Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-07-01 / 13. szám

ISMERKEDÉS PÜNKÖSDKOR

zetőnek mindenhez kell értenie.

A nürnbergi Magyar Kultúregyesület balatonfüredi vacsorája már különösebb izgalmak nélkül folyik tovább. A huszonkét turista joggal panaszkodhatna fáradtságra. A pünkösdi ünnepek néhány napja alatt bejárták a Mátra vidékét, meglátogatták Budapestet, és most a Balaton mellett töltenek néhány napot. Az egyesület nevében ugyan szerepel a „magyar’ szó, a kirándulás résztvevői mégis túlnyomórészt németek. Dr. Merz úr sem magyar.

— Hogyan lehet mégis, hogy egy magyar egyesület vezetője lett?

— Már diákkorom óta nagyon szeretem a magyarokat. Igen sokai jártamkeltem Európában, s elvetődtem Magyarországra is. Néhány jó barátot szereztem. A kapcsolat később is megmaradt, igen sokat utaztam Magyarországra.

Rozmán Lajos, az egyesület másik vezetője kapcsolódik be beszélgetésünkbe:

— Nürnbergben kevés magyar él. Többnyire olyanok, akiknek házastársuk német. Amikor elkezdtük az egyesületi munkát, természetes volt, hogy tagjaink magukkal hozták német feleségüket, férjüket is. Később, látva tevékenységünket, jöttek barátok, ismerősök is. S így alakult ki — szinte „véletlenül” — ez a klubfajta, amelyben magyarok és németek közösenl töltik el szabad idejüket.

Dr. Merz:

— Olyan programokat szervezünk, amelyeken Magyarországot mutatjuk be. Kiállításokat, előadásokat tartunk. Amikor a Magyar Állami Népi Együttes a Né-Az országlátogató csoport Budapesten, a Feneketlen-tónál

Novotta Ferenc felvételei

met Szövetségi Köztársaságban járt, saját szervezésünkben előadást tartottunk velük városunkban. Minden évben megrendezzük a hagyományos Katalin-bált, amelyre Magyarországról érkezik zenekar.

— Mi a jövője egy ilyen típusú „vegyes” egyesületnek?

— Ügy gondoljuk, hogy mindkét országnak, mindkét népnek hasznára van, ha vegyes klubok segítik a barátság kialakulását. Mostani túránk is ezt a célt szolgálja. Túlnyomórészt német származású tagjaink jöttek el. Nagyon sokan először járnak Magyarországon, most ismerkednek személyesen is azzal az országgal, amelyről már anynyit hallottak. Szeretnénk a jövőben még azzal is megtoldani munkánkat, hogy magyar nyelvet tanítunk a vegyes házasságból származó gyerekeknek.

S. P. J.

Rozmán Lajos meghívja vendéglátóit Nürnbergbe, az őszi Katalin-bálra

A kis Andreas Frey keze beszorult a székbe. Addigaddig matatott maga mögött a szék háttámláján vacsora közben, míg egyszer csak nem tudta kihúzni többé. A szülők megpróbálják kiszabadítani szorult helyzetéből. Nem megy. Akkor érkezik dr. Hermann Merz. Nyugalmat, csendet parancsol. Néhány szakavatott mozdulat, egy ötlet — és a kisfiú már újra nekieshet kedvenc tortájának.

Hiába, egy egyesületi ve-Dr. Hermann Merz üdvözli a Magyarok Világszövetsége képviselőit. Mellette Kerékgyártó László, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének titkára és Kádár Józsefné, az MVSZ munkatársa

'"se ,

| fte*

.■•te

VÁRDYNÉ HUSZÁR ÁGNES KÖNYVE LENAURÓL

Az utóbbi fél évszázadban kétszer is neki-neki rugaszkodtunk, hogy megindítsuk Magyarország, a magyar történelem, a magyar nép hírnevének fölkutatását a világirodalomban. Egyes magyar könyvgyűjtők már korábban is gyűjtötték a magyarságra vonatkozó idegennyelvű irodalmat. Amerikában például F elek y László és V asváry Ödön. Magyarországon is akadtak magán- és közkönyvtárak, európai egyetemeken különleges intézetek, amelyek érdeklődtek a hungarológiai nyomdatermékek iránt. A második világháború alatt és után, különösen a legutolsó két évtizedben itthon és külföldön több kutató kezdte rendszerezni egy-egy nemzetnek, korszaknak, vagy világirodalmi nagyságnak a magyarságról alkotott képét, annak írott nyomait. Nemrégiben alakult meg Magyarországon a Nemzetközi Filológiai Társaság, amely feladatául tűzte ki, hogy egy táborba gyűjtse az itthoni és a világszerte eddig magánosán dolgozó magyarságtudományi kutatókat.

Az utóbbi évtizedben két alkalommal is huzamosabb ideig folytatott kutató munkát Magyarországon egy fiatal amerikai magyar tudós házaspár: V ár dy Béla István a pittsburghi Duquesne egyetem tanára és az amerikai magyar történészek szövetségének főtitkára hallatlan gondolatgazdagsággal és termékenységgel egymás után adja ki könyveit és különlenyomatáit, az utóbbiakat vezető angolnyelvű folyóiratok tanulmányaként. Itthon is nagy megbecsülést szerzett nevének a magyar történettudomány történetéről szóló úttörő munkája, ehhez fogható magyar nyelven sem létezik. Felesége, V ár dy Huszár Ágnes egyik pesti tartózkodásukat arra is fölhasználta, hogy külföldi tudományos fokozatai mellé a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karán is doktorátust szerezzen.

„A Study in Austrian Romanticism: Hungarian Influences in Lenau’s poetry” — Tanulmány az osztrák romantikáról: Magyar hatások Lenau költészetében — ez a címe Várdyné Huszár Ágnes könyvének, amelyet a New York-i állami egyetem Kelet-Európai és Szláv Kutatások programjában adott ki. (Szerkesztője Értavy-Baráth József.) A szerző a pittsburghi Robert Morris College professzora. Tanulmányait az Ohio Állami Egyetemen, Pittsburghban, Heidelbergben és Bécsben végezte. Budapesti ösztöndíjas korában nemcsak a magyar könyvtárakban kutatott, hanem a bécsi Nemzetközi Lenau Társaság támogatását is élvezte. A Lenau könyvben rendkívül részletes bibliográfiát közöl. Figyelme kiterjed az egykorú osztrák és monarchiabeli történelmi irodalom idevágó anyagára, tehát nemcsak a német, hanem az angolnyelvű és természetesen a magyar szakirodalomból is merít a történelmi háttér megrajzolásához. A függelékben közli Lenau magyar vonatkozású verseinek eredeti szövegét. (A bakonyi betyárok, Parasztok a Tisza partján, Három cigány, A pusztai csárda, Toborzó, Huszárdalok, Miska a Tiszán, Miska a Maroson, Viszontlátásra.)

A kötethez a professzorasszony férje, Várdy Béla írt

L_____________________________________________

4

bevezetőt, amelyben a közép-európai romantika, a Napóleon utáni Metternich-kor világtörténelmi és világirodalmi hátterét vázolja föl, és jól mutatja be a 1848 előtti európai forradalom felé haladó időszak Európán túlra is terjedő áramlatait.

Lenau Miklós (1802—1850) a Temesvár melletti Csatádon született. Nagyapja Sziléziába került katonaként magyar földre. Anyai nagyapja Pesten volt bíró. Gyerekkorában két évet töltött Tokajban, középiskoláit a pesti piaristáknál végezte. Hamarosan Voltaire és a francia felvilágosodás íróinak hatása alá került. Pozsonyban, Budán és Bécsben fejezte be iskoláit. Mezőgazdasági, jogi és orvosi tanulmányokat folytatott. Amikor 1830-ban nagyobb örökséghez jutott, Stuttgartban hagyta verseit Cotta bárónál, aki költői műveinek kiadását pénzzel támogatta. Amikor 1832-ben egyesztendös amerikai utazásából hazatér, már elismert költő. Gyermek- és diákköri emlékei visszahúzták a magyar földre, különösen a pusztára és

Az egyetlen nagy kanadai magyar bányatelep. Hozzátehetjük gyorsan, hogy emellett egyike a legrégibb magyar településeknek, mert hiszen harminc-negyven éve laknak itt magyarok.

Maga a város nemcsak kanadai értelemben vett város, hanem nálunk is annak hívnák. Körülbelül mezőváros lehetne a Nagyalíöid szélén. Igazi bányatelep, ahová behúzódnak az emberek és ahonnan autókkal robognak ki a munkahelyekre. Nemcsak magában a városban, hanem a környéken is laknak magyarok, mégpedig Coalhurstban, Taberen, Drumhelleren és az apróbb falvakban elszórtan, de azért lélekben idetartoznak, ők is Lethbridge-i magyarok.

A város egyáltalában a bányászság központja. Valami nagy múltja nincs, de nem is lehet, hiszen nemrégiben ünnepelték megalapításának húszesztendős évfordulóját. Azelőtt is voltak itt házak, de akkor Lethbridge nem volt város, hanem csak olyan kis falu, mint a többi. Most azonban szélesek már az utcái, villanyos fényszórókkal igazítják az autóforgalmat. Erre ugyan még nem volna szükség, de majd lesz — mondják büszkén, — mert a város fejlődésében mindenki hisz. A szén még ma is nagy úr, sok embernek tud kenyeret adni, sok embert tud magához vonzani, mint valami mágnes.

A széles állomásán már magyar szó üti meg a fülünket. Egy-két kószáló ember érkezett meg munkát keresni, mások vonatra ülnek, hogy másutt próbáljanak szerencsét. A magyar vándormadarak végigkísérnek egész utamon.

Egy kis portengeren keresztül beérkezünk az első parkba, amelyet Nyugat-Kanadában találtam. Helyes kis pavilon a közepén, mindenfelé üde virágok bólongatnak.

A park végén maga a város legforgalmasabb része. Felhőkarcoló még igazán nincs Lethbridge-ben, de három-, négy-, ötemeletes kedves kis házikók akadnak, elég sok az üzlet és láthatólag élénk a forgalom.

Tokaj vidékére. Nagy elbeszélő költeményei közül a Faust tartalmaz magyar elemeket.

Magyar tárgyú költeményeivel a magyar valóságat örökítette meg német nyelven az eredeti élmények olyan melegségével, amelyhez fogható nem akad a német romantika magyar témájú műveiben. Egyúttal azonban a magyar történelem, táj és nép tematikáját hosszú időre leszűkítette a huszárok, a cigányok és a betyárok témaköre.

Súlyos megpróbáltatásai következtében Lenau a döblingi ideggyógyintézetbe került 1847-ben. Itt halt meg 1850. augusztus 22-én. Egy ideig tehát együtt volt ezen a szomorú helyen Széchenyi István gróffal.

Várdyné Huszár Ágnes könyve mintaszerű tanulmány a világirodalom egyik nagyságáról, aki Magyarországon élt és élményeit világnyelven örökítette meg.

Gál István

Van itt valami, amiért a kanadaiak is irigylik az albertaiakat. Albertéban sörcsarnokok vannak, ahol mindenki lehűtheti magát és szomját a jéghideg kanadai sörrel. Állítólag isteni nedű ez, de ne haragudjanak rám a kanadaiak, bizony nem magunkfajta gyomrú. embereknek találták ki, akikét a jó magyar és német sörök elkényeztettek.

Délfelé érkeztünk meg, amikor minden munkás ember dolgozik és ezért kiültünk a szálloda elé beszélgetni. A sarkon föltűnt egy csoport. Kadkiás bajuszok, pörge kalap, jellegzetes magyar ruhák, ezek csak magyarok lehetnek. Valóban úgy is volt. Hozzánk csapódtak, panaszkodtak, hogy nincs munka, meg hogy keveset akarnak fizetni a farmerek, akik föl akarják őket fogadni.

Egyszerre csak egy tagbaszakadt ember állott meg mögöttünk és hallgatta a beszélgetést. Nemsokára utolérte a fiatalabbik, akiről később kiderült, hogy a fia, és valami furcsa szerszámot hozott magával. Ügy tetszett, mintha repülőgépszárnyak lennének, pedig csak a cséplőgép egyes részei voltak. Egy ideig hallgatták az újoncok elbeszéléseit, azután közbe vetettek egy-két mondsatot, amelyből látszott, hogy régebbi kanadások, ők ismerik a helyzetet. Hamarosan felfedték inkognitójukat. Velejti bácsi, régi magyar kanadás jött be a városba a farmjáról vásárolni, a fiával, Pistával, aki már itt született és bizony inkább Steve névre hallgat, de azért olyan jól tud magyarul, mintha sohase került volna el az óhazából.

Tamimi Andrást kerestük fel, a magyar bányászok nőkét, aki egyike a legrégibb telepeseknek. Itt folyta kellett ott, ahol abbahagytuk. Előkerült a sör és azután megeredt a beszélgetés a régi dolgokról.

Lethbridge-ben körülbelül (hetvenöt magyar család van,

KANADAI MAGYAR BÁNYÁSZOK

Kép a múltból

i

4