Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-20 / 10. szám
\ EGYÜTTÉLÉS — MAGYAR TALAJON Rögtön magyaráznom, értelmeznem (kell a címet. Az alábbi tűnődések témáját szabatosabban kifejtve körülbelül így lehetne megfogalmazni: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság létezése és békés egymás mellett élése, ahogyan az Magyarországon megmutatkozik, a magyar közgondolkodásban tükröződik. Az indítékot hozzá egy egészen másirányú stúdium adta. Két hét magyar sajtóján rágtam át magam, szinte sorról sorra, egy adat után kutatva, amelyet — esküdni mernék rá — újságban olvastam, de nyomtalanul eltűnt előlem. (Azóta sem találom.) E művelet közben ötlött a szemembe az, hogy a magyar tömegkommunikációban, tehát az általa informált és formált közvéleményben is milyen kézzelfogható realitással jelentkezik a két német állam nem egyszerűen békés egymás mellett élése, hanem békés egymás mellett tevékenykedése egy más ország, az adott esetben a Magyar Népköztársaság területén és irányában. S^t: érdekes módon, tematikát, működési területet tekintve — nyilvánvalóan nem összehangolt, még nem is tervezett, hanem csupán az adottságokból és követelményekből önként adódó — valamiféle párhuzamosság figyelhető meg az együttműködési szándékokban és gyakorlatban. Itt van először is a „miniszteri” szint. Ezekben a napokban járt Púja Frigyes külügyminiszter Berlinben, Bíró József külkereskedelmi miniszter viszont Bonnban. Az NDK-ban új egyezményt írtak alá a két ország kulturális és tudományos együttműködéséről, s beható eszmecserét folytattak más területeken, lényegében minden fontos feladatot érintő kooperáció gyakorlati ügyeiről. Bíró Józsefnek természetesen nemcsak hivatásából következő érdeklődési köre, hanem a magyar—NSZK viszony más minősége és színvonala miatt csak korlátozottabb lehetett tárgyalási területe. De ezzel a lényeges megkötöttséggel bonni megbeszélésein ugyancsak az együttműködésnek kibővítése, a kínálkozó lehetőségek jobb kihasználása volt az aktuális téma és kölcsönösen vállalt penzum. Vagy vegyük a társadalmi szférát. Olvasom, hogy Kölnben nagyszabású antifasiszta demonstráció zajlott le, legalább 30 ezer résztvevővel. A sok európai ország 87 szervezete képviselőinek sorában a múlt feltámasztói ellen, a béke és biztonság, a népek baráti együttműködése mellett kiállók között ott voltak a magyar ellenállók képviselői is. Szinte ugyanezekben a napokban az NDK-ban dolgozó és tanuló magyar ifjak ottani társaik, barátaik kíséretében Sachsenhausenbe, az egykori koncentrációs táborba vonultak, az úgynevezett Alpári Gyula-emléktúra keretében, hogy leróják kegyeletüket a fasizmus elleni harc áldozatai előtt és hitet tegyenek ugyanazon antifasiszta eszmék mellett, amelyek megvalósulásáért Kölnben is demonstráltak. A gazdaság területén is találtam ilyen „összecsendülő” példákat. Ezekben a napokban adták át működésének Haldeslebenben azt a kerámiai gyárat, amelyet a KGST komplex együttműködési és szakosodási programja keretében magyarok építettek kulcsrakészen. Évi termelése 200 ezer fürdőszoba burkolását teszi lehetővé. S ez az NSZK viszonylatában: a hagyományos hannoveri gépipari vásáron a kilenc részt vevő magyar vállalat, ha talán nem is a legfőbb, de nagyon fontos törekvése az volt, hogy a termelési kooperációkhoz keressen partnereket, illetve az ilyen meglevő együttműködéseket szélesítse, gazdagítsa. Így talált újabb közös tevékenységi területet például a Videoton egy bajor céggel, a Magyar Optikai Művek az Adler—Triumph írógépgyárral. A példákat tovább sorolhatnám a két német államban tőlünk, illetve azokból nálunk vendégszereplő művészek felsorolásával, a tudósok, kutatócsoportok kölcsönös látogatásainak számbavételével, most már nem is beszélve a turizmus szembeszökő tömegmozgásáról. Az előbb jobb híján „párhuzamos együttnrvűködés”-nek nevezett NDK és NSZK tevékenység „magyar talajon” mindenütt látható és meg is mutatja magát a sajtóban, a tömegkommunikáció orgánumaiban is. Dehogy esem abba a tévedésbe, hogy a „párhuzamosságban” egyenlőséget vagy akár tartalmi hasonlóságot is lássak. Ha valahol, itt igazán észlelhető, tudatos és hangsúlyozottan demonstrált is az, hogy a békés egymás mellett élés és az ebből következő együttműködések nem terjedhetnek ki az eszmék arcvonalára. E jelenség, s a hozzá tartozó tények-hírek csokorba kötésével nem kívántam többet mondani annál, hogy nagyon is jól megfér a magyar állami, gazdasági, kulturális, társadalmi életben és a köztudatban is a testvéri-baráti német állam és a természeténél, berendezkedésénél fogva egészen másmilyen, de becsületes. sőt szívélyes partnerségi kapcsolatot építő másik német állam létezése és működése. Mert mi is megtanultuk, és nekik is meg kellett tanulniuk, hogy világunkban és különösen Európában nincs más alternatíva, mint e realitásnak vállalása. Bizonyára akadnak olyanok, akik ezeknek a soroknak olvastán ajakbiggyesztve vagy csak csalódottan azt mondják : mindez merő közhely. Vállalom ezt a kritikát. Legfeljebb csendesen, védekezésképpen legyen szabad annyit megjegyezni: vannak közhelyek, amelyeket nem ártalmas és talán nem is olyan nagy szégyen ismételgetni. Nemes János Nyári egyetem tizenhat városban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat idén is megrendezi nyári tanfolyamait. Esztergomban a Kodály nevéhez fűződő zenepedagógiai módszert oktatják. Társadalmunk aktuális kérdéseivel foglalkoznak Budapesten. Debrecenben a magyar nyelv és kultúra kérdéseivel ismerkedhetnek a résztvevők. Az említetteken kívül Gyulán, Zalaegerszegen, Egerben, Szombathelyen, Pécsett, a Balaton partján, Nyíregyházán, Kecskeméten és Salgótarjánban indul az idén nyári egyetem. Nemzetiségi pedagógusok tanácskozása Az Oktatási Minisztérium, a nemzetiségi szövetségek, az Országos Pedagógiai Intézet és a Magyar Pedagógiai Társaság rendezésében a délszláv, a német, a román és a szláv nemzetiségű iskolák 210 pedagógusa kétnapos konferencián vett részt. Az utóbbi években növekedtek a nemzetiségi oktatás iránti igények, számottevően nőtt a nemzetiségi intézményekbe járó tanulók száma, több a nemzetiségi iskola, több a pedagógus is. A nemzetiségi oktatás mennyiségi fejlesztésére a jövőben is szükség lesz. a legfontosabb feladat azonban a munka színvonalának további emelése. A linzi Magyar Kultúr- és Sportegyesület szervezésében érkezett turistacsoport Budapesten ________________________________________________________________________________________ Noi'otta Ferenc felv. Pécsváradon nyolcvan gyereket befogadó, német nyelvű óvoda épült MTI — Bajkor József felv. Elkészült a gellérthegyi víztároló első. negyvenezer köbméteres medencéje MTI — Csikós Gábor felv. A Károlyi Mihály kuratórium felhívása A Károlyi Mihály emlékének megőrzésére létesült kuratórium a közelmúltban Károlyi Mihályné elnökletével újjáalakult. A kuratórium egyik feladatának tekinti, hogy figyelemmel kísérje a Károlyi Mihályra vonatkozó dokumentumok, tárgyi emlékek megőrzését, felhasználását. Szorgalmazni kívánja a közgyűjteményekben, itthon és külföldön magánkézben levő Károlyi-dokumentumok és -emlékek számbavételét, katalogizálását, a külföldön őrzött dokumentumok másoltatását. E cél érdekében kéri mindazokat, akik Károlyi Mihálytól származó levelek, dokumentumok, személyére vonatkozó írások, vele kapcsolatos tárgyi emlékek birtokában vannak, hogy közöljék ezt a kuratórium titkárával. Szűcs Lászlóval (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.). . I
