Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-10-07 / 20. szám
Hazánkban járt Bruno Kreisky, osztrák kancellár A kapcsolatok sokrétűségét példázták az elmúlt hetek magyar—osztrák találkozói Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására nem hivatalos látogatást tett Magyarországon dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. Lázár György és dr. Bruno Kreisky megbeszéléseket folytatott időszerű, a két ország kapcsolatait érintő és nemzetközi kérdésekről. Dr. Bruno Kreiskyt itt-tartózkodása során fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Az osztrák szövetségi kancellár és felesége, Lázár György és felesége társaságában Hajdú-Bihar megyébe is ellátogatott. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Hannes Androsch osztrák alkancellár, szövetségi pénzügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson járt Ausztriában. A megbeszéléseken átfogóan értékelték a két .szomszédos ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását, tárgyalásokat folytattak az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatok legfőbb területeinek kijelöléséről. Ez utóbbi témáról szólva Faluvégi Lajos tájékoztatta osztrák kollégáját a magyar idegenforgalom fejlesztésére folyósított osztrák hitel felhasználásával kapcsolatos elképzelésekről A pénzügyminiszterek tárgyalásokat folytattak több, közös érdekeltségű létesítményről is. Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter meghívására — hivatalos, baráti látogatáson — Budapesten járt Kari Lausecker osztrák közlekedésügyi miniszter. A miniszterek áttekintették a két ország közlekedésének és hírközlésének időszerű kérdéseit, és aláírták a megújított magyar— osztrák vasúti államszerződést. A bécsi vásár alkalmából Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes az osztrák fővárosban tartózkodott, es tárgyalásokat folytatott Josef Staribacher kereskedelem- és iparügyi miniszterrel a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről. A Magyar Tudományos Akadémia adott otthont a magyar—osztrák történész vegyesbizottság első ülésének. Paoh Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke megnyitó előadásában kiemelte: történészeink magas színvonalú együttműködéséhez kedvezőek a politikai feltételek, a jószomszédi kapcsolatok az Osztrák Köztársasággal és az eddigi eredmények is segítik a további együttműködést. Az üléseken előadások hangzottak el az Adriai-tenger szerepéről Magyarország és Ausztria kapcsolatában, a századforduló közös kultúrtörténeti vonásairól, majd a történeti statisztika alkalmazásának lehetőségeiről a Monarchia gazdasági fejlődésének tanulmányozásában. Győr-Sopron megyéből hetventagú kulturális és vendéglátóipari küldöttség vett részt a Burgenlandi Magyar Napokon. Gasztronómiai bemutatókat tartottak, és fellépett a szanyi szövetkezeti táncegyüttes is. Púja Frigyes beszéde az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlésen elhangzott felszólalásában külügyminiszterünk összefoglalta a magyar külpolitikai törekvéseket, hangsúlyozta, hogy az emberiségnek nincs ma fontosabb feladata, mint a béke megvédése. Tagadhatatlan — mondotta —, hogy az enyhülési folyamat az utóbbi időben lelassult, mégis derűlátóan ítélhetjük meg a helyzetet, hiszen az enyhülés a nemzetközi erőviszonyokból következő szükségszerűség. A magyar diplomácia vezetője kiemelte a szovjet leszerelési javaslatok fontosságát, s kifejtette, hogy az új SALT-megállapodás lényegesen hozzájárulna az enyhülési folyamat továbbfejlesztéséhez. A Magyar Népköztársaság következtésen síkraszáll a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éleséért, a nemzetközi együttműködés bővítéséért, a fegyverkezési hajsza megakadályozásáért, a béke és a biztonság még szilárdabb alapokra helyezéséért. Losonczi Pál részvéttávirata I. János-Pál pápa elhunyta alkalmából Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Jean Villot bíboros, vatikáni államtitkárhoz küldött táviratában részvétét fejezte ki I. János-Pál pápa elhunyta alkalmából. A budapesti Szent István bazilikában Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek gyászmisét tartott, amelyen a kormány képviseletében megjelent dr. Markója Imre igazságügyminiszter, Garai Róbert külügyminiiszter-helyettes és Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese. Két új folyóirat terve A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság legutóbbi tanácskozásán két új folyóirat indításának tervét fogalmazták meg. Az egyiket, a Hungarológiai Értesítőt azzal a céllal kívánják kiadni, hogy magyar nyelven teljes áttekintést adjanak benne a magyar nyelv-, irodalom- és néprajztudomány területén folyó munkáról. A másik folyóirat — Journal of Hungarian Studies címmel — angolul, vagy több világnyelven jelenik majd meg. Norvégiában tárgyalt a magyar külügyminiszter Púja Frigyes Knut Frydenlund külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Norvégiában. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalásokon a két miniszter behatóan megvitatta a magyar—norvég kapcsolatok alakulását és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Országaink kapcsolatai eredményesen fejlődnek, ám — mint a két külügyminiszter hangsúlyozta — meg számos lehetőség van az együttműködés fejlesztésére, különösen gazdasági téren. Púja Frigyes hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Knut Frydenlundot. A norvég külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. Fejlődő kapcsolatok Magyarország és Norvégia között A világnak csupán három országában fordították nemzeti nyelvre a 19. századi norvég drámairodalom nagy öregjének, Henrik Ibsennek összes műveit. E három között ott van Magyarország; Reviczky Gyula, Lukács György és Németh László után a 23 Ibsen-darabot tartalmazó legteljesebb magyar kiadás fordítója Hajdú Henrik, akit értékes szolgálataiért tagjává választott a Norvég Királyi Akadémia. Nem múlik el színházi évad hazánkban, hogy az 1849-i szabadságharcunkat TU Ungarn (A magyarokhoz) című költeményével köszöntő Ibsennek valamelyik műve sorra ne kerülne. Egy évszázaddal Ibsen előtt Sajnovics János nyelvész és csillagász Hell Miksával, kora egyik legtekintélyesebb asztronómusával Norvégiába, Vardő szigetére utazott, hogy az akkori uralkodó, Keresztéig király támogatásával megfigyeléseket végezzen. Sajnovics az alkalmat fölhasználva, a helyszínen fogott hozzá a magyar—lapp nyelvrokonság kiderítéséhez. A tőlünk földrajzilag távoli skandináv ország, a Norvég Királyság — ahol hivatalos tárgyalásokat folytatott Púja Frigyes külügyminiszter — és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai igazán az utóbbi évtizedben indultak mind tartalmasabbá váló, ígéretes fejlődésnek. Együttműködésünknek lendületet adott Trygve Bratteli miniszterelnök. négy esztendővel ezelőtti magyarországi es Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének tavaly májusában tett norvégiai látogatása. A két különböző társadalmi berendezkedésű és más-más szövetségest rendszerhez tartozó ország politikai kapcsolatainak megélénkülését jelzi, hogy immár rendszeresnek mondhatók a két kormány tagjai közötti közvetlen tárgyalások. Thorstein Treholt földművelésügyi miniszter 1975-ben járt hazánkban; dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter még abban az esztendőben Oslo vendége volt. A magyar külügyminiszter az ENSZ-közgyulés ülésszakán folytatott eszmecserét norvég kollégájával. Két esztendővel ezelőtt Kjolv Egeland oktatási és Knut Frydenlund külügyminiszter járt Budapesten; dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter norvégiai meghívásának tett eleget. Mezőgazdasági és élelmezésügyi piiniszterünk, dr. Romány Pál tavaly tárgyalt Norvégiában. Különösen élénk kapcsolatokat ápolnak szakszervezeteink a norvég szakmai szervezetekkel. A nyáron a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének küldöttsége tárgyalt a KISZ vezetőivel. A Magyar Népköztársaság es a Norvég Királyság között több államközi szerződés és megállapodás van érvényben. Közülük is nagy jelentőséget tulajdonítunk a nyolc évvel ezelőtt aláírt, első hosszú lejáratú arucsere-forgalmi megállapodásnak, amelynek korszerűsítése régóta időszerű. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, aki Lázár György kíséretében járt tavaly Oslóban, Hallvard Bakke kereskedelmi miniszterrel elvileg megállapodott új árucsere-forgalmi szerződés kidolgozásában. Bár országaink földrajzilag távol vannak egymástól, ez nem lehet akadálya annak, hogy az egyelőre szerény volumenű kereskedelmi kapcsolatainkat közös elhatározással bővítsük. A magyar és a norvég kormányfő egybehangzóan állapította meg: sok még a lehetőség a két ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének szélesítésére. Különösen kívánatos a vállalatok és az intézmények közvetlen együttmunkálkodása, lehetőség szerint harmadik országok piacán való közös megjelenésük. Ebből a törekvésből kiindulva, májusban a Magyar Kereskedelmi Kamara küldöttsége Norvégiában járt, hogy feltárja miniszterelnökünk tavalyi látogatása nyomán elhatározott együttműködés realizálásának lehetőségeit. A Magyar Kereskedelmi Kamara delegációjának tagjai vállalati vezetőkkel is tárgyaltak: a norvég—magyar kooperáció kilátásait vitatták meg az olajiparban, harmadik piaci közös szállítások és az élelmiszeripar területén. Szövetségesi tagságából eredően is Norvégia elsősorban a fejlett tőkés országokkal ápol sokrétű politikai és katonai kapcsolatokat. Miközben együttműködését fejleszti a nyugat-európai országokkal és az Egyesült Államokkal a kapcsolatok javítására törekszik a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal. Norvégia több nemzetközi fórumon is kinyilvánította: kívánja és támogatja a nagyhatalmak közti megértést, a békés együttműködést. A norvég külügyminiszter annak idején elsők között jelentette be: országa nem járul hozzá, hogy az Egyesült Államok által esetleg gyártandó neutronfegyvert norvég földön elhelyezzék. Oslo nemegyszer kifejezésre juttatta: az amerikai hadsereg N- fegyverrel való esetleges fölszerelése kedvezőtlen hatással lehet a leszerelési tárgyalásokra. Felelős norvég politikusok igen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai enyhüléssel. A norvég kormány többször is tanúságát adta, hogy elkötelezte magát a helsinki záróokmány megvalósítása mellett, többször leszögezte: különösen érdekelt a biztonság katonai aspektusaiban, a bizalomerősitő intézkedésekben. Erősíteni és továbbfejleszteni kívánja mindkét fél a következő években a Magyar Népköztársaság és a Norvég Királyság együttműködését — fogalmazódott meg az elhatározás miniszterelnökünk norvégiai látogatása alkalmával. E konkrét szándék gyakorlati megvalósításának fontos állomása volt Púja Frigyes külügyminiszter norregiai hivatalos látogatása, tárgyalása. Ismervén e skandináv ország haladó, a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a mienkkel egyező vagy nagyon közeli álláspontját, meggyőződéssel állíthatjuk: a magyar—norvég külügyminiszteri eszmecsere a kétoldalú érdekeken túl, elsősorban az európai biztonság és együttműködés elmélyítését is szolgálta. Egyúttal része a szocialista diplomácia fontos törekvésének, amely szerint a különböző társadalmi rendszerű országok egymás mellett élését — a népek érdekeit szem előtt tartó — együttműködéssé kell fejleszteni. Kulcsár László Cj, végleges helyére. Szeged újjáépített tiszai partfalára Tar István szobrászművész alkotása került a „Tisza” című szobor. MTI — Tóth Béla felvétele Az Ercsi Cukorgyár laboratóruimában automata gép értékeli a répaszállítmányokból vett mintákat MTI — Ruzsonyi Gábor felvétele I
