Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-26 / 4. szám
EMLEKEZES KAROLYI MIHALYRA Ezzel a címmel az Akadémiai Kiadónál tanulmánykötet jelent meg, amely a Károlyi Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából készült írásokat gyűjtötte egybe. Károlyi Mihály 1875. március 4-én született és 1955-ben halt meg: „Életének nyolc évtizede a magyar történelem korszakait fogja át, amelyek közül nem egyben cselekvő, sőt meghatározó szerepet játszott” — állapította meg Kállai Gyula a kötet egyik írásában. A jórészt eddig ismeretlen fényképfelvételek dr. Sághy Károlynak, a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatójának a magánarchívumából kerülték elő. * „Az elmúlt két évtizedben, Károlyi Mihály halála óta is sokat tettünk azért, hogy szellemi hagyatéka közkinccsé váljék. Az írásművek egész sora jelent meg tőle és róla. Lehetőség nyűt arra, hogy életpályájával, életművével ne csak a tudósok, a kutatók, hanem a történelmi kérdések iránt fogékony olvasók is megismerkedhessenek, hogy népünk történelmi tudatában elfoglalja az őt megillető helyet.” Kállai Gyula: Károlyi Mihály politikai öröksége * „Melyek voitak politikai programjának leglényegesebb elemei? A fő jegyek, úgy hiszem, éppen eléggé ismeretesek. A nemzeti függetlenség, úgy, hogy egyúttal mindenfajta nacionalizmust letörve a magyar nép szót értsen a környező országok népeivel. A feudális örökség felszámolása mind a gazdasági életben (földreform), mind a politikaiban (igazi demokratikus politikai rendszer). Ez az alapjában demokratikus program 1919 után fokozatosan egészült ki szocialista elemekkel, egyelőre inkább csak távlati igénnyel, bizonyos alapvető termelési ágak államosítása, a tervgazdálkodás megvalósítása formájában ...” *• „... 1919 után, mikor az ország új urai a revizionista propagandával szerettek volna maguknak népszerűséget szerezni — s tudjuk, bizonyos sikerrel —, Károlyi azok közé tartozott, akik mélyebbre, messzebb láttak, s tudták, nemcsak elképzelhetetlen, hanem káros is az olyan koncepció, amely nem a Duna menti népek igazi és tartós együttműködéséből indul ki. Ezért kereste ő a népek tényleges kiegyezését, amelybe természetesen ugyanúgy beletartozott a népek kölcsönös megértése, egymás kultúrájának megismerése, mint a tényleges sérelmek orvoslása, a türelem ugyanúgy, mint a nemzetiségi problémák, a tényleges nehézségek gyógykezelése.” Jemnitz János: Károlyi Mihály az emigrációban (1919—1945) • „S tíz év múltán sem változott, csak kikristályosodott Károlyi álláspontja, mint Vámbéry Rusztemhez írott leveléből is kitűnik: «A legnagyobb veszély, amely Európa gazdasági rendjét fenyegeti, ma már nem a klasszikus laissez-faire-aller kapitalizmus, hanem a monopol kapitalizmus, mely például Németországban alakult ki és amely a maga politikai formáját nacionálszocializmusnak nevezi. A fasizmusnak (beleértve a német fasizmust is) természetesen semmi köze sem a szocializmushoz, sem a nacionalizmushoz, mert csakis a nagytőke uralmának fenntartását tekinti létcéljának.«-” fi. Haraszti Éva: Károlyi Mihály a fasizmus ellen „A társadalmi és nemzeti ellentétekkel átszőtt Osztrák—Magyar Monarchia a világháború próbáját nem bírta. Vele együtt összeroskadt egyik fő pillére: Tisza István kormányzati rendszere. Nemcsak az antant katonai fölénye, a háborús vereség siettette mindezt, hanem a tisztuló, felerősödő ellenzéki, forradalmi mozgalmak is. Károlyi a radikálisabb gazdasági reformok s a különbéke szószólójává vált. A nemzetiségi kérdésben pedig feladatta a szupremáciát, s a polgári radikálisok — Jászi Oszkár — álláspontját, a keleti Svájc eszméjét tette magáévá Az átfogó demokratikus és nemzeti program részkövetelményei politikai programjába illeszkedtek, Ady merész költői álmai politikai programmá fogalmazódtak.” Pölöskei Ferenc: Károlyi Mihály életútja az 1918. évi polgári demokratikus forradalomig „...Memoárjainak kulcsmondata: -«Hitem a szocializmusban kárpótolt sok mindenért, amit elvesztettem, mivel megrögzött pesszimizmusom ellenére sem kételkedtem soha, hogy egy napon eljut a megvalósuláshoz, és a mi harcunk a haladás érdekében nélkülözhetetlen volt. A szocializmus jelentette és jelenti számomra ma is a gyógyulás egyetlen módját beteg társadalmunk számára — mert én megmaradtam gyógyíthatatlan szocialistának a konvertálás divatja idején.»-” Győrffy Sándor: Károlyi Mihály a felszabadulás után (Emlékiratai — „Hit — illúziók nélkül”) * „Károlyi politikai egyéniségének rendkívülisége talán éppen abban foglalható öszsze, hogy egyszerre volt a helyzettel számoló reálpolitikus és eszméit tűzön-vízen át követő romantikus politikus. A kettő egyesítésében van emberi nagysága, a kettő összeütközéseiből fakadt politikusi tragédiája. Pályafutása talán kézzelfogható eredményekben gazdagabb lehetett volna, ha valamikor felülkerekedik benne a hidegen számító réálpolitikus. De emléke, alakja előtt ma elsősorban azért tisztelgünk, mert végül mindig nagy eszményeit választotta, mert hazája és az emberiség szocialista jövőjébe vetett hitéhez illúziók nélkül is hű maradt.” Litván György: Károlyi Mihály egyénisége 1919. március 4.: Károlyi Mihály a szatmári nagygyűlésre indul Károlyi - kezében virágcsokorral - meg- Károlyi a New-Brunswick-i gyűlésen érkezése után Philadelphiában 1914 júliusában Károlyi a philadelphiai polgármesternél járt. A képen középen, amint elhagyja a City Hallt Székely Iván reprodukciói
