Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-10-07 / 20. szám

Hol is lakhatna egy ilyen vérbeli párizsi értelmiségi? A Raspail út végén levő lakásán beszélgetünk, közel a montparnasse-i hősi korszak világhírű kávéházaihoz, a Dőme-hoz és a Coupole-hoz, s nem messze a háború után felkapott másik művésznegyed, a Saint-Germain-des- Prés két híres irodalmi café-jától, a Deux Magots-tól, és a Flore-tól, ahol Lucien Corosi éveken át törzsvendég volt. Ki tudja, hányszor láttam ezeken az immár legendás helyeken, amint Sartre vagy Prévért, Hevesi András vagy Gyomai Imre társaságában ült és írt?

Körösi László a „kis Párizsból", Nagyváradról csöppent az érettségi után az igazi Párizsba. Ady irárosában szinte a levegővel szívta magába az irodalmat és az újságírást. Tanár akart lenni, s a romanisztika babéraira pályázott. Am, mint oly sok más filoszt, őt is elcsábította az újságírás kötetlenebb életformája. Csakhamar az akkor legnagyobb esti lap, a lTntramsigeanit boldog munkatársa lett, s mellesleg írt a Párisi Hírlapba is. Persze ő is „mindenesként” kezdte; foglalkozott sporttal, színházzal, irodalommal, politikával. S amint az általában megesik, később a hírlapírás már nem elégítette ki becsvágyát: regényírással is megpróbálkozott, önéletrajzi fogantatású művét, a Kis Kováid című regényét Erdély legrangosabb folyóirata, a Helikon közli, majd a Szépmívescéh adja ki. Nemsokára azonban már francia alteregója is regénnyel jelentkezett: 1937-ben a Gallimard adta ki Z doktor, a gyilkosom című detektívregényét.

vetel újabb idegen munkáscsoportokat, amelyekkel ha gyéren is, de érkezett egy új magyar gárda.

Tubize lakosságának jelenleg 16 százaléka bevándorló, csaknem 3200 fő, amely 23 nemzetiségből adódik. Nyolcvanöt százaléka olasz. Az 1977-es városi tanács statisztikája szerint a magyarok negyedik helyen, 27 fővel szerepelnek. Így vették át az olaszok a harmincas évék 200 magyarjától az elsőbbséget létszámban. Moór István a haladó belga erőkre támaszkodva és az emigráción belüli haladó felfogású személyekkel együtt a hatvanas évek végén kezébe vette a tubize-i emigráció irányítását. Így lett 1971- ben magyar alapítója a tubize-i Bevándoroltak Csoportjának.

A tubize-i csoporton belül hét nemzetiségnek van képviselője, beleszámítva a belgákat. Megalakulásának első évétől már saját kultúrházzal rendelkezik. E ház fenntartását és a működéséhez szükséges pénzbeszerzését a vezetőség és tagság munkája hozza meg. Nyelvtanfolyamokat. kulturális akciókat, szociális irodát létesítettek.

A kis létszámú magyar kolónia a további munkában és elképzelésekben is támogatta egyesületét. Így alakult meg 1973 márciusában egy magyar népitánccsoport öt nemzet gyermekeiből, amely a „Kulacs” nevet vette fel. Azóta már 38 nyilvános szereplésük volt és ebből két ízben (1975 és 1977) Budapesten, a külföldön élő néptánccsoportok fesztiválján is részt vettek. Magyarország megismertetését a folklóron kívüli filmekkel, saját készítésű diasorozatok vetítésével segítik elő, de 1976-ban több táncoló gyerek és szülő járt odahaza.

Ez röviden a magyarok jelenléte Tubize-ben.

Moór István (Tubize)

A szülőfalu vonzásában

Dr. Nagy Miklóst, a Német Szövetségi Köztársaságban élő honfitársunkat három esztendeje ismertük meg, mint a Szülőföldünk rádióadás és a Magyarok Világszövetsége nyelvhelyességi pályázatának győztesét. Elmondta, hogy jutalom-útjának nagy részét a levéltárban tölti, mint már pár éve minden alkalommal, ha Magyarországon, jár. Ugyanis szülőfaluja, a Hanság-széli Acsalag krónikájának megírásra készül. Acsalagon főként idős Bendes József elbeszélése nyomán egészíti ki és teszi színesebbé, élőbbé a levéltári-könyvtári adatokat.

Most örömmel vettük kézbe a már kész munkát, Acsalag történetét és néprajzát, amelyet honfitársunk saját költségén 46 példányban nyomtatott ki. A történeti rész a falu feltehető születésétől, az ezerhatszázas évek végétől követi nyomon a lakosság életének alakulását. Igen érdekes és szórakoztató az aesalagi népszokásokról szóló fejezet, amely bepillantást enged a kis falu életének szinte minden mozzanatába.

(b. i.)

A háború alatt önkéntes, majd ellenálló lett. 1945-ben nagy riportjaival hívta fel magára a figyelmet, cikkeit Camus közölte a Combat című napilap hasábjain, azokban az időkben, amikor a háborús megrázkódtatások után sok kiváló író is felcsapott riporternek (Sartre, Claude Roy, Roger Vailland). Különtudósítóként vett részt a nürnbergi poron. Később az ellenállás nagyhírű hetilapjába, a Les Lettres Francaises-be is dolgozott. Hangjátékát a párizsi rádió sugározta. Az utóbbi években saját sajtóügynöksége van. Legutóbbi hazai látogatásakor Aczél György miniszterelnök-helyettes fogadta.

Semmilyen lexikonunk sem tartja számon, pedig 1973- ban már hetedik regénye jelent meg; ezt, A barát címűt, magam is olvastam. Ügyesen szerkesztett, lenyűgözően izgalmas mű: politikai detektívregény. Két német fivérről szól, az egyik titkon antináci, a másik fanatikus hitlerista. Ebből az alaphelyzetből származnak a bonyodalmak.

Kőrösi-Corosi nem fiatal ember, de ma is tevékeny, és képes a legfiatalítóbb műveletre: néhány év óta új alkotói területre lépett: festeni kezdett, mégpedig sikerrel. 1974- ben az egyik leghíresebb képtárban, a Galerie Katia Granoffban mutatkozott be. 1975-ben ismét ugyanitt állított ki, 1976-ban pedig egy nagy bécsi galériában mutatta be eredeti szellemű, fantasztikus ihletésű vásznait.

Bajomi Lázár Endre

Események, kapcsolatok, találkozások

Szomszédos szocialista országokban élő magyarok

Szakszervezeti találkozóról adott hírt a jugoszláviai 7 NAP című magazin. A kereskedelmi, vendéglátóipari é- pénzügyi dolgozók, valamint a jugoszláv szolgáltatóipari dolgozók szakszervezeti delegátusai Szabadkán és Szegeden tárgyaltak, két egymást követő napon. Megállapodtak együttműködésük további bővítésében.

*

Magyar nyelvű hanglemezeket jelentetett meg a román Electrecord hanglemezgyár. Irodalmi és meselemezek operarészletek és népzenei felvételek kerültek a lemezboltokba.

Mindösszes két számot ért meg 1946-ban a Keleti Kapu című folyóirat. Ez a lap a Debreceni Magyar- Román Társaság orgánuma volt — megjelenésének hátteréről és a Társaság történetéről Tüskés Tibor írt megemlékezést a kolozsvári KORUNKBAN.

*

Alexander Krischan bécsi művelődéstörténész a budapesti Ráday könyvtárban rábukkant a legrégibb bánáti nyomtatványra. A német nyelvű kötetet 1771-ben nyomták Matthäus Josephus Heimerl temesvári nyomdájában.

*

A szlovákiai Ifjú Szívek amatőr együttes Jugoszláviában vendégszerepe 11. Az ŰJ SZÓ tudósítása szerint Rogasszka Szlatinán, Nova Goricám és Novo Mesztón léptek föl. A jugoszláviai sajtó nagy elismeréssel írt a csehszlovákiai magyar népi együttesről.

*

Két napig tartózkodott Szabadkán a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia magyartanárainak és -tanítóinak több száz fős csoportja. A szabadkai Pedagógiai Intézet szervezte találkozón főként módszertani kérdésekről folyt szó. A mostanában kialakuló komplex magyar esztétikai oktatás bevezetésének kérdései foglalkoztatták legfőképpen a résztvevőket. A nyelvtanközpontúság helyett a nyelvkultúrát kívánják előtérbe helyezni. Az új tantervek és tananyagok kidolgozásában részt vesz a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete (Jugoszlávia) és vele együttműködve az Országos Pedagógiai Intézet (Magyarország) is.

A „Modern Hungary”

Még soha ennyi turista nem látogatott el külföldről Magyarországra, mint az idén. Csaknem annyian, mint amennyi hazánk lakosainak a száma. Becslések szerint harminc százalékkal többen, mint tavaly. Pedig az idei nyár nem nagyon kényeztette el a balatoni fürdőzőket. A hűvös, esős napokban autókaravánok indultak el Siófokról, Keszthelyről vagy Füredről, hogy felkeressék Pannonhalmát, Veszprémet vagy a gorsiumi ásatásokat. S a P>alatonon meg Budapesten kívül Eger, Gyula, Sopron, Miskolc, Szeged vagy Pécs is állta a vendégek rohamát.

„Divatos” ország lettünk.

A „Puszta — betyár — fokos — csárda” romantikát sokszínűbb, érdekesebb tabló váltotta fel, mert egy ország gazdasági — társadalmi — politikai átalakulása és rohamos fejlődése — mindig izgalmas téma. A hagyományos balatoni fürdővendégeknek hazánk szépségei és értékes folklórja mellett — ma már más is szemükbe ötiáik, ami felkelti érdeklődésüket, kíváncsiságukat, rokonszenvüket.

Ezt a rokonszenves kíváncsiságot, érdeklődést igyekszik kielégíteni Sinor Dénes nagy vállalkozása, egy szép kiállítású, angol nyelvű könyv, amelyet az Indian University Press (Bloomington-London) adott ki nemrég „Modern Hungary” címmel.

A „Modern Hungary” harminc írást tartalmaz, ezek először hazai napilapokban és folyóiratokban jelentek meg, s szinte enciklopédiáját adja a mai magyar valóságnak. Az 1966 és 1976 között megjelent cikkek életünk minden területét felölelik a mindennapok gyakorlatától olyan elméleti tanulmányokig, mint amilyen például Lukács György esszéje Bartók Béláról, vagy Kádár János válaszai a hatvanadik születésnapján elhangzott üdvözlésekre. A társadalmi, szociológiai és külpolitikai témájú cikkek mellett olvashatunk gazdasági kérdésekről Bognár József akadémikus tollából és Bíró József külkereskedelmi minisztertől. Tekintélyes részt foglal el a kötetben a kultúra, s a szerzők között olyan nevek szerepelnek, mint például Ortutay Gyula, Aczél György miniszterelnök-helyettes, Köpeczi Béla akadémikus, Púja Frigyes külügyminiszter, Szántó Miklós szociológus, Rényi Péter újságíró, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi bizottsági tagja.

Ha az érdeklődő külföldi kézbe veszi ezt a kötetet, bizonyos: kedvet kap rá, hogy közelebbről is megismerje Magyarország történelmét, jelenét, kultúráját, gazdaságát.

Ma már sugárhajtású repülőgépek hozzák közel egymáshoz a földrészeket. Az olyan könyv p>edig, mint amilyen a „Modern Hungary”, szellemileg is közel hozza az olvasót Magyarországhoz, és ablakot nyit világunkra, mindennapjainkra.

A kötetet a Magyarországon megjelenő The New Hungarian Quarterlyben publikált írásokból válogatta és látta el kitűnő bevezetővel Sinor Dénes, a Bloomingtoni Egyetem magyar származású professzora.

I.énárt György

TANULJON

TANÍTSON

S,

's

MAGYARUL

— Magyar szülők nyelvtanár nélkül taníthatják gyermekeiket

— Magyar iskolák tanárai és növendékei számára nélkülözhetetlen oktatási segédeszköz

— Egyetemek magyar fakultásai, vagy bármely más nyelvtanfolyam számára fontos anyag a

LEARN HUNGARIAN

— 10 lemezen (LP 3748—57) 30 nyelvleckét kap a csaknem 5 órás felvételen. Az egyes leckék közötti magyar sztereo zenei illusztrációk élvezetesebbé teszik a tanulást.

— A kötött és illusztrált nyelvkönyv (Bánhidi—Jókay—Szabó) 530 oldalas, végén angol— magyar, ill. magyar—angol szószedettel.

— A teljes anyag (10 lemez és a tankönyv) ára 1979. január 1-ig beérkező rendelésekre: $ 34,90. Január 1. után a sorozatot * 44,90-ért szállítja vállalatunk. (A tengerentúlra postaköltséget is felszámítunk.)

Megrendelhető a Kultúra könyv- és hanglemezképviseleteinél, vagy közvetlenül az alábbi címen:

Kultúra, H—1389 Budapest, P. O. B. 149.

SZERKESZTI: LINTNER SANDOR

Dr. Nódy Lajos New York-ban élő honfitársunk elküldte címünkre a Nemzeti dal általa megzenésített változatának kottáját. Nódy Lajos zenéjében a régi magyar verbunkosok hagyományaira támaszkodik.

Száraz Marika belgiumi textiltervező ezüstérmet nyert a Chorcroiöan rendezett nemzetközi művészeti biennálén.

*

A párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet díszes fényképalbuma beszámol a Magyar Ház kulturális tevékenységéről. Az emlékkönyv tanúsága szerint az első félévben húsz magyar vonatkozású kulturális esemény színhelye volt a Magyar Ház.

*

A Magyar Hírek 1978. február 25-i számában ismerteti id. Gerencsér Ferenc „Sárváriak Belgiumban” című könyvét.

A könyv szerint a nagy világválság 1932-ben érte el a tubize-i selyemgyárat, amikor újabb és újabb csoportok indultak haza, vagy vágtak neki a nagyvilágnak — munkát keresve.

Ennyit a könyvből, inkább nézzük, mi maradt meg a tubize-i magyarokból. Véleményem szerint, az első tubize-i magyar lakás nem sárvárié volt, hanem a Pest-környékről származó Illés bácsié, aki 82. éves kora ellenére jó egészségnek örvend. Mint bujdosó vöröskatona érkezett Tubize-‘be.

A legöregebb sárvári származású tubize-i lakás a 77 éves Papp Lajos tulajdona, akinek fényképét felismerni véltem a Sárvári Vármúzeumban egy újságban, amely hírt adott az első sárvári csoport kivándorlásáról.

Lajos bácsin kívül él itt még négy-öt sárvári család, egy gyerekkel vagy utód nélküli leszármazottal. Itt említem meg Horváth András nevét a sárváriak második generációjából. ö a két éve megjelent tubize-i reklám újság szerkesztője.

A magyar telep nem a gazdasági válság áldozata lett, hanem a modern közlekedés követelménye tette a buldózerek áldozatává. Feledésbe merült volna a magyarok léte Tubize-ben, ha a háború utáni ipari fellendülés nem kö-Párizsi találkozás L. Corosival, azaz Körösi Lászlóval

12