Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-26 / 6. szám

Az egyik pilisvörösvári óvoda udvarában gyakorlópályán ismerkednek az apróságok a közlekedési szabályokkal MTI — Király Krisztina felr. Hármasikrek születtek Kaposvárott, két kislány és egy kisfiú. Képünkön Mónika és Melinda MTI — Bajkor József felv. Lent: Mikrobuszba beépített képrögzítő berendezéssel gyarapodott a Szombathelyi Ta­nárképző Főiskola Oktatástechnikai Tanszéke MTI — Horváth Péter felv. CSELEKVŐ KÜLPOLITIKA A tudományos világnézeten alapuló kül­politika elvei tiszták és egyértelműek. Ha­zánk olyan nemzetközi politikát folytat, amelynek körülményei között nyugodtan építhetjük társadalmunkat és szélesíthet­jük együttműködésünket Európa és a világ országaival. E célokat szolgálták az utóbbi két hét utazásai, látogatásai, találkozói is. Borbán­­di János, a Minisztertanács elnökhelyette­se Vietnamban és Laoszban járt; ugyanoda látogatott el dr. Biró József külkereskedelmi miniszter is, aki azután néhány napot Kí­nában, majd a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban töltött. Dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes Moszkvában az orenburgi gázvezeték építéséről tanácsko­zott, majd Irakban tárgyalt. Pozsgay Imre kulturális miniszter a pozsonyi magyar kulturális napokon vett részt, Maróthy László, a KISZ KB első titkára pedig Bu­karestben járt. Bohuslav Ch noupeket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminiszterét budapesti látogatása során fogadta Kádár János és Lázár György is. Kölnben magyar napokat rendeztek: Hans- Jürgen Wischnewski, az NSZK kancellári hivatal államtitkára méltatta a két ország kapcsolatait. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnök­­helyettese, az olasz fővárosban tárgyalt. Giulio Andreotti miniszterelnökkel, For­­lani külügyminiszterrel és több gazdasági tárca vezetőjével, az állami vállalatok mi­nisztereivel, a földművelésügyi és a külke­reskedelmi miniszterrel. A miniszterelnök­helyettes a római magyar nagykövetség épületében sajtóértekezletet tartott, s is­mertette a két ország gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatait, fejlesztésük távla­tait, magyar javaslatokat. A magyar fél szerint mindenekelőtt a vállalati együtt­működési megállapodások számát lehet nö­velni. Ilyen együttműködésre jó lehetősé­gek nyílnak például az élelmiszer-, az épí­tő- és a vegyiparban, de más ágazatok­ban is. Púja Frigyes külügyminiszter megbeszé­léseket folytatott dr. David Owennel. Nagy-Britannia külügyminiszterével, Lord Goronwy-Roberts külügyi államminiszter­rel és Edmund Dell kereskedelmi minisz­terrel. Fogadta őt James Callaghan minisz­terelnök. A két külügyminiszter ismételten leszögezte, hogy mind Hét fél továbbra is törekszik a kétoldalú kereskedelem fejlesz­tésére és kedvezően értékelte az e téren létrejött sokoldalú kapcsolatot. Hangsú­lyozták a gazdasági, ipari és tudományos­műszaki kooperáció jelentőségét, s egyetér­tettek abban, hogy ezek bővítése hozzájá­rul a két ország kapcsolatainak elmélyíté­séhez. Kiemelték a kulturális együttműkö­dés, a turizmus növekedésének jelentősé­gét, mert ennek révén a magyar és az an­gol nép, a két ország állampolgárai jobban megismerik egymás életmódját, kulturális és egyéb értékeit. Különös figyelmet szen­teltek az európai helyzet alakulásának. Megerősítették elkötelezettségüket az eny­hülés folyamata mellett: kívánatosnak tartják ennek általános érvényesülését. Hangsúlyozták: kormányaik készek erősíte­ni ezt a folyamatot, és aláhúzták: a poli­tikai enyhülést katonai enyhülésnek kell kísérnie. Kifejezték reményüket, hogy mi­előbb eredményre vezetnek a stratégiai fegyverzet korlátozására irányuló szov­jet—amerikai tárgyalások, és sikeresen folytatódnak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésé­ről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről tartott tárgyalások. A két külügyminiszter nagy figyelmet fordított az európai biztonság és együttmű­ködés kérdéseire. Fontosnak tartották, hogy az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmányának a rendel­kezései teljesen és mielőbb megvalósulja­nak. Mindkét fél tevékeny szerepet kíván játszani a belgrádi találkozón, s a két kül­ügyminisztérium képviselői a hátralevő időben is szoros kapcsolatot tartanak fenn az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdéseiben. A kelet-nyugati kapcsolatok jelenlegi szakaszában a hűvö­sebb szellőket is hozó világpolitikai időjá­rás áramlatai között egyáltalán nem kö­zömbös, hogy az eltérő értékrendszerek, különböző tánsadalmi eszmények ellenére is a Varsói Szerződés, illetve a NATO egy-egy tagországának külügyminisztere egyetért abban, hogy a feszültséget tovább kell csökkenteni. A júniusi belgrádi értekezleten részt vesz a helsinki záróokmányt aláíró har­mincöt ország, és megvitatja az enyhülési folyamat jelenlegi helyzetét, a továbblépés esélyeit. A záróokmány végrehajtása ezért gyakori témája mostanában a diplomáciai eszmecseréknek. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a helsinki záróokmány ajánlásainak végrehajtását vizsgálva a 35 ország Belg­rádiban összeülő képviselői ne kölcsönös szemrehányásokat tegyenek egymásnak, hanem a továbblépés lehetőségeit keres­sék. Pethö Tibor JOSEPH ERTL BUDAPESTEN TÁRGYALT A Német Szövetségi Köz­társaság élelmezési, mező­­gazdasági és erdészeti mi­niszterének, Joseph Eriinek a vezetésével március 9. és 12. között hivatalos küldött­ség tartózkodott hazánkban és Romány Pál mezőgazda­­sági és élelmezésügyi mi­niszterrel, valamint a mi­nisztérium más vezetőivel tárgyalt a gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működés fejlesztéséről. Joseph Érti véleménye szerint külkereskedelmi kapcsolataink tovább bő­vülhetnek, hiszen ez év április elsejével megszűnik a különböző mezőgazdasági termékekre vonatkozó im­porttilalom. Bár az új sza­bályozás is tartalmaz kor­látozásokat. a változás mé­gis a kiterjedtebb kapcso­latok felé vezet. A miniszter kiemelte, hogy a tudományos együtt­működés szintén figyelemre méltó sikerekkel járt. A hannoveri és a budapesti állatorvosi egyetem közvet­len tudományos kapcsolatot teremtett, szakmai anyago­kat cserélnek, oktatók tar­tanak vendégelőadásoikat és diákcserékre kerül sor. Az ország egyik legkorszerűbb fonodájában a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci gyárában 3600 tonna fonalat gyártanak az idén MTI — Soós Lajos felv. i

Next

/
Thumbnails
Contents