Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-12-31 / 26. szám
A III. ANYANYELVI KONFERENCIA FOLYTATÁS ÉS ÚJ LÉPCSŐFOK A Magyarok Világszövetsége Elnökségének tavaszi ülése Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetsége főtitkára megnyitó beszédét mondja Molnár István, az MVSZ főtitkárhelyettese A Magyarok Világszövetségének Elnöksége 1977. május 9-én dr. Bognár József akadémikus elnökletével megtartotta tavaszi ülését. A napirenden szerepelt Lőrincze Lajos, az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége ügyvezető elnökének a tájékoztatója az ez év augusztusában Budapestre összehívott 111. Anyanyelvi Konferencia előkészületeiről és programjáról. Dr. Szabó Zoltán főtitkár az MVSZ idei tevékenységének első négy hónapjáról számolt be. Az Elnökség beható vita után elfogadta a beterjesztett jelentéseket. Tagjai sorába megválasztotta Héber Imrét, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnökét és Rónai Rudolfot, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökét. A tanácskozás során elhangzott felszólalásokra dr. Szabó Zoltán válaszolt, majd az ülés Bognár József professzor zárszavával ért véget. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetsége Keresztury Dezső író, az MVSZ alelnöke és Lőrincze Lajos elnöke és Kárpáti József nagykövet, az MVSZ elnökségi professzor tagja 1 'Néhány hónap és fővárosunkban megkezdik munkájukat a III. Anyanyelvi Konferencia vendégei és hazai résztvevői. Már ismerjük a meghívottak körét, az elfogadott programot. Fokozódott az érdeklődés, gazdagodott a témák listája, erősödött, érettebb lett az anyanyelvi mozgalom. Ahogy az I. Anyanyelvi Konferencia első királyunk, István évfordulójával és Bartók nevével fonódott össze, ahogy a második Petőfi eszméinek jegyében tanácskozott, most a harmadik Ady születésének centenáriumáról fog megemlékezni: Keresztury Dezső irodalomtörténész tart előadást Adyról. A tanácskozás célja, hogy az anyanyelvi mozgalom, az egyesületi élet elmúlt négy évét elemezze és a feladatokat megjelölje. Folytatás tehát és ugyanakkor új lépcsőfok is. Szélesednek az oktatás lehetőségei, növekedett a képzett pedagógusok száma. Az augusztus 8. és 13. közt ülésező konferencia foglalkozik majd a magyar nyelv és kultúra megőrzésével az idegennyelvi környezetben; fontos témája lesz a tanácskozásnak a kétnyelvűség; a befogadó országokban született nemzedékek számára készülő nyelvkönyvek anyagukban, módszereikben tekintetbe veszik ezeknek a generációknak nyelvi helyzetét. A konferencia színhelyén kiállításon láthatjuk majd a könyveket és oktatási segédeszközöket. A II. Anyanyelvi Konferencia ajánlásai közül sok minden megvalósult, tankönyvek, füzetsorozatok jelentek meg és megkezdődtek egy „Néprajz mindenkinek” című kiadvány és egy történelmi olvasókönyv előmunkálatai. Hatodik alkalommal nyitja meg kapuit a sárospataki nyári kollégium, fogadják a kisgyermekeket a Balaton menti nyelvműveléssel egybekötött gyermektáborokban. Harmadszor kerül sor a pedagógusok továbbképző tanfolyamára Debrecenben, és megrendezik a külföldön működő magyar néptánccsoportok vezetőinek tanfolyamát és a magyar néptánccsoportok negyedik fesztiválját is. Az anyanyelvi mozgalom mennyiségi adatai és minőségi jellemzői komoly fejlődésről tanúskodnak. A tankönyvek, a táborok már nem pedagógiai kísérletek, hanem az elmélyült nyelvmegőrző és tanító tevékenység kipróbált eszközei. Megérett az idő arra, hogy szervesen összekapcsolódjanak az egymással határos kulturális területek: a nyelvműveléstől az irodalomig és a néprajztól a történelemig. Az elmúlt évek során újabb és újabb egyesületek keresték az együttműködés módozatait; művészcsoportokat, filmeket, tankönyveket kérnek, csoportos utazásokat, nyelvtanfolyamokat szerveznek. (Így került sor 1976-ban, majd idén tavasszal is az USA egyetemein működő magyar származású egyetemi előadók bloomingtoni megbeszélésére, a legnagyobb amerikai magyar egyesület, a William Penn magyarországi látogatására.) Az elnökség felhívta a figyelmet a munkánk koordinálásának a fontosságára, mivel ez is növeli tevékenységünk hatásfokát Minden lehetőség megvan rá, hogy az anyanyelvi mozgalom iránt érdeklődők köre szélesedjen; a nyelvtanulás eljusson azokhoz a magyar családokhoz is, amelyek nem kapcsolódtak be az egyesületi életbe. A II. Anyanyelvi Konferencia ajánlásai között szerepelt a levelező oktatás célravezető formáinak kimunkálása. Ennek a feladatnak a megoldására vállalkozott a Magyar Hírek az 1976 őszén megindított „Játsszunk magyarul” című lecke sorozatával, amely a beérkezett számos vélemény szerint is jelentős és hasznos kezdeményezésnek bizonyult. « Palotay Sándor, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa elnöke, Cserháti József, római katolikus püspök és Hunya István a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnöke A Magyarok Világszövetsége tevékenységéről tárgyalt az országgyűlés külügyi bizottsága A világpolitika pozitív tendenciái, a Magyar Népköztársaság kül- és belpolitikai sikerei, emigrációs politikánk eredményei kedvező feltételeket teremtettek ahhoz a felelősségteljes munkához, amelyet a Magyarok Világszövetsége végez a tőkés országokban élő magyarok és a haza kapcsolatainak szorosabbra fűzésében — állapította meg az országgyűlés külügyi bizottsága. A Nagy Miklós elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Bognár József akadémikus, országgyűlési képviselő, az MVSZ elnöke és Szántó Miklós, a Magyar Hírek főszerkesztője is — a képviselők a Magyarok Világszövetségének tevékenységéről tájékozódtak. Dr. Szabó Zoltán, az MVSZ főtitkára egyebek között hangoztatta: a Világszövetség — amely kulturális jellegű szervként tevékenykedik — elnökségébe hívta politikai, társadalmi, tudományos, művészeti, egyházi életünk jeleseit. Szerteágazó tevékenységi körének egyik legfontosabb területe: segítséget nyújtani a tőkés országokban élő hazánkfiainak a magyar nyelv megtartásában, oktatásában, a kultúránk iránti érdeklődés kielégítésében, hiszen a magyarok széles körében él származásuk tudata, az a törekvés, hogy megőrizzék anyanyelvűket, őrizzék és gyarapítsák a magyar kultúrával kapcsolatos ismereteiket. Keresik a kapcsolatot az anyaországgal, a magyar kultúra ápolásában gyakran támaszkodnak hazai segítségre. A Magyarok Világszövetsége törekszik arra, hogy tovább bővítse kapcsolatait a tőkés országokban élő magyarsággal, szervezeteivel. Az előterjesztést követő vitában több képviselő fejtette ki véleményét. A magyar kultúra alkotásai a szórvány-magyarság közkincsévé válhatnak. Ami pedig a nyugaton született kiemelkedő irodalmi alkotások hazai megismertetését illeti, széles nyilvánosságot adó nagy példányszámú irodalmi folyóirataink vállalkoztak ennek elősegítésére. A kapcsolatok erősödését sök jel mutatja, a Magyar Hírekben megjelenő keresztrejtvények nagy számban beküldött megfejtésétől a beérkező levelek örvendetes gyarapodásáig. Az olvasók ragaszkodása kifejezésre jut abban is, hogy a címváltozásokat szinte azonnal közük. Az olvasók minél többet akarnak tudni a mai magyarság életéről, és méltányolják múltunk hagyományainak mértéktartó, elmélyült tanulmányozását, történelmi értékeink megbecsülését. Az elnökség arra ösztönözte a szerkesztőséget, hogy a jelen gondjaiból és örömeiből még pontosabban — gondosan vigyázva a szép magyarságra — adjon képet. A kapcsolatok erősödésére mutat az is, hogy szinte minden találkozáson, külföldön vagy idehaza, kérik, hogy az emigráció fogalma helyett a megváltozott helyzetet pontosabban fedő kifejezést találjunk. Az elnökség javasolta, hogy az MVSZ elméleti munkaközössége foglalkozzon ezzel a gyakorlatilag és elméletileg jelentős problémával. Az elnökség úgy látja, hogy világszerte elterjedt és megerősödött az enyhülés poütikája. Ugyanakkor az is látható, hogy az 1973 óta tartó tőkés válság a mély gazdasági, politikai és társadalmi krízis — a szórvány-magyarság túlnyomó többsége ezekben az országokban él — egyrészt növeü az érdeklődést a Magyar Népköztársaság iránt és a kapcsolatok erősítésének irányában hat, másrészt azonban az infláció és a fenyegető munkanélküüség félelmet és bizonytalanságot is kelt. Ez a kettős, ellentétes irányú tendencia jellemzi az idei esztendőt is. Ezt a helyzetet szemmel láthatóan igyekeznek kihasználni az enyhülés ellenségei. Az Anyanyelvi Konferencia iránt világszerte megnőtt érdeklődés és az itthoni kedvező visszhang azt bizonyítja, hogy a szórvány-magyarságot és az óhazát összekötő szálak megerősödése érdeke mindazoknak, akiknek kedves a béke, a zavartalan érintkezés a külföldön és idehaza élő családtagok között, akiknek szívügye a magyar kultúra felvirágzása, a magyar nép jóléte, kiegyensúlyozott fejlődése. Sz. M. 5
