Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-03 / 11. szám
ismis* jfiL. „SZERETNÉM KIFEJEZNI, AMI BENNEM VAN" Interjú Harangozó Gyulával Az ember azt hinné, hogy a fiatalember, akinek édesapja híres koreográfus volt, az Operaház Kossuth-díjas szólótáncosa, édesanyja, Hamala Irén, szintén balett-táncos és balettmester, nos, az ember azt hinné, ez a fiatalember, kettejük gyermeke, élete első lépéseivel nem járni, hanem táncolni tanult. — Nem egészen így volt — mosolyog. — Engem valóban már gyerekkoromban csak a tánc érdekelt. De apám csöppet sem örült ennek. Neki voltak ellenérvei, nekem semmilyen érvem nem volt. Egyszerűen csak táncolni akartaim. Igen, dehát ez kevés, amíg gyerek valaki. A szülőknek kell kézenfogniuk és beíratni az iskolába. Ez esetben a balettiskolába. Ám ha a szülők éppen ezt nem helyeslik? Hogy miért? Az út nehéz, a siker távoli és bizonytalan — így vélekedett a magyar balett egyik megteremtője, számos magyar koreográfia alkotója, a Coppeliában Coppelius mester, a Csodálatos mandarinban az öreg Gavallér felejthetetlen megelevenítője. Azt szerette volna, hogy mérnök vagy orvos legyen a fia, olyan területen szerezzen diplomát, ahol kedv, szorgalom, tanulás: 'biztosíték a jövőre. De a táncnál mindez nem elég. Ha nincs „nagy ugrása”, „forgáskészsége”, „hajlékonysága”, s még sok olyan adottság, amelyet az út kezdetén senki sem tudhat bizonyosan, nos, akkor kár volt belefogni az egészbe. A fiú megértéssel emlékszik vissza az apa aggodalmas szempontjaira. — A maga módján igaza volt. Eleinte csügigesztően unalmas ez a pálya, unalmasabbat el sem lőhet képzelni. Az ember a lelkében csodálatos táncokat lát, a teste azonban csupán célszerű, izomfejlesztő mozgásokat végez. Mintha a lábával skálázna. De persze muszáj „skálázni”, hagy az ember egyszer a Diótörő hercegét táncolhassa vagy a Spartaeust. Ez a szívós, makacs vágy ösztönzi minden porcikáját. öröklés? Példa? Az önkifejezés kényszere a tánc varázslatával ? Tizennyolc éves korában, 1974-ben két nagy változás éri. A magyar balettművészet elveszíti Harangozó Gyulát, ő — az édesapját. Ugyanebben az évben Moszkvába kerül, mint mondja: a világ, legelső balettiskolájába. Amikor 1976-ban diplomával hazatér, a táncolás ösztönös vágya A Hattyúk tavában, Nagy Katalinnal mellett már mind jobban izgatja a színiház és a közönség. Az Operaház szerződteti. Kezdetben apró feladatokat kap. Egy év múlva a Hattyúk tavában a Pás de trois egyik táncosa. Idén pedig a híres New York-i koreográfus, George Balanchine balettestjén Csajkovszkij Szerenádjában már főszerepet táncol. Közben azonban történt valami. Résztvett, s különdíjat kapott a moszkvai nemzetközi balettversenyen. A szakértőik sorában volt a japán Ohija asszony, a művészetek s különösen a tánc lelkes pártfogója. Harangozó Gyulát ott mindjárt meghívta a tokiói nemzetközi balettversenyre. A csöndes, komolyarcú fiatalember elrepült Tokióba, s néhány hét múlva aranyéremmel és a legjobb férfitáncos címmel tért haza. A díjas magas szintű verseny után japán, angol, francia, amerikai, orosz, svájci zsűritagok ítélték neki. Most már, ahogy mondani szokás, „sínen van”. Üjabb főszerepet próbál egy Dolmánya zenére készült Seregi koreográfiában. Még erre az évre meghívták a pozsonyi operába és a skót nemzeti balettbe. A nyáron Párizsba, az ősszel pedig ismét Japánba várják. Túljutott a „csak táncolni” gyermekien rajongó korszakán, s a „közönség és színpad” utáni kamaszáhítozáson. Vajon mit tart most a legfontosabbnak? — Szeretném kifejezni mindazt, ami benne van a zené- ' ben és a koreográfiában, hozzátéve még: ami bennem van. Egy régi kép: édesanyja Hamala Irén, balettmesternő (balról) és édesapja. Harangozó Gyula (jobbról) társaságában Mezey Béla felvételei Tdhát eljutott a lényeghez. S mégis, mintha arcán csöppnyi szomorúság suhanna át. Talán azért, mert a magyar balett történetének kiemelkedő alakja, aki az ő féltő, kétkedő édesapja volt, fia 'tehetségének s akaraterejének eredményeit nem érhette meg. A fiú most huszonegy esztendős. Soós Magda LEGÚJABB KÖNYVEINKBŐL AJÁNLJUK DÉRY TIBOR: Üjabb napok hordaléka Szépirodalmi, 310 oldal, kötve 20,— Ft. Az író cikkeinek újabb gyűjteménye, az 1975 májusa és 197” júniusa között keletkezett „hordalékok”, az előző „hordalék” — kötetek szerves folytatása GALGÓCZI ERZSÉBET: Közel a kés hírt. Jellegzetes falusi témái mellett a mai Budapest kisembereinek élete és életszemlélete is érdekli. MIKES KELEMEN MÜVEI Szépirodalmi, Magyar Remekírók. 930 oldal, kötve. 40,— Ft. A kötetben a „Mulatságos napok”, a „Törökországi levelek”, valamint az író levelei jelennek meg. Szépirodalmi, 250 oldal, kötve, 25,— Ft. Galgóczi Erzsé- MOLNÁR FERENC: Az Aruvimi erdő titka bet új novellái az írónő témavilágának tágulásáról adnak Szépirodalmi — Helikon 150 oldal, kötve, 50,— Ft. Há-NÉZZEN ÖN IS 64 oldalas színes és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált magazin. Az óhaza és a világ tökre. Kultúra — művészet — riport — publicisztika — színház — film — zene — utazás: hazai és külföldi tájak — irodalom: neves magyar és külföldi írók, költők írásai... Mindez: az ÜJ TÜKÖR-ben Megrendelhető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál KULTÜRA (H—1389 Budapest) (Pf. 149.) vagy a Kultúra külföldi képviselőinél, lásd Olvasóink figyelmébe! című rovatot Előfizetési díj: 1 évre 20,— US $ 2 évre 35,— US $ 3 évre 52,— US $ Kérjen mintapéldányt! VTÜKÖR M E.G RENDELŐLAP Megrendelem az ÜJ TÜKÖR című hetilapot □- évre □2 évre □3 évre □ Az előfizetési díjat................. összeget egyidejűleg átutaltam a- Magyar Nemzeti Bankhoz (H—1850 Budapest) a Kultúra 024 7. számú, számlájára. □ Az előfizetési díjat egyidejűleg csekken küldöm. Név: ............................................................................................................ Cím: ........................................................................................................... Kelt: .......................................................................................................... aláírás rom nagyobb elbeszélést tartalmaz: a „Széntolvajok”-at, „Az aruvimi erdő titká”-t, valamint egy császári és királyi lovaskapitány tüneményes kalandsorozatáról szóló „A gőzoszlop” című írást. PASSUTH LÁSZLÓ: Barlangképck Szépirodalmi, 140 oldal, kötve 80,— Ft. Az író önéletrajzi regényciklusának újabb kötete. Az események sora 1939 szeptemberétől 1945 márciusáig ível. Passuth László szavahihető szemtanúja és krónikása ennek a drámai feszültséggel teljes időszaknak. FÖLDES PÉTER: BELVEDERE Kossuth, 524 oldal, kötve, 30,— Ft. A történelmi regény az. első világháborút megelőző tíz esztendő politikai harcait idézi. Középpontjában Ferenc Ferdinánd trónörökös s a magyar általános titkos választójogért munkálkodó Kristófíy József áll. KORODA MIKLÓS: GYÖNYÖRÖK KERTJE Szépirodalmi, 336 oldal, kötve, 29,— Ft. Zolnay László régészeti feltárása, a Zsigmond palota udvarmélyéről felszínre került szobortemető adott ötletet Koroda Miklós történelmi regényéhez. A Zsigmond halála utáni trónviszályokat. a Hunyadiak előretörését. Mátyás uralkodását meséli el színesen. VERESS DÁNIEL: ÍGY ÉLT MIKES KELEMEN Móra, így élt... 202 oldal, kötve, 16,— Ft. A kitűnő erdélyi író ízes háromszéki nyelven mutatja be II. Rákóczi Ferenc hűséges bujdosótársának, a magyar irodalom egyik remekműve szerzőjének életét. UTÁNNYOMÁSAINKBÓL AJÁNLJUK: BIHARI KLÁRA: MIÉRT? (Változatlan szövegű utánnyomás.) , Szépirodalmi, 400 oldal, kötve, 40,— Ft. FEJES ENDRE: VONÓ IGNÁC — JÓ ESTÉT NYÄR, JÓ ESTÉT SZERELEM Magvető, 208 oldal, kötve, 2. kiadás, 19,50 Ft. GÁRDONYI GÉZA: AZ ÖREG TEKINTETES — ABEL ÉS ESZTER Szépirodalmi, Olcsó Könyvtár. 260 oldal, kötve, 6,— Ft. Változatlan szövegű utánnyomás. MÜLLER PÉTER: RÉSZEG JÓZANOK Szépirodalmi Zsebkönyvtár, 108 oldal, fűzve, 10,— Ft. 3. kiadás DÉNES ZSÓFIA: ZRÍNYI ILONA Móra, Csíkos könyvek, 280 oldal, kötve, 16,50 Ft. 6. kiadás Az itt felsorolt kötetekre szívesen adnak árajánlatot, illetve megrendeléseiknek készséggel tesznek eleget a magyar könyvek terjesztésével foglalkozó külföldi cégek, vagy a KULTÜRA Külkereskedelmi Vállalat, H—1389 Budapest. Pf. 149. KULTÜRA H-1389‘Budapest,
