Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-12-16 / 25. szám
Dr. Mihályfi Ernő egykori dolgozószobája Futó Tibor felv. Mihályfi Ernőre emlékezve „Űjságíró voltam, újságíró vagyok és amíg tudok, újságíró leszek”. Ezzel a mondattal kezdődött a hat éve elhunyt Mihályfi Ernőről megemlékező egyórás tévéműsor 1978. november 22-én. Az evangélikus lelkész fia, aki a harmincas évek végén a Magyarország szerkesztőjeként vált ismertté, széles ívű pályát futott be. A felszabadulás után többször volt miniszterhelyettes és miniszter, az Elnöki Tanács tagja annak megalakulásától haláláig. Életének utolsó évtizedében neve fémjelezte a „Magyar Nemzet”-et. Egy órában csak jelezni lehetett, milyen hallatlanul érdekes egyénisége volt az elmúlt ötven évnek ő, akiről tudjuk, munkatársa volt Bálint Györgynek, jó barátja Karinthy Frigyesnek és Derkovits Gyulának. E tévéműsorban politikai tevékenységét csak néhány fénykép jelezte: együtt Kádár Jánossal, Kállai Gyulával. Veres Péterrel. A visszaemlékezésekből, fényképekből kirajzolódott ennek a rendkívül tájékozott, s egy nehéz korban emberként is helytálló egyéniségnek az életútja. Karinthy Ferenc mondta róla: „Atyai jó barát volt, a szó több értelmében. Akkor állt mellém az ötvenes években, amikor ehhez bátorság kellett. De nem én vagyok az egyedüli, Tamási Áront is ő hozta viszsza az irodalomba.” Kristóf Attila, a Magyar Nemzet munkatársa, Mihályfi Ernő egyik legismertebb újságíró felfedezettje: „örömét lelte abban, ha egv tehetséget felfedezett, segíthetett.” Közéleti emberként, újságíróként és műértőként maradt meg az emberek emlékezetében. Póztalanul és egyszerűen. Belső nyugalmát és békéjét megőrző emberként, mert ahogy Somogyi József szobrászművész megfogalmazta: „ ... mindig a jó mellett tudott dönteni, és nagyon nehéz körülmények között is tudott világítani.” (pokorny) A IX. magyar békekongresszus A kétnapos tanácskozás megnyitó ülésének elnökségében többek között helyet foglalt: Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula a HNF Országos Tanácsának elnöke, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Bartha Tibor református püspök. Lékai László esztergomi bíborosérsek valamint Romes Csandra, a Békevilágtanács elnöke. Az Országos Béketanácsnak a hazai békemozgalom elmúlt öt évéről szóló beszámolója és a hozzászólások után Sebestyén Nándornét, a Békevilágtanács elnökségének tagját választották meg az OBT új elnökévé, elnökhelyettes lett többek közt Boldizsár Iván állami díjas író, a Béke-világtanács elnökségi tagja. A békekongresszus állásfoglalása megállapítja: „...a nemzetközi békeerők együttes fellépése nyomán szélesedett és mélyült az enyhülési folyamat Ennek volt jelentős mérföldköve a helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, a 35 állam által elfogadott záróokmány ... Békemozgalmunk olyan országban részese, alakítója a politikai életnek, a közvéleménynek. amely külkapcsolatait az enyhülési folyamat megszilárdítása, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, együttműködése, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a népek közötti barátság szolgálatába állítja. Ez a mai és az utánunk jövő nemzedékek létérdeke . . ." Hanglemezborítók és színes lámpák százai díszítik a HUNGAROTON Vörösmarty téren felállított karácsonyfáját MTI — E. Várkonyi Péter felv. Iréné Papas, világhírű görög filmszinésznő meglátogatta Makrisz Agamemnon Kossuth-díjas szobrászművész kiállítását a Nemzeti Galériában MTI — Molnár Edit felv. Magyar—amerikai közgazdász konferencia Budapesten tartotta ülését a magyar—amerikai közgazdász kerekasztal-konferencia. amelyet a Kulturális Kapcsolatok Intézete és az amerikai nemzetközi kutatási és cseretanács közötti egyezmény keretében rendeztek meg. A résztvevő közgazdászok túlnyomórészt elméleti és módszertani kérdésekkel foglalkoztak: áttekintették a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok alakulását, megvitatták a közgazdászok szerepét az állami és gazdasági döntéshozatalban. A tanácskozáson az amerikai küldöttség tagjaként magyar származású közgazdászok is részt vettek: Máhrer Pál a bloomingtoni egyetemről. Scitovsky Tibor a Stanford Egyetemről érkezett. A rendezvény befejező napján Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke fogadást adott a kerekasztal-konferencia résztvevőinek tiszteletére. A fogadáson megjelent Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete ezenkívül a magyar gazdasági élet több vezető személyisége, közöttük dr. Bognár József akadémikus, Magyarok Világszövetségének az elnöke. Befejeződött a Nyugati pályaudvar úgynevezett Westend oldala régi vasszerkezetének felújítása, s a szakemberek megkezdték az elemek beépítését MTI — Ruzsonyi Gábor felv. Tájékoztató a magyar-osztrák vízumegyezményről A magyar—osztrák vízumegyezmény, amelynek az a célja, hogy elmélyítse a két állam kapcsolatait és tovább könnyítse az utasforgalmat, 1979. január 1-én lép hatályba. Ennek értelmében a két ország állampolgárai — ha van érvényes útlevelük —vízum nélkül utazhatnak egymás országába, akár hazájukban, akár egy harmadik ország területén élnek, és magánútlevéllel, 30 napig külön engedély' nélkül tartózkodhatnak ott. Az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, mindkét állam illetékes hatóságai a nemkívánatos személyek beutazását megtagadhatják, illetve tartózkodási engedélyét megvonhatják. Az osztrák állampolgárok a határ átlépésekor statisztikai adatlapot állítanak ki. Az adatlapokat Ausztriában is be lehet majd szerezni. Fénykép nem szükséges. A beutazástól számított 24 órán belül a külföldiek részére rendszeresített bejelentőlappal a területileg illetékes kapitányságon vagy rendőrőrsön kell bejelenteni a lakcímet és minden további lakcímváltozást. Ha a magyarországi tartózkodás meghaladja a 30 napot, a kiutazás előtt 24 órával kell kijelentkezni. Harminc napot meghaladó tartózkodás esetén a magánútlevéllel érkező osztrák állampolgároknak tartózkodási engedélyt kell kérniük, a lakhely szerinti járási, városi, kerületi rendőrkapitányságon, illetve a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányságok igazgatásrendészeti szerveinél. Továbbra is vízumot kell kérniük azoknak, akik. a Magyar Népköztársaság területén akarnak letelepedni, s azoknak a magy'ar állampolgároknak, akik 1963. március 22. után hagyták el Magyarországot, jogellenesen tartózkodnak külföldön és időközben elnyerték az osztrák állampolgárságot is. 3 I
