Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-07-29 / 15. szám
„Kihívások” a mezőgazdaságban Halvérűek-e a halak? Ezt a nem egészen tudományos jellegű kérdést a százhalombattai Temperáltvizű Halgazdaság telepén kérdeztük meg a biológusoktól. Azt mindenesetre megállapítottuk, hogy a mesterséges megtermékenyítő medencében bizony bánatosan úszkálnak a nőstények, szívesebben vették volna a szaporítás természetes módját. A látogatás elsődleges célja az ismerkedés volt ezzel a különleges üzemmel. Hadd kezdjük azzal, hogy a hetvenes évek elejétől világszerte fokozódik az érdeklődés az édesvízi haltermelés iránt, mert a korszerű táplálkozás kalóriaszegény, vitaminban és ásványi anyagokban gazdag húsokat kíván. Már korábban felmerült, hogy Magyarország geotermikus vízlehetőségeit a halászat szempontjából fokozottabban lehetne felhasználni. Vizsgálatokat folytattak, s azoknak az eredményeit már alkalmazni is kezdték a Hortobágyi Állami Gazdaságban. A hőerőművek biztosította melegvíz halászati hasznosítására először Százhalombattán került sor. 1974-ben kezdte meg munkáját a Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság, és az üzem megindulásától kezdve évről évre növekszik a haltemnelés, 1976-ban már az ország ivadékfelhasználásának mintegy 30 százaléka százhalombattai eredetű volt. Ez jelenleg Európa egyik legmodernebb ivadéknevelő üzeme, mely iránt igen nagy a nemzetközi érdeklődés. Mindezt csupán bevezetőként jegyeztük meg, mert az olajfinomító három karcsú kéményének árnyékában rendezett ülés témája a mezőgazdaság volt, s erről neves szakemberek, köztük Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adtak tájékoztatást. Napjainkban a mezőgazdaság már régen túllépte a szántóföldi, paraszti munka határait, rendkívül iparosított ágazata a népgazdaságnak. Nemcsak új típusú, hagy hatásfokú gépeket, hanem egy sor korszerű vegyipari terméket, egyre több energiát és összpontosított tudományos kutatásokat is igényel. Mindehhez kapcsolódik az egész tartósító- és élelmiszeripar, a húskombinátok sora, a szállítás és a kereskedelmi hálózat. A minőségi igény növekedése évről évre jelentősebb erőfeszítésre készteti a mezőgazdaságot. A hazai piacon is csak az értékes, jó áru adható el, külföldön pedig versenyre kell kelni más országok sok kiváló árucikkével. A mezőgazdaságban az egyik legjelentősebb termelési tényező az időjárás, de mellette még sok más olyan faktor van, amely befolyásolja az eredményeket. Az egyik legfontosabb a szervezés, amely akkor eredményes, ha alaposan és körültekintően figyelembe vesz minden adottságot. A megalapozott hosszú távú tervek nélkülözhetetlenek. A népgazdaságnak nincs még egy olyan ágazata, ahol 2000 vállalat — termelőszövetkezet és állami gazdaság — azonos témával foglalkozik. Az első kihívás, amellyel szembe kell nézni, amelyet az agrártermelés jövőjét illetően vállalni kell. az, hogy folyamatosan csökken a termelésben felhasználható munkamennyiség, és zsugorodik a legfontosabb termelőeszköznek, a termőtalajnak a területe. A költségek növekedése a második kihívás. Emögött nemcsak az energiaárak emelkedése, a világgazdasági értékrend jelentős, számunkra kedvezőtlen módosulása húzódik meg, de mind több és értékesebb gépre, anyagra, eszközre, új épületre, gyorsabb szállításra van szüksége a növekvő mezőgazdasági termelésnek, a feldolgozásnak és a tárolásnak. Harmadik kihívásként kell említeni azt, hogy a mezőgazdasági világkereskedelemben erősödik a verseny: az agrárprotekcionizmus — politikai, valutáris és más okok nyomán — új erőre kap. Számunkra nem közömbös az agrárpiac mozgása, taktikája, erővonalainak alakulása. A tartósító ipar vagy a baromfiipar termelésének 50—80 százaléka külföldre kerül. Több termékből a világ legnagyobb agrár-exportőrei között vagyunk, de nem tartozunk azok közé, akik elérik a legnagyobb export-árbevételt. Kivitelünkben kicsi a különleges minőségű áruk aránya, ami gyakran a nagyobb export-expanziónak az előfeltétele. Az állati termék előállítása további bővítéséhez újabb takarmányfehérje szükséges. Néhány ismert fehérjeforrás — szója, hal- és húsliszt — bősége igen kevés ország kiváltsága, s könnyen előfordul, hogy ezek az áruk az olajhoz hasonló árpályát futnak be. Sürgető tehát a hazai fehérjebázis bővítése. Bizonyos fokig az emberi tényezők közé kell sorolnunk egy olyan „kihívást”, amely ma még csak néhol érzékelhető, de amely fokozott társadalmi figyelem és érzékenység tárgya: nevezetesen környezetünk ökológiai teherbíróképessége. Ma már általában nem szívesen beszélnek az ember természetátalakító tevékenységéről, mert az igazság az, hogy a természet egyre könynyebben „alakítható” — a rossz irányba. Ha valahol ezt a folyamatot feltartóztatni, vagy éppen ellentétes irányba fordítani kívánjuk, gyakran óriási anyagi tehertétellel kell számolnunk. A nyolcvanas évek magyar mezőgazdaságának tehát egy sor már ma is ismert, és a jövőben kifejezésre jutó, vagy ma még csak embrionális állapotban meglevő „kihívással” kell szembenéznie és megbirkóznia. P. T. Debrecenben lesz a Tiszántúl szívsebészeti központja. Képünkön: szívműtét a 2. sz. sebészeti klinikán MTI — Bajkor József felv. Elkészült az Ózdi Kohászati Üzemek acélgyártás-fejlesztést szolgáló nagyberuházása. A korszerűsítés során új porleválasztókat szereltek fel MTI — Herényi László felv. Emlékülést tartottak Pécsett Csontváry Kosztika Tivadar születésének 125. évfordulója alkalmából. A zseniális festő műveinek egy részét a pécsi múzeum őrzi. Füst Milán Kossuth-díjas író születésének 90. évfordulója alkalmából megkoszorúzták síremlékét a Farkasréti temetőben. A koszorúzást követően emléktáblát lepleztek le az író egykori lakóházának falán. Pécsi Sebestyén orgonaművész és Werner Mária énekművész hangversenyt adott az esztergomi bazilikában. Műsorukon Bach, Verdi és Liszt művei szeretjeitek. A bonni magyar napok során Palotai Boris „Zöld dió” című tévéjátékát mutatta be a televízió. A spittali nemzetközi kórushangversenyen második díjat nyert az Építők Művészegyüttesének vegyeskara. VIT utca lett a Váci utcából. A legismertebb pesti sétálóutcában felállított dobogókon egy hétig fiatal előadók, zenekarok, pantomin művészek szórakoztatják az arra járókat, nyilvános vitákat rendeznek, könyv- és hanglemezbemutatókat tartanak a Világifjúsági Találkozó jegyében. Nagy sikert aratott a IX. nyári montecarlői művészeti fesztiválon az Operaház balettkara. A túlnyomórészt modem művekből összeállított balettesten a montecarlói zenekart Sándor János vezényelte. A táncokat Seregi László és Fodor Antal tervezte. A pécsi tanárképző főiskola női kórusa nagy sikerrel szerepelt a franciaországi Toursban megrendezett nemzetközi kórustalálkozón. A zsűri a nagydíjat megosztva a pécsieknek, a kaposvári gyermekegyüttesnek és egy svájci énekkarnak ítélte oda. A magyar—NSZK kulturális kapcsolatok fejlesztése terén kifejtett munkásságért Ady-emlékplakettel tüntették ki Alfons Spielhoffot, a kultúrpolitikai társaság főtitkárát, Dortmund város nyugalmazott kulturális tanácsosát. Ady műveinek fordításáért és népszerűsítéséért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Danilo Kist, a jól ismert jugoszláv költőt. Tizenöt ország 67 énekkarának részvételével tartották Debrecenben a Bartók Béla nemzetközi kórusversenyt, amelyet Bartók Cantata Profana című művével nyitottak meg. A nemzetközi gyermekév alkalmából nagyszabású műsort mutat be jövőre a Fővárosi Nagycirkusz. Gálfy János, a Cirkusz- és Varieté Vállalat művészeti vezetője — többek között — a Német Szövetségi Köztársaságban és Svájcban keres műsorszámokat a készülő attrakcióhoz. BÚCSÚZUNK Makiáry Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. 82 éves korában elhunyt. A Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat csepeli fogadóállomására naponta mintegy kétszáz új autó érkezik MTI — E. Várkonyi Péter felv. E’bben az évben félmillió naposcsibét és százezer pecsenyelibát ad át a kereskedelemnek a Heves megyei Egerszólát mezőgazdasági termelőszövetkezete MTI — Manek Attila felv. %
