Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-12 / 5. szám

PÁRBESZÉD Magyar—brit külügyminiszteri tárgyalások Nemzetközi méretekben a békés együtt­működés, nemzeti keretekben a szövetségi politika elvei szabják meg az osztályok, rétegek cselekvéseinek tartalmát és tűzik ki a célokat. Hazánkban a szövetségi poli­tika értésének és helyes gyakorlatának a marxisták és a vallásos emberek közti vi­szony az egyik próbaköve. Kádár János mondta a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának egyik ülésén, hogy pékünk az értők tábora kell”. Ügy is, hogy megért­sék társadalmi céljainkat és úgy is, hogy értsék a gyakorlati együttműködés sza­bályait. Hiszen arról van szó, hogy a ha­zánkban élő több millió vallásos ember­rel a tudatos vagy ösztönös materialis­ták szót értsenek. Szocialista társadalmunk fejlődése és erősödése, kormányunk következetes po­litikája révén az egyházak a Magyar Nép­­köztársaságban megtalálták helyüket. Mik­lós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke írja egyik cikkében: „Megterem­tődtek a feltételek ahhoz, hogy a szocia­lizmus érdekeinek megfelelően hosszú tá­von biztosított, elvi alapokon nyugvó, ren­dezett viszony alakuljon ki az állam és a különböző egyházak között. Ma a helyzet konszolidált és kiegyensúlyozott. Az állam és az egyházak közötti viszony a szocialista építés objektív érdekeinek megfelelően és az egyházak által is helyeselt módon ala­kul, egyházpolitikai elveink a társadalmi fejlődés követelményeivel összhangban valósulnak meg. Ennek a legfontosabb ele­me — amelyet mind állami, mind egyházi részről hivatalosan elfogadtak és kinyilvá­nítottak —, hogy a szocialista állam és az egyházak között szükséges és lehetséges a rendezett viszony fenntartása, több fontos, egész társadalmunkat érintő kérdésbei a marxisták és a hívők közti politikai-tár­sadalmi együttműködés megvalósítása. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kor­mány széles hivő tömegek támogatását is bírja, hiszen a szocializmus építésében a livő tömegek is részt vesznek anélkül, hogy bármilyen formában vallásos meggyőző­désük feladására kényszerülnének.” A Hazafias Népfront keretében az egy­házi vezetők, a lelkészek és a hívők egy­aránt részt vesznek a politikai és a köz­életben. Megvitatják a közös tennivalókat, kifejtik sajátos álláspontjukat, és — az építő bírálat lehetőségével is élve — hoz­zájárulnak népünk felemelkedéséhez, a békéért folytatott küzdelemhez. Aczél György, a Minisztertanács elnök­­helyettese részletes tanulmányban foglal­kozott az állam és az egyház viszonyával. Többek közt ezt írja: „A szocialista demok­rácia — amelynek fejlesztését az MSZMP legutóbbi, XI. kongresszusa is oly hatá­rozottan előtérbe állította — megköveteli az őszinte eszmecserét, az egymás meggyő­zésére és nem legyőzésére irányuló törek­vést, amelyben valamennyi résztvevő köl­csönösen gazdagodik, amely az emberi kapcsolatok elmélyüléséhez, az érvek fino­modásához és — nem utolsósorban — a döntések jobb megalapozásához vezet. Ez a demokrácia feltételezi a gondolat, így a személyes és intézményes vallásosság, a hit szabadságát is. így ez a demokrácia az együttes társadalmi cselekvés áramkö­rébe kapcsolja be a különböző forrásokból származó impulzusokat, felszabadítja és egyesíti a társadalmi erőket a köz javára.” A fejlett szocialista társadalom felépíté­se az egész nép ügye, mégpedig egy hosz­­szabb történelmi szakaszban. Az egyetér­tés a célokban korántsem zárja ki az ideo­lógiai, filozófiai vitákat. Csak akkor le­hetséges az igazi haladás, ha a gazdasági, politikai és kulturális célok megfogalma­zásában is hasznosítani tudjuk a társada­lom valamennyi alkotó erejének terveit, javaslatait, s a világnézeti különbségek mel­lett is — szocialista irányban ösztönözzük a valamennyi dolgozó javát célzó közös tevékenységet. A szövetségi politika elveinek helyes al­kalmazása igen jelentős összetartó erő társadalmunkban, szilárd alap a fejlett szocializmus építésében. Ez az őszinte és bizalomteljes együttműködés a biztosítéka céljaink megvalósításának. P. T. Púja Frigyes külügyminiszter február 28. és március 2. között a brit kormány meg­hívására hivatalos látogatást tett Nagy- Britanniában. Tárgyalt dr. David Owen angol külügyminiszterrel, s az eszmecsere középpontjában az enyhülés, a leszerelés, a kelet-nyugati kapcsolatok kérdései állták. Különös hangsúlyt kapott a Helsinki biz­tonsági konferencia eddigi eredményeinek felmérésére hivatott belgrádi értekezlet előkészítésének témaköre. Külügyminisz­terünk találkozott Edmond Dell kereske­delmi miniszterrel, s áttekintették gazda­sági kapcsolataink helyzetét és a további fejlesztés távlatait. Púja Frigyest James Callaghan kormányfő is fogadta. A kötet­len és oldott légkörű találkozón az időszerű nemzetközi kérdések széles körét tekin­tették át, szóba kerültek többek között z leszerelés és a bécsi haderéesökkentési tárgyalások témái. A külügyminiszteri lá­togatásról közös közleményt hoztak nyil­vánosságra. Képünkön Púja Frigyes (jobb­ról) és dr. David Owen külügyminiszter. Radványi Géza, a Valahol Európában című nagy sikerű magyar film rendezője Budapes­ten járt. Alkotását az idei Magyar Filmszemlén ismét műsorra tűzték. Képünkön: Kal­már Tibor rendezővel (középen) és Harkányi Endre színművésszel, a Valahol Európá­ban hajdani gyermekszereplőjével MTI — Friedmann Endre felv. 25 éves az Angol—Magyar Társaság Az alapításának 25. év­fordulóját ünneplő An­gol-Magyar Társaság megtartotta évi közgyűlé­sét. Charles Ringrose fő­titkár a beszámolójában elmondta: a társaság cél­ja, hogy minél szélesebb körben bemutassa Ma­gyarország életét, történe­tét, - kultúráját, ipari és társadalmi fejlődését. Nagy látogatottságnak örvend a Társaság esti iskolájának nyelvtanfolyama. A fő­titkár megemlékezett a BELVÍZ! magyar szakszervezetekkel fenntartott jó kapcsolatok­ról is. A társaság elnökévé ismét E. H. S. Burhop atomfizikust, a Tudomá­nyos Dolgozók világszövet­ségének elnökét választot­ták meg. Az időjárás az idén sem kedvez a me­zőgazdaságnak. A szokatlanul erős de­cemberi és januári havazást enyhe idő­járás követte, több napig tartó esőzések­kel. A folyók és a nagyobb patakok or­szágszerte kiléptek medrükből, csaknem 800 kilométeres folyószakaszon volt har­mad- és másodfokú árvízvédelmi készült­ség. Különösen Észak-Magyarország terü­letén okozott igen sok gondot az egy hó­napja tartó magas vízállás. A gátakon sok volt a csurgás és a szivárgás. Nehezítette a munkát az erős szél okozta hullámverés. Az Országos Vízügyi Hivatal 320 nagy teljesítményű szivattyúja hetekig éjjel­nappal dolgozott a belvízzel elöntött te­rületeken. Március első napján kiadott hivatalos jelentés szerint 110 ezer hektár területet borított belvíz. A Bodrogközben — ahol a legkritiku­sabb volt a helyzet — 26 ezer hektárnyi területet borított el a víz. főként legelő­ket, de 5500 hektár őszi búza is víz alá került. Az országban egyébként összesen 18—20 ezer hektár vetésterületet borított március elején belvíz. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium gyorsérésű búza- és kukoricafajták­kal felkészült a másodvetések megkezdé­sére. Raktárban vannak a gyorsan termő zöldségfajták vetőmagjai is, úgyhogy amint a belvízzel borított területek művelhetővé válnak, megkezdődhet a vetés. Vasbetonszerelők az épülő gellérthegyi víztároló tetején MTI — Bara István felv. Árhullám vonult le a hazai folyókon — Séta a Duna alsó rakpartján, a Parlament előtt MTI — Bara István felv.

Next

/
Thumbnails
Contents