Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-26 / 4. szám

EMLEKEZES KAROLYI MIHALYRA Ezzel a címmel az Akadémiai Kiadónál tanulmánykötet jelent meg, amely a Káro­lyi Mihály születésének 100. évfordulója al­kalmából készült írásokat gyűjtötte egybe. Károlyi Mihály 1875. március 4-én szüle­tett és 1955-ben halt meg: „Életének nyolc évtizede a magyar történelem korszakait fogja át, amelyek közül nem egyben cse­lekvő, sőt meghatározó szerepet játszott” — állapította meg Kállai Gyula a kötet egyik írásában. A jórészt eddig ismeretlen fényképfelvé­telek dr. Sághy Károlynak, a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatójának a magán­archívumából kerülték elő. * „Az elmúlt két évtizedben, Károlyi Mi­hály halála óta is sokat tettünk azért, hogy szellemi hagyatéka közkinccsé váljék. Az írásművek egész sora jelent meg tőle és ró­la. Lehetőség nyűt arra, hogy életpályájá­val, életművével ne csak a tudósok, a ku­tatók, hanem a történelmi kérdések iránt fogékony olvasók is megismerkedhessenek, hogy népünk történelmi tudatában elfog­lalja az őt megillető helyet.” Kállai Gyula: Károlyi Mihály politikai öröksége * „Melyek voitak politikai programjának leglényegesebb elemei? A fő jegyek, úgy hiszem, éppen eléggé ismeretesek. A nem­zeti függetlenség, úgy, hogy egyúttal min­denfajta nacionalizmust letörve a magyar nép szót értsen a környező országok népei­vel. A feudális örökség felszámolása mind a gazdasági életben (földreform), mind a politikaiban (igazi demokratikus politikai rendszer). Ez az alapjában demokratikus program 1919 után fokozatosan egészült ki szocialista elemekkel, egyelőre inkább csak távlati igénnyel, bizonyos alapvető terme­lési ágak államosítása, a tervgazdálkodás megvalósítása formájában ...” *• „... 1919 után, mikor az ország új urai a revizionista propagandával szerettek vol­na maguknak népszerűséget szerezni — s tudjuk, bizonyos sikerrel —, Károlyi azok közé tartozott, akik mélyebbre, messzebb láttak, s tudták, nemcsak elképzelhetetlen, hanem káros is az olyan koncepció, amely nem a Duna menti népek igazi és tartós együttműködéséből indul ki. Ezért kereste ő a népek tényleges kiegyezését, amelybe természetesen ugyanúgy beletartozott a né­pek kölcsönös megértése, egymás kultúrá­jának megismerése, mint a tényleges sé­relmek orvoslása, a türelem ugyanúgy, mint a nemzetiségi problémák, a tényleges nehézségek gyógykezelése.” Jemnitz János: Károlyi Mihály az emigrációban (1919—1945) • „S tíz év múltán sem változott, csak ki­kristályosodott Károlyi álláspontja, mint Vámbéry Rusztemhez írott leveléből is ki­tűnik: «A legnagyobb veszély, amely Euró­pa gazdasági rendjét fenyegeti, ma már nem a klasszikus laissez-faire-aller kapi­talizmus, hanem a monopol kapitalizmus, mely például Németországban alakult ki és amely a maga politikai formáját nacio­­nálszocializmusnak nevezi. A fasizmus­nak (beleértve a német fasizmust is) ter­mészetesen semmi köze sem a szocializ­mushoz, sem a nacionalizmushoz, mert csakis a nagytőke uralmának fenntartását tekinti létcéljának.«-” fi. Haraszti Éva: Károlyi Mihály a fasizmus ellen „A társadalmi és nemzeti ellentétekkel átszőtt Osztrák—Magyar Monarchia a világ­háború próbáját nem bírta. Vele együtt összeroskadt egyik fő pillére: Tisza István kormányzati rendszere. Nemcsak az antant katonai fölénye, a háborús vereség siettette mindezt, hanem a tisztuló, felerősödő el­lenzéki, forradalmi mozgalmak is. Károlyi a radikálisabb gazdasági reformok s a kü­lönbéke szószólójává vált. A nemzetiségi kérdésben pedig feladatta a szupremáciát, s a polgári radikálisok — Jászi Oszkár — álláspontját, a keleti Svájc eszméjét tette magáévá Az átfogó demokratikus és nem­zeti program részkövetelményei politikai programjába illeszkedtek, Ady merész költői álmai politikai programmá fogalma­zódtak.” Pölöskei Ferenc: Károlyi Mihály életútja az 1918. évi polgári demokratikus forradalomig „...Memoárjainak kulcsmondata: -«Hi­tem a szocializmusban kárpótolt sok min­denért, amit elvesztettem, mivel megrög­zött pesszimizmusom ellenére sem kétel­kedtem soha, hogy egy napon eljut a meg­valósuláshoz, és a mi harcunk a haladás érdekében nélkülözhetetlen volt. A szocia­lizmus jelentette és jelenti számomra ma is a gyógyulás egyetlen módját beteg tár­sadalmunk számára — mert én megmarad­tam gyógyíthatatlan szocialistának a kon­vertálás divatja idején.»-” Győrffy Sándor: Károlyi Mihály a felszabadulás után (Em­lékiratai — „Hit — illúziók nélkül”) * „Károlyi politikai egyéniségének rendkí­­vülisége talán éppen abban foglalható ösz­­sze, hogy egyszerre volt a helyzettel szá­moló reálpolitikus és eszméit tűzön-vízen át követő romantikus politikus. A kettő egyesítésében van emberi nagysága, a ket­tő összeütközéseiből fakadt politikusi tra­gédiája. Pályafutása talán kézzelfogható eredményekben gazdagabb lehetett volna, ha valamikor felülkerekedik benne a hi­degen számító réálpolitikus. De emléke, alakja előtt ma elsősorban azért tisztel­günk, mert végül mindig nagy eszményeit választotta, mert hazája és az emberiség szocialista jövőjébe vetett hitéhez illúziók nélkül is hű maradt.” Litván György: Károlyi Mihály egyénisége 1919. március 4.: Károlyi Mihály a szatmári nagygyűlésre indul Károlyi - kezében virágcsokorral - meg- Károlyi a New-Brunswick-i gyűlésen érkezése után Philadelphiában 1914 júliusában Károlyi a philadelphiai polgármesternél járt. A képen középen, amint elhagyja a City Hallt Székely Iván reprodukciói

Next

/
Thumbnails
Contents