Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-12-16 / 25. szám

„JÓAKARAT MINDENFÉLE NÉPNEK.. ” f rta: dr. Kürti László, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke Pécselyi Károly Imre 17. században élt neves református lelkész és ének­szerző jól ismert karácsonyi éneke ar­ra hívja fel a keresztyéneket, hogy ka­rácsony ünnepén a betlehemi mezőn elhangzott angyali éneket ne csak hall­gassák, hanem maguk is mondják: „A magasságban dicsőség az Istennek, Békesség légyen földön embereknek. És jóakarat mindenféle népnek. És nemzetségnek!" A karácsonyi ünnepet Pécselyi tel­jes természetességgel hozza összefüg­gésbe a békével és a népek közötti jó­akarattal. Vajon mi, huszadik század­ban élő keresztyének magunkévá te­­hetjük-e a karácsonyi örömhírnek ezt az értelmezését. Vannak, akik úgy vélik, hogy Isten dicsőségének a gondolata az angyali szózatban alárendelt jelentőségűvé te­szi a népek közötti békességet. Ez azonban nyilvánvaló félreértésen alapszik. Isten ugyanis a maga dicső­ségét az ember minden nyomorúságból való megváltásában, a szolgaságból, vagy a fogságból való megszabadítá­sában ragyogtatta fel. Ahol a foglyok megszabadulnak, a vakok szemei meg­nyílnak, a betegek meggyógyulnak, a lesújtottakat szabadon bocsátják, ott lesz szemlélhetővé Isten dicsősége. Ezért a karácsonyi evangéliumban a „dicsőség Istennek” mondat nem el­tereli a figyelmet a békéről, hanem aláhúzza annak fontosságát. A népek közötti ellenségeskedésben, az elnyo­másban a bűn rontása mutatkozik meg, az igazságosságon nyugvó béke pedig Isten kegyelmének ajándéka. Ha ma, 1978 karácsonyán ejtjük ki a „béke” szót, a világ különböző ré­szein fel-fellángoló háborúk megszű­nésére, a felszabadításukért küzdő af­rikai és latin-amerikai népek igaz ügyének győzelemre jutására gondo­lunk. És hogyan értelmezi a békét a Szentírás? Nemcsak a lélek belső har­móniájára vonatkozik-e a karácsonyi evangélium? A „béke” szó bibliai jelentéstartal­mát az Ószövetség felől közelíthetjük meg. Az Ézsaiás könyvében olvasható jövendölés a Messiást „békesség feje­delmének” nevezi, akinek „uralma nö­vekedésének és békéjének nem lesz vége”, mert trónját igazság és jogosság által szilárdítja meg. A prófécia nem tartalmatlan általánosságban beszél a békéről, hanem annak feltételeként a jogosság és igazság érvényesülését je­löli meg. Az eljövendő Messiás „igaz­ságban ítéli a gyöngéket és tökéletes­ségben bíráskodik a föld szegényei fe­lett”. A társadalmi igazságosság és a béke elválaszthatatlan egymástól. Még­pedig nemcsak azért, mert az ember évezredek óta erre vágyik, hanem mert maga Isten fontosnak tartja az igazság érvényesülését. A 97. zsoltár szerint trónjának erőssége igazság és jogosság, ezért várja ugyanezt az ő megbízásában eljáró Messiástól. Az Újszövetség sem választja el a szegények ügyét a messiási uralom el­jövetelének a várásától. Mária azért magasztalja Istent énekben, mert „ ... hatalmasokat döntött le trónjaik­ról és alázatosokat magasztalt fel. Éhe­zőket töltött be javakkal és gazdago­kat küldött el üresen”. Karácsonyt ünnepelni ma a mi szá­munkra azt jelenti, hogy a karácsonyi evangéliumot a huszadik század utol­só negyedének súlyos problémáira vo­natkoztatjuk. Előttünk éppenúgy nyil­vánvaló, mint az ószövetségi ember előtt, hogy a béke nem csupán a hábo­rú szünetelése, hanem az igazságosság és jogosság érvényesülése. A kirobba­nó felkelések és elkeseredett küzdel­mek mögött az igazságtalanság, elnyo­más, nyomor és nélkülözés húzódik meg. A különböző világszervezetek statisztikái szerint az emberiség két­harmada esik abba a kategóriába, amelyet a Biblia az „éhezők” névvel jelöl. Ezek közül mintegy 500 millió ember 1978-ban nemcsak szükséget szenvedett, hanem az éhhalállal küz­dött, sőt annak áldozatául is esett. Egyes számítások szerint 1985-re az éhenhalással küszködök száma elérheti a 750 milliót. Ugyanakkor az elmúlt év minden másfél percében egymillió dollárt fordítottak fegyverek előállí­tására. Ez az égbekiáltó méltánytalan­ság rejlik korunk sokszor robbanással fenyegető feszültségei hátterében. Egy igen szemléletes bibliai kép szerint, ha a szegényt és szűkölködőt nem mentik ki a gonosz kezéből „inognak a föld­nek minden fundámentumai”. Ami az ószövetségi korban csupán képes be­széd volt, az most fenyegető valóság­ként áll előttünk. Ha nem sikerül fel­számolni az igazságtalanságot, s az emiatti feszültségek következtében nukleáris háború törne ki, megrendül­nének a föld fundámentumai, végső pusztulásba jutna az élet a földön. Éppen ezért azok a keresztyének, akik 1978 karácsonyán az igazságosan uralkodó Messiás megszületésének örömhírét hallgatják, mélységes ér­deklődést kell, hogy tanúsítsanak a társadalmi igazságosság világméretű érvényesítése és a háború kiiktatása iránt. Nem elég csak egyik vagy másik nép körében megvalósítani az igazsá­gos rendet, minden népnek joga van az emberibb élethez. Az éhező milliók­nak kenyérhez kell jutniuk Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában. A nemzetközi együttélés olyan rendjét kell kialakítani, amely megteremti en­nek a feltételeit. Az igazságtalan ál­lapotokra rámutatni, azok megváltoz­tatására törekedni, minden keresztyén ember kötelessége. Az evangélium je­lentőségét csak úgy tudjuk szemlélhe­tővé tenni az emberiség mai nemze­déke előtt, ha segítséget nyújtunk ko­runk kérdéseinek megoldásához. Szívesen énekelt régi karácsonyi énekünk legyen felhívás és intelem számunkra, hogy az angyalok énekét ne csak tudomásul vegyük, hanem hir­dessük is tetteinkkel és szavainkkal „A magasságban dicsőség istennek*, Békesség légyen földön embereknek, és jóakarat mindenféle népnek, és nemzetségnek ” AJÁNDÉK November vége, december eleje... Beköszöntőttek a hosszú, ködös, nyirkos téli esték. A gesti utcákon, a boltok, áruházak előtt kinyúltak a karácsony fényei. Egy kicsit mindannyian újra gyerekké válunk: izgatottan és titkolózva készülődünk az ünnepre. Az ember kezdetben még csak nézelődik, szemlélgeti a gazdag kira­katokat, és úgy találja, hogy ez is — az is drága egy kicsit Aztán megveszi ami kell: csizmát a gyereknek, pulóvert a papának. De ahogy múlnak a napok, a hetek, megtelnek a boltok, s a nagy vásárlási lázban megvesszük azt is, ami talán luxus, de meglepetés lesz. Gyűlnek az ajándékok a szekrények rejtett sarkaiban. Képri­portunk a vásárlások hangulatából akar ízelítőt adni. Kép és szöveg: Geszti Anna 6

Next

/
Thumbnails
Contents