Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-11-18 / 23. szám
AZ ŐSZIRÓZSÁS ÖRÖKSÉG AMERIKAI POLGÁRMESTEREK MAGYARORSZÁGON Peter Nemeth South Bendből ügyével. A demokratikus forradalmat ez a centralista szociáldemokrata csoport természetesen mindvégig magáénak vallatta Az októberi demokratikus eszméket legtisztább formában a polgári radikálisok csoportja őrizte. Az emigrációban Jászi Oszkár, Szende Pál és néhány társuk, itthon Vámbéry Rusztem. Csécsy Imre és kicsiny körük élesztgette az apró lángot, s küzdött az ellenforradalomnak, majd a fasizmusnak való behódolás, és minden más engedmény vagy elkanyarodás ellen. Küzdelmük azonban nemcsak jobb-, hanem balfelé is irányult, Jászi és legtöbb követője mindvégig elvi ellensége maradt a kommunizmusnak. Október és március közül, ők is csak az elsőt vállalták. A márciusért vérző és új márciusért küzdő kommunisták viszont októbert és képviselőit tisztán polgárinak tekintették, s az őszirózsás forradalom örökségében rejlő erőt és lehetőséget nem sokra becsülték. Kevesen voltak tehát, akik a két forradalom hagyományát és eszmekörét egyesíteni akarták. Mégis akadt valaki, aki pontosan erre törekedett, és saját személyében valóban egyesítette a kettőt. Károlyi Mihály volt az. Károlyi neve és október olyannyira elválaszthatatlannak bizonyultak 1918 óta, hogy az őszirózsás forradalmat a nép körében legtöbbnyire „Károlyi-forradalomnak” nevezték, és sokszor még ma is így nevezik. Károlyi számára pedig — ami voltaképpen természetes — a forradalom életének legnagyobb, meghatározó pillanata volt és maradt — haláláig. Azonosult vele, jelképévé lett, védelmezte szóban és írásban, megemlékezett csaknem minden októberi évfordulóról. Már az első évfordulón, 1919 szomorú őszén írásos üzenetet küldött az emigrációból a magyar munkásoknak, mint írta, „azoknak, akik csüggednek, és azoknak, akik bíznak bennem”. Ezen az első október 31-én tett hűségfogaldalmában máris benne volt az a kettősség, amely Károlyi októberhez fűződő viszonyát attól kezdve egy hosszú életen át jellemezte: az állhatatosság és a változás képessége. Károlyi hűsége ugyanis, nem egy történelmi dátumnak, egy magasztos, de visszavonhatatlanul elmúlt történelmi pillanatnak szólt, hanem egy dinamikus és eleven eszménynek: magának a forradalomnak. Gesztusa, amellyel már az első évfordulón a munkássághoz fordult, azt fejezte ki, hogy levonta a tanulságot az elmúlt esztendő társadalmi és politikai mozgásaiból, s bennük a magyar polgárság (és pártjai) tehetetlenségéből vagy gyávaságából. Nem is várt e polgárságtól (s egyben saját volt pártjától) többé semmit. A múltat lezárta — a meddő, frázisos múltba nézést egyébként mindig megvetette —, őt a jövő érdekelte, s a forradalom megújulásának zálogát a munkásságban látta. Litván György Warren Widenernek, a californiai Berkeley város polgármesterének vezetésével az Amerikai Polgármesterek Szervezete öttagú küldöttsége járt október második felében Magyarországon. A vendégek a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának meghívására egy hetet töltöttek az országban, és elsősorban a városi szociális intézmények — bölcsődék, óvodák, napközi otthonok — működését, a tömegközlekedés helyzetét tanulmányozták. Találkoztak dr. Bartha Tibor református püspökkel, és ellátogattak Debrecenbe, valamint a Duna-kanyarba. A küldöttség tagja volt az Indiana állambeli South Bend polgármestere, a 36 éves Peter Nemeth, akit a 120 ezres város mintegy tízezer magyar származású lakosa így ismer és hív: Péter Németh. Noha nem beszél magyarul, saját bevallása szerint ez utóbbi írásmód és a hozzá kapcsolódó kiejtés áll közelebb a szívéhez, hiszen ő tudatában van magyar származásának, annak az örökségnek, amely az 1900-as évek elején kivándorolt nagyszülőktől maradt rá. — Mindkét nagyszülőm Magyarországon született, és valamikor 1900 és 1905 között vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Nekem ez az első utam Európába, és így természetesen Magyarországra is. Mindig tudatában voltam magyar örökségemnek, és büszke vagyok erre a magyar örökségre. Ezek után érthető, ha izgalommal töltött el, hogy eljöhetek Magyarországra, és láthatom a földet, ahol őseim születtek. A látogatás még inkább megerősítette nagyrabecsülésemet örökségem iránt. Büszkeséggel tölt el, hogy magyar amerikai vagyok, és szívből remélem, hogy később ismét visszajöhetek, és meglátogatom Sopront, nagyapám szülővárosát is. — Látogatásunk legmegkapóbb élménye vendéglátóink szívélyes vendégszeretete volt. Akikkel valamilyen módon kapcsolatba kerültünk, mindent megtettek, hogy magyarországi tartózkodásunk minél kellemesebb és élvezetesebb legyen. Sok mindent hallottunk, és sok mindent láttunk — csak azt sajnálom, hogy az idő rövidsége miatt nem láthattunk még több nagyszerű dolgot. Lenyűgöztek az épületek, és meglepett az, hogy a magyar városok is ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint az én városom. Azt hiszem, több a bennünket összekötő közös vonás, mint azt feltételeznénk. Politikai pályafutásáról szólva Péter Németh elmondta, hogy a New York-i Columbia Egyetemen szerzett jogi végzettséget, és South Bendbe visszatérve, apja mellett folytatott joggyakorlatot, majd kerületi ügyészhelyettes lett. 1971-ben városi tanácstaggá és a tanács elnökévé választották. 1975-ben megpályázta és — az eddigi legnagyobb szavazattöbbséggel — el is nyerte a polgármesteri nagyhatalmait: a cári Oroszországot, a német császárságot és a Habsburg-monarchiát. A nyugati hatalmak, katonai győzelmük előtt, a demokrácia és a nemzeti önrendelkezés védelmezőinek mutatkoztak. A győzelem után viszont imperialista békét kényszerítettek volt ellenfeleikre. A nemzeti katasztrófa gyorsan felbomlasztotta a nemzeti egységfrontot. A Károlyi Mihály által képviselt és megtestesített nemzeti-demokratikus fejlődés zsákutcába jutott. Maga a kormányzat is megoszlott a tekintetben, mit kell fontosabbnak tekinteni: a területi integritás védelmét-e, vagy a demokratikus vívmányokét, s a forradalom szociális vagy éppen szocialista irányú továbbfejlesztését. A belső válságot és küzdelmet azután egy csapásra „megoldotta” az antant minden addiginál durvább lépése, a Vix alezredes által 1919. március 20-án kézbesített hírhedt jegyzék, amely végképp lehetetlenné tette a nyugatra orientálódó demokratikus politikát. Egyetlen reménység maradt: egy internacionalista (azaz Szovjet-Oroszországra támaszkodó) szocialista kormányzat honvédő háborúja. E heroikus kísérlet vérbe fojtása szinte törvényszerűen torkollt a nemzeti jelszavakat harsogó, s közben a nagyhatalmak előtt meghunyászkodó ellenforradalom uralmába Az őszirózsás forradalom függetlenségiekből, szociáldemokratákból és polgári radikálisokból álló vezérkara zömében nem volt forradalmár, s ez a tény erősen rányomta bélyegét a Károlyi-kormányzat öthónapos történetére, és egyik okozója lett a bukásnak is. De a rákövetkező keserves években és évtizedekben az is kiderült — s ezt elismeréssel kell megállapítani —, hogy dezertőr, áruló sem akadt közöttük. A legmérsékeltebb csoportot a volt Károlyi-párti füg. getlenségiek (Lovászy Márton. Batthyány Tivadar, Búza Barna, Nagy Vince, Juhász Nagy Sándor) alkották. Többségük 1919 után is itthon maradt, vagy csak rövidebb időre emigrált, s ha tett is kisebb-nagyobb engedményeket — utólag is tompítva a magyar október forradalmi jellegét, s persze, élesen elhatárolódva a Tanácsköztársaságtól —, sohasem tagadta meg októbert és annak demokratikus alapeszméjét. A „nemzeti októberisták” e csoportja adta ki 1923 őszén — két vakmerőén bátor publicista, Fényes László és Szász Zoltán bevonásával — az öt év múltán című szép megemlékező kötetet. A forradalomban vezető szerepet játszó szociáldemokraták — Garami Ernőt és néhány hívét leszámítva — a Tanácsköztársaságban is népbiztosi, vagy más irányító posztokat töltöttek be, majd tartós emigrációba kényszerültek. Egy részük (Landler Jenő, Pogány József) kommunistává lett, többségük azonban (így Kunfi Zsigmond, Böhm Vilmos, Rónai Zoltán, Dimer-Dénes József) megtagadta a szolidaritást a KMP-vel és a magyar kommün címet. Ö lett a város második legfiatalabb, és első magyar származású polgármestere. — Szerettem volna a feleségemet is magammal hozni, de mivel három leányom után született fiaim csak két, illetve egyévesek, ő ezúttal sajnos nem jöhetett velem. Remélem, legközelebb vele együtt térek vissza. — Odahaza számtalan magyar írt nekem, akik nagyon büszkék voltak arra, hogy ideutazom. És egy kicsit talán irigyeltek is, mert ők is szerettek volna visszajönni, hogy saját szemükkel láthassák Magyarországot. Ez az érdeklődés azt jelenti, hogy önhöz hasonlóan — a South Bend-i magyarok közül is sokan tudatosan ápolják a származásból fakadó örökséget, és keresik az óhazával való kapcsolatot? — Ó, ehhez nem fér kétség. A városban, ahol egyébként ugyancsak nagy számban élnek lengyel származásúak is, rendszeresen tartunk úgynevezett nemzetiségi fesztiválokat, Ilyenkor néhány belvárosi utcát lezárunk a forgalom elől, és pikniket rendezünk, ahol a magyarok és lengyelek nemzeti ételeikkel kínálják a meghívottakat. — Sok magyar vallási közösség, és egyéb olyan szervezet, sőt étterem is van, amelyek magyarországi utazásokat szerveznek. Tavaly nyáron is jó néhány magyar látogatott egy háromhetes charter-program keretében Magyarországra. A kapcsolatnak számos formája létezik. Itt tartózkodásom alatt rengeteg fényképet, és sok méter filmfelvételt készítettem, amelyet a látogatásomról szóló beszámolók során szeretnék minél több South Bend-i magyarnak megmutatni. — A programunk nagyon jelentős volt, mert közelebb hozott bennünket egymáshoz, és ha Magyarországról van szó, most már azokra az emberekre gondolok, akikkel találkoztam, és a barátokra, akiket itt szereztem. Ez nagyon fontos a népek békés egymás mellett élésének a szempontjából. Kollár János A szentendrei Kovács Margit Múzeumban. Balról a második Peter Nemeth, mellette Rita Gunther, az amerikai polgármesterek szervezetének titkára, Elizabeth N. Marshall, York (Pennsylvania) polgármestere, Mrs. Warren Widener és Warren Widener, Berkeley (California) polgármestere Novotta Ferenc felvétele 1918. október 31. A század magyar történelmének egyik nagy fordulópontja, végpont és kezdet. Az őszirózsás forradalom volt az, amely magyar részről véget vetett a gyűlöletesen elhúzódó háborúnak, s egyben az 1867 óta fennálló dualista rezsimnek, az Osztrák- Magyar Monarchia történetének, a sok évszázados magyarországi Habsburg-uralomnak. Egy hosszú korszak visszavonhatatlanul lezárult ezen a napon Mint kezdőpont, kudarca ellenére is születésnapja lett egy új, demokratikus Magyarországnak, és sok esély volt rá, hogy közvetlenül is egy új, boldogabb történelmi korszak nyitánya legyen. Adva volt ehhez csaknem minden feltétel: hatalmas tömegtámogatás, 1848 óta példátlan egység, a régi uralkodó körök teljes politikai és morális veresége, s képzett, meggyőződéses új vezérkar, amely a forradalmat megelőző évek közös küzdelmeiben kovácsolódott össze. Első látásra még a külpolitikai konstelláció is kedvezőnek tűnt, hiszen a háború széttörte Európa legreakciósabb Károlyi Mihály, miniszterelnökké történt kinevezése napján
