Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-12-30 / 26. szám
A magyar—osztrák határon, Burgenland körzetében nagykiterjedésű lignitmezőt rejt a föld mélye. Közös feltárásáról és hasznosításáról tárgyalnak a két ország szakemberei. Az osztrák fél hosszúlejáratú kölcsönt ad a jórészt magyar területen levő ásványkincs feltárásához, a határ osztrák oldalán pedig hőerőművet, gázfejlesztő üzemet és szénkémiai termékeket előállító gyárat, valamint úthálózatot építenek. * Építik a Székesfehérvári Könnyűfémmű új hengerművét és présműcsarnokát, amely több mint 60 százalékkal növeli majd a nyersalumíniumot feldolgozó gyár teljesítőképességét. * A Rákóczi út és a Szent István körút színesre festett házai nagy sikert arattak a budapestiek és a fővárosba látogatók körében. A sortatarozást 1979-ben a Mártírok útján és a Bajcsy-Zsilinszky úton folytatják. A házak homlokzatát színes műanyag festékkel, az egyes épületeket pedig műanyaglapokkal fedik be. * A Zenei Fesztiválok Nemzetközi Szövetsége hazánkat is tagjai közé választotta, s ezzel Budapest hivatalosan is elnyerte a fesztiválváros címet, Szilveszteri trombita- és álarcvásár a budapesti Rákóczi úton. MTI - Horváth Péter felvétele Ropogós szilveszteri malacsült a Hotel Duna Intercontinental konyháján. MTI - Balaton József felvétele A 14 budapesti és 19 vidéki áruházat üzemeltető Centrum Vállalat 1978-ban ünnepelte a jogelődjének számító Állami Áruházak Rt megalakulásának 30. évfordulóját. Nemrégiben adták át a tatabányai Centrum áruházát, Kiskunfélegyháza áruháza 1979-ben készül el, Budapesten, Kőbányán befejezték az ottani Centrum acélszerkezetének építését, nagyszabású bővítés előtt áll a Rákóczi úti Otthon áruház, Kecskeméten két kiskereskedelmi vállalattal közösen építkezik a Centrum. A MEDICOR művek miskolci gyárában készítik a hordozható diagnosztikai táskát, amelynek műszereivel a szívműködést, az agytevékenységet vizsgálhatják az orvosok, valamint megmérhetik a beteg vérnyomását, pulzusszámát és hőmérsékletét. MTI — Manek Attila felvétele Zala megyében az utóbbi években épült víztározók nem csupán a mezőgazdaság víztartalékait őrzik, hanem kedvelt horgászhelyek, csónakázó tavak is lettek. A jövőben még húsz tározó épül. Létesítésük elsősorban környezetvédelmi célokat szolgál, mert a tavakból csak hosszabb ülepítés után jut a Zala folyóba és a Balatonba a környező patakok vize. * Az újvidéki állami egyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem együttműködési szerződést írt alá a Tisza közös kutatására. Elsősorban a víztározóknak a Tisza élővilágára gyakorolt hatását tanulmányozzák majd a magyar és a jugoszláv szakemberek * 1979-ben több MALÉV Air Tours járat közlekedik Budapest és a jugoszláv tengerpart között. Április végétől szeptember végéig az eddigi hat helyett nyolc járat szállítja az utasokat Splitbe, Rijekába és Dubrovnikba. * A téli könyvvásáron több francia szerző műve is gazdagította a kínálatot. Egyebek között Jean Rousselot-nak, a magyar költészet egyik legjobb francia fordítójának kötete, André Wurmser válogatott karcolatai és elbeszélései, és Moliére hat színműve. 1979-ben lát napvilágot Frangois Gachot Budapesti szerelmesek című regénye, Camus elbeszélő művei, valamint Anatole France Nyársforgató Jakab meséi című kötete. MIÉRT Túlzás lenne azt állítani, hogy a külkereskedelmi mérleg közzétett adatai különösebb szenzációhullámokat kavarnának a hazai közvéleményben. E mérlegek a publikációs sikermezőnyben aligha mérkőzhetnek, mondjuk — a filmszínésznők nyilatkozataival, ám ez a szikár statisztikai próza éppenséggel nem nélkülözi az érdeklődést. Esztendők óta olvasható például hivatalos közléseinkben, hogy folytatódott a külföldi pénzforrások bevonása a hazai finanszírozási ügyletekbe. Ami magyarán ezt a hírközlési sort jelenti: 150 millió dollárt vettünk fel a Német Szövetségi Köztársaság pénzpiacán ötéves lejáratra; 200 millió dollárt a Bank of America szervezésében hét évre; 100 millió márka értékben kötvényt bocsátottunk ki; tetemes gépvásárlási hitelt kaptunk Japánban .. . A magyar televízió roppant népszerű műsorában, amely a „Megkérdeztük a minisztert” címet viseli, a közelmúltban Faluvégi Lajos pénzügyminiszter ült a kamerák előtt, s a záporozó telefonkérdezősködés közepette kapcsolták Török Gizellát Nagyhalász községből, aki ezt kérdezte: „Sokat hallottunk arról, hogy hiteleket vettünk fel különböző országokból. Megvan-e a realitása, hogy időben vissza tudjuk fizetni ezeket a hiteleket?” Nos, a válasz körvonalazása előtt pillantsunk még a kérdés mögé: egyáltalán, miért veszünk fel efféle hiteleket? Szükségképp vissza kell lapoznunk néhány esztendőt a közelmúlt esztendők krónikájában, némiképp azt is kockáztatva, hogy a világszerte unos-untig ismert helyzetképet mutatjuk be ismét. A kiindulópont mégis ez: a híres-hírhedt 1973-as év — addig ugyanis külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyban volt — számottevőbb hitelt sem vettünk fel. A világpiaci árak robbanásának rengéshullámai nyomán azonban merőben új viszonyokkal kerültünk szembe. Nemzeti termelésünk úgyszólván egyik napról a másikra leértékelődött a külföldi piacokon. Behozatalunk — eredendő nyersanyagimportőrként — rendkívül megdrágult, miközben termékeinkért alig kaptunk magasabb árat. Behozatalunk és kivitelünk új árarányai azóta évről évre milliárdos értékekkel rövidítenek meg bennünket; csupán 1974-ben és 1975-ben majdnem 60 milliárd forintos árveszteség érte az országot. A megbomlott külgazdasági egyensúly magyarán azt jelenti, hogy 1974-től minden évben nemzeti jövedelmünk értékénél több értéket használunk fel itthon, s a különbözeiét a kivitelünknél jóval nagyobb behozatal fedezi. Nemzetközi adósságaink tehát azóta nem mérséklődtek, hanem nőttek. Fontos hozzátennünk: ez a folyamat korántsem véletlen esetlegességgel alakult így. Kormányzati köreinkben 1973-ban az a roppant hatású döntés körvonalazódott, hogy külföldi hitelekre alapozva nyerünk időt az igazodáshoz, ahhoz, hogy gazdaságunk szerkezete, a termelés összetétele alkalmazkodjék a megváltozott viszonyokhoz. Ez a dön-4
