Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-10-21 / 21. szám
Kádár János fogadta a francia külügyi államtitkárt Hazánkba látogatott Olivier Stirn francia külügyi államtitkár Rácz Pál külügyi államtitkár meghívására, s megbeszéléseket folytatott a két ország kapcsolatait érintő kérdésekről és a nemzetközi helyzetről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a francia külügyi államtitkárt, aki átadta Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök személyes üzenetét. KÖZÖS HAZÁBAN Dr. Boros Ferenc, a Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője mondotta: nemzetiségeinknek lehetővé kell tenni, hogy érintkezhessenek a szomszédos szocialista országok anyanyelvi kultúrájával, sőt, hogy „elvárhassák ezen országok részéről a szükséges támogatást”. A továbbiakban hangsúlyozta: nemzetiségeink kulturális ellátottságát alapvetően belső forrásokból kell megoldani. Külső forrásokra viszont azért van szükség, hogy a nemzetiségi kultúra „felzárkózhasson, lépést tarthasson a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeivel, vagy legalábbis, hogy ehhez a belső feltételek megteremtődjenek”. Nemcsak előnyös, hanem elengedhetetlen, hogy a nemzetiségek közművelődési szakemberei rendszeresen utazzanak az adott nyelvi országokba, s hasonlóképpen onnan könyvtárosok, klubvezetők, írók, költők, képzőművészek is hozzánk látogassanak. A nemzetiségi szövetségek ez év novemberében rendezik meg kongresszusaikat, amelyeken még teljesebben áttekinthetjük a hazánkban élő nemzetiségek helyzetét. Anynyi máris megállapítható — a Hazafias Népfront vizsgálatai is ezt mutatják —, hogy az utóbbi években határozottan nőtt a nemzeiségi lakosság közéleti tevékenysége, s képviselőik a választott testületekben is fontos munkát végeznek. MTI — Benkő Imre felv. .. ... . . Megemlekezesek ÜLÉST TARTOTT A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA Az ülés első napirendi pontjaként Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára gazdaságpolitikai kérdésekről szólva elmondta, hogy a szakszervezetnek minden üzemben, munkahelyen hatékonyabban kell közreműködnie a gazdaságos termékszerkezet, az üzem és az ország számára egyaránt nagyobb nyereséggel járó termelés kialakításában. Az üzemi demokrácia kérdéskörével kapcsolatosan hangsúlyozta: Az üzemi demokrácia fejlesztése nem önmagáért való. Gáspár Sándor beszámolt az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka tapasztalatairól is. Megemlítette, hogy jelenleg vita folyik arról, hogy előbb az alacsony nyugdíjakat vagy a családi pótlékot emeljék, mert mind a kettő egyszerre nem megy. Kitért az árszínvonal változásokra is, megjegyezve, hogy bár az árképzésben a szakszervezetek nem vesznek részt, de a szakszervezeti mozgalom is elmondja véleményét e folyamatokkal kapcsolatban. A szakszervezet belső életéről szólva a SZOT főtitkára hangsúlyozta: a' következő években a szakszervezet munkamódszereiből ki kell küszöbölni a bürokratikus vonásokat. Befejezésül Gáspár Sándor a nemzetközi szakszervezeti mozgalom néhány aktuális kérdéséről szólott. a tizenhárom aradi vértanúról —r 12S esztendeje, 1849. október 6-án végezték ki a szabad- m ságharc tizenhárom tábornokát, s ugyanazon a napon löt- ” ték agyon a pesti Neugebäude épületében Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Az aradi emlékműnél dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete és Lukács József ezredes, katonai attasé helyezett el koszorút. A koszorúzáson megjelent több száz aradi lakos is. A Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetsége a bánáti Elemér faluban koszorúzta meg Kiss Ernő honvéd altábornagy, aradi * vértanú sírját. Ugyancsak megkoszorúzta a sírt — a jugoszláv néphadsereg nevében — Bosko Mihajtov ezredes. A szlovákiai bártfai járás Horgonya falujában Dessewffy Arisztid sírjánál volt koszorúzási ünnepség. A megemlékezés virágait dr. Tatai József pozsonyi főkonzul és Törőcsik Imre, a prágai nagykövetség első titkára helyezte el a családi sírbolton. A koszorúzáson a község és a járás vezetői is megjelentek. Alkotmányunk a szocialista elveknek megfelelően teljes politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi egyenjogúságot biztosít a hazánkban élő valamennyi nemzetiségnek. Nem elégszünk meg azonban a jogok tételes kifejtésével, hanem időről időre széleskörűen ellenőrizzük is, hogy a valóság megfelel-e az alaptörvénynek. Emellett a nemzetiségi szövetségek vezetőivel rendszeres eszmecserék folynak, amelyeken azt vizsgáljuk, hol lehetne, hol kellene többet tenni a nemzetiségek érdekében. Szeptember 30-án adták át a forgalomnak a felújított Margit-hidat MTI — Pólya Zoltán felv. Egri szüreten a diplomáciai képviseletek vezetői Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségének meghívására szüreten vettek részt a Magyarországon akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és feleségük, akik a kiránduláson megismerkedtek Eger nevezetességeivel is. Az Egri Csillagok Tsz szőlőjében rendezett szüreten részt vett Romany Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi minister, valamint Rácz Pál külügyi államtitkár is. A Hazafias Népfront jelentést készített a nemzetiségek helyzetéről és a további tennivalókról. Az 1970-es legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 155 ezren vallották magukat nem magyar anyanyelvűnek. Egy adott nemzetiséghez való tartozásnak természetesen nem egyedüli mutatója az anyanyelv. Becsléseink szerint a nemzetiségnek tekinthető magyar állampolgárok száma az előbbinél jóval magasabb, csaknem háromszorosa. A helyes elvek helyes gyakorlati alkalmazásához azonban adatok szükségesek, éppen ezért máris dolgozunk az 1980-as általános népszámlálás megfelelő módszereinek kialakításán. Nemzetiségi politikánk egyik legfontosabb törekvése a teljes kulturális egyenjogúság, s ezen belül a nemzetiségi nyelvű oktatás minden szükséges feltételének megteremtése. Pécsett, legnagyobb nemzetiségi megyénk székhelyén, például kialakítják a német és a horvát—szerb nyelv teljes oktatási struktúráját: az óvodától a főiskoláig megteremtik az anyanyelvi tanítás személyi és tárgyi feltételeit. Pécs lakosságának mindig is számottevő részét alkották a nemzetiségiek, a baranyai falvakból való bevándorlás révén pedig állandóan gyarapszik a német, illetve horvát—szerb anyanyelvű családok száma. Az alsó és középfokú iskoláztatás mellett egyre növekvő jelentősége van annak, hogy a felnőtt nemzedékek megőrizzék és továbbfejlesszék nemzetiségi kultúrájukat, hagyományaikat, népművészetüket. Az országos közművelődési programhoz szervesen kapcsolódnak az olyan akciók, mint amilyen a nemzetiségi klubmozgalom, a nemzetiségi honismereti mozgalom és az úgynevezett bázis múzeumok szervezése. Egyre szaporodnak a nemzetiségi kultúrát őrző gyűjtemények és tájházak, fellendült a krónikaíró mozgalom. Jelenleg több mint félezer nemzetiségi kulturális csoport, tánckar, zenekar, kórus, irodalmi színpad, színjátszó- és bábcsoport működik az országban. Iparszerű kukoricatermesztési bemutatót tartottak Bábolnán tizenkilenc külföldi és huszonhárom magyar kiállító részvételével MTI — Cser István felv. Balra: svéd vendégei voltak a Magyar PEN Klubnak. Artur Lundkvist író és felesége Maria Wine költő műveikből olvastak fel, meghallgatták néhány magyarra fordított versüket, majd a svéd irodalomról beszélgettek a megjelent magyar írókkal. Képünkön jobbról Maria Wine, Artur Lundkvist, Csatlós János fordító és Illyés Gyula A jelentés hangsúlyozza, hogy nemzetiségi állampolgáraink szabadon használhatják anyanyelvűket a közélet fórumain, a népfront bizottságai tudatosan teremtenek ehhez lehetőséget a falugyűléseken. A népfront keretében egyre több nemzetiségi klub alakul. A megyei tanácsok rendszeresen napirendre tűzik a nemzetiségek helyzetének elemzését, s egy sor tanácsnál nemzetiségi bizottság működik. A népfrontbizottságok és a nemzetiségi szövetségek nemzetiségi napokat rendeznek. Az Olvasó Népért Mozgalom sokat tesz a nemzetiségi lakosság olvasási kultúrájának, igényeinek fejlesztéséért. Rendszeresen szerveznek anyanyelvű író-olvasó találkozókat, irodalmi összejöveteleket. Az elmúlt időszakban nagy számban helyeztek el a nemzetiségi településeken két- vagy több nyelvű feliratokat. Sok helyen állítottak fel szobrot vagy emléktáblát, s neveztek el utcát, közintézményt nemzetiségi személyek tiszteletére. A Békés megyei Elek községben például mindenütt négynyelvű (magyar, román, német, szlovák) felirattal találkozunk. Pethő Tibor 3
