Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-11 / 5. szám
SÓS PÉTER JÁNOS Színház utca 1-3. Bajcsy-Zsilinszky Endre ott „állnak” a Várban. Négyen. Nem messze, talán kétszáz méternyire az újjáépült kupolától. A négy Zsilinszky önmagával vitatkozik. Azután megszólal a kivégzésre parancsoló hang. Négyszer. A közönség — építőmunkások, tervezők, szerelők — ki tódulnak a ruhatárba. Az időpont: 1978. február 11. A Várszínház — a fővárt» legújabb, s Buda első színháza — megnyitásának napja. A legelső előadás az építőké. Azok ülnek a nézőtéren, akik évek munkájával létrehozták Thália legújabb templomát — az évszázados karmelita templom romjaiból. S a színpadon Hernádi Gyula: Bajcsy-Zsilinszky Endre című drámáját adják elő a Népszínház tagjai. A főhőst — négy életszakaszának megfelelően — négy színész játssza. Az előadás végeztével nem csapódik össze függöny — nincsen —, csupán kígyóinak a fehér-piros színű főhajó fényéi. KÉT SZÍNHÁZ = NÉPSZÍNHÁZ A fenti alcímből elsősorban az egyenlőségjelet kell megmagyaráznunk. A Várszínház legújabb tulajdonosa ugyanis — a Népszínház — két korábbi színi társulat összevonásából keletkezett. A korban idősebb „házastárs” a volt Déryné Színház, 1950-ben alakult meg, azzal a céllal, hogy az országban vándorolván kultúrát-nem-látott helységekbe is elvigye Thália művészetét. Az ekhós szekereket ugyan autóbusz és teherautó váltotta föl, körülményei azonban sokszor mostohák voltak. Kis kultúrházak fűtetlen öltözőiben, rosszul világított, tenyérnyi színpadokon dolgoztak — de estéről estére missziót töltöttek be. A fiatalabbik — a Huszonötödik Színház. Az újságíróklub mozitermében léptek föl, s elsősorban modern hangvételű, közösségi színjátszásukkal hívták föl magukra a figyelmet. Gyurkó László író, színigazgató kezdeményezésére azonban az utóbbi években ők is sokat jártak vidékre. Nem csupán este tartottak előadásokat: bejártak a falusi iskolákba és „rendhagyó irodalomórákon” szavalattal, magyarázattal, bemutatókkal, énekkel tették érthetőbbé a színház léleknemesítő álomvilágát. A két szándék: az újító és a közművelő — a Népszínházban találkozott. Az egyenlőségjel ezt az egymásratalálást jelképezi. S azt, hogy az ország egyik legnagyobb színi vállalkozása jött így létre. 180 színész, öt társulat, zenekar, műszaki személyzet — ez a Népszínház. Az előadások egyszerre folynak majd a Várszínház öt játszási helyén, a régi Józsefvárosi Színházban, s vidéken: kultúrházakban és rendhagyó irodalomórákon. Minden színész és rendező számára lehetőség nyílik tehát, hogy „ekhós szekérre” üljön, vidékre utazzon — s esetleg a következő héten a fővárosi közönség előtt bizonyítson. (S csupán zárójelbe kívánkozik, hogy a játszási helyek okosabb megválasztásával, a jobb időbeosztással és új technikai eszközök beszerzésével a vidéki fellépések körülményei is megjavultak.) Az egyenlőségjel tehát mozgékonyságot jelent: mozgékonyságot az országban és társulaton belül egyaránt. KI? MIKOR? HOL? Ha végignézzük az első hetek 21 bemutatóját, az első pillantásra szembetűnik, hogy a Népszínház a legelső előadást nem a Várban, hanem Jászladányban tartotta. Jánosháza, Pásztó, Kecskemét volt az útirány —, s csak ezután került sor a fővárosi bemutatkozásra. A vidék elsőbbségét hangsúlyozták ezzel is a színház vezetői. A Macskajáték kecskeméti bemutatójára a művelődési házba eljött az író, Örkény István is. A darab rendezője Európa-hírű személyiség: Brigitte Soubeyran, a berlini Volksbühne főrendezője, Weigel, Besson és Felsenstein tanítványa, ö már rendezte ezt a művet, Berlinben, a németül is kiválóan beszélő Sulyok Máriával a főszerepben. A magyar vidéki publikumnak régen volt része ilyen európai színvonalú és rendezésű előadásban. A vendégjárás megszokott dolog a Népszínházban, önálló előadóesttel szerepel az énekes Cseh Tamás, a pop-költő Bródy János, a „humoralista” Sándor György. Az előadott darabokban fellép Dayka Margit, Törőcsik Mari. Ruszt József rendező egyelőre még szintén vendég, de a jövő évadtól kezdve mór a színház tagja lesz — éppúgy, mint Gábor Miklós és Vass Éva. S meglepetésként: karakterszerepekben Torday Terit láthatjuk. KELEMEN LÁSZLÓ ARCA Kelemen László mellszobra a színház előcsarnokában bizonyára a műsorrendet és az előadások lebonyolítását figyeli. A műsorrenddel már elégedett lehet: Edward Albeetől Pilinszky Jánosig, Remenyik Zsigmondtól Karinthy Frigyesig, Hernádi Gyulától Csingiz Ajtmatovig feszül a műsorkép. És ez még csak a kezdet. Az előadások után, az éjszakai órákban önálló előadóestek várják a kulturális ínyencségek kedvelőit. A Sarokterem tenyérnyi pódiumán ott áll Sándor György. A magyar humort megújító fiatal szerző-előadó (ahogyan önmagát nevezi: humoralista) fanyar arccal bizonyítja be nekünk: mindannyian diákok vagyunk csupán az Élet nevű iskolában. S addig vallhatjuk magunkat igazán iskolásnak (igazán élőnek), amíg ártatlanul — naivan fel tudjuk tenni a legegyszerűbb, tehát legnehezebb kérdéseket. Fanyar-bölcs válasza Kelemen László mesternek is felel, s ez egyszersmind a Színház otthonra találása is. 8 ppr-Jl. .. ftelTT • i.\ ,r0 TmjirÁ C7ÍTT17V17TT fUCr AJfciJIl it yül I
