsönözni. Ilyen és ehhez hasonló lehetőségeket kell teremtenünk, új módszereket kitalálnunk, hogy a szabadidő-központok az életmód formálás műhelyei legyenek. Városainkban, az új lakótelepieken, egyre több barkács-múhely nyílik. S ezekhez az igényeket már a tervezésnél figyelembe veszik. Ez a kezdeményezés is jelzi, hogy a szábad idő eltöltéséhez szükséges alkalmak és eszközök megteremtése az ezzel hivatásszerűen foglalkozó tervezők közös feladata. És közös féladat az is, hogy a szakemberek kialakítsák a szabad idő eltöltésének modelljeit, megtervezzék az eszközök, felszerelések, létesítmények mindenki számára vonzó formáit. Mindez még gyerekcipőben jár, de az ötnapos munkahét következménye, kísérő jelensége a szabad idő, a szemünk láttára telik meg mind humánusabb tartalommal. Kapusi Rózsa A szabad idő eltöltése 1. ... tavasszal „családi” szalonnasütés a szabadban 2. ... nyáron zenés, vidám szabadtéri előadások 3. ... ősszel négyesben a Városligetben 4. ... télen múzeumlátogatás Geszti Anna felvételei 7
