Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-12-31 / 26. szám

A III. ANYANYELVI KONFERENCIA FOLYTATÁS ÉS ÚJ LÉPCSŐFOK A Magyarok Világszövetsége Elnökségének tavaszi ülése Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világ­­szövetsége főtitkára megnyitó beszédét mondja Molnár István, az MVSZ főtitkárhelyettese A Magyarok Világszövet­ségének Elnöksége 1977. május 9-én dr. Bognár Jó­zsef akadémikus elnökleté­vel megtartotta tavaszi ülé­sét. A napirenden szerepelt Lőrincze Lajos, az Anya­nyelvi Konferencia Véd­nöksége ügyvezető elnö­kének a tájékoztatója az ez év augusztusában Bu­dapestre összehívott 111. Anyanyelvi Konferencia előkészületeiről és prog­ramjáról. Dr. Szabó Zoltán főtitkár az MVSZ idei te­vékenységének első négy hónapjáról számolt be. Az Elnökség beható vita után elfogadta a beterjesztett jelentéseket. Tagjai sorába megválasztotta Héber Im­rét, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnökét és Rónai Rudolfot, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökét. A tanácskozás során el­hangzott felszólalásokra dr. Szabó Zoltán válaszolt, majd az ülés Bognár Jó­zsef professzor zárszavával ért véget. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetsége Keresztury Dezső író, az MVSZ alelnöke és Lőrincze Lajos elnöke és Kárpáti József nagykövet, az MVSZ elnökségi professzor tagja 1 'Néhány hónap és fővárosunkban megkezdik munkáju­kat a III. Anyanyelvi Konferencia vendégei és hazai résztvevői. Már ismerjük a meghívottak körét, az elfoga­dott programot. Fokozódott az érdeklődés, gazdagodott a témák listája, erősödött, érettebb lett az anyanyelvi moz­galom. Ahogy az I. Anyanyelvi Konferencia első kirá­lyunk, István évfordulójával és Bartók nevével fonódott össze, ahogy a második Petőfi eszméinek jegyében ta­nácskozott, most a harmadik Ady születésének centená­riumáról fog megemlékezni: Keresztury Dezső irodalom­­történész tart előadást Adyról. A tanácskozás célja, hogy az anyanyelvi mozgalom, az egyesületi élet elmúlt négy évét elemezze és a feladato­kat megjelölje. Folytatás tehát és ugyanakkor új lépcső­fok is. Szélesednek az oktatás lehetőségei, növekedett a képzett pedagógusok száma. Az augusztus 8. és 13. közt ülésező konferencia foglalkozik majd a magyar nyelv és kultúra megőrzésével az idegennyelvi környezetben; fon­tos témája lesz a tanácskozásnak a kétnyelvűség; a be­fogadó országokban született nemzedékek számára ké­szülő nyelvkönyvek anyagukban, módszereikben tekin­tetbe veszik ezeknek a generációknak nyelvi helyzetét. A konferencia színhelyén kiállításon láthatjuk majd a köny­veket és oktatási segédeszközöket. A II. Anyanyelvi Konferencia ajánlásai közül sok minden megvalósult, tankönyvek, füzetsorozatok jelentek meg és megkezdődtek egy „Néprajz mindenkinek” című kiadvány és egy történelmi olvasókönyv előmunkálatai. Hatodik alkalommal nyitja meg kapuit a sárospataki nyári kollégium, fogadják a kisgyermekeket a Balaton menti nyelvműveléssel egybekötött gyermektáborokban. Harmadszor kerül sor a pedagógusok továbbképző tan­folyamára Debrecenben, és megrendezik a külföldön mű­ködő magyar néptánccsoportok vezetőinek tanfolyamát és a magyar néptánccsoportok negyedik fesztiválját is. Az anyanyelvi mozgalom mennyiségi adatai és minő­ségi jellemzői komoly fejlődésről tanúskodnak. A tan­könyvek, a táborok már nem pedagógiai kísérletek, ha­nem az elmélyült nyelvmegőrző és tanító tevékenység ki­próbált eszközei. Megérett az idő arra, hogy szervesen összekapcsolódjanak az egymással határos kulturális te­rületek: a nyelvműveléstől az irodalomig és a néprajztól a történelemig. Az elmúlt évek során újabb és újabb egyesületek ke­resték az együttműködés módozatait; művészcsoportokat, filmeket, tankönyveket kérnek, csoportos utazásokat, nyelvtanfolyamokat szerveznek. (Így került sor 1976-ban, majd idén tavasszal is az USA egyetemein működő ma­gyar származású egyetemi előadók bloomingtoni megbe­szélésére, a legnagyobb amerikai magyar egyesület, a Wil­liam Penn magyarországi látogatására.) Az elnökség fel­hívta a figyelmet a munkánk koordinálásának a fontos­ságára, mivel ez is növeli tevékenységünk hatásfokát Minden lehetőség megvan rá, hogy az anyanyelvi mozga­lom iránt érdeklődők köre szélesedjen; a nyelvtanulás eljusson azokhoz a magyar családokhoz is, amelyek nem kapcsolódtak be az egyesületi életbe. A II. Anyanyelvi Konferencia ajánlásai között szerepelt a levelező oktatás célravezető formáinak kimunkálása. Ennek a feladatnak a megoldására vállalkozott a Magyar Hírek az 1976 őszén megindított „Játsszunk magyarul” című lecke sorozatával, amely a beérkezett számos vélemény szerint is jelentős és hasznos kezdeményezésnek bizonyult. « Palotay Sándor, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa elnöke, Cserháti József, római katolikus püspök és Hunya István a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnöke A Magyarok Világszövetsége tevékenységéről tárgyalt az országgyűlés külügyi bizottsága A világpolitika pozitív tendenciái, a Magyar Népköz­­társaság kül- és belpolitikai sikerei, emigrációs politi­kánk eredményei kedvező feltételeket teremtettek ahhoz a felelősségteljes munkához, amelyet a Magyarok Világ­­szövetsége végez a tőkés országokban élő magyarok és a haza kapcsolatainak szorosabbra fűzésében — állapította meg az országgyűlés külügyi bizottsága. A Nagy Miklós elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Bognár József akadémikus, országgyűlési képviselő, az MVSZ elnöke és Szántó Miklós, a Magyar Hírek főszer­kesztője is — a képviselők a Magyarok Világszövetségének tevékenységéről tájékozódtak. Dr. Szabó Zoltán, az MVSZ főtitkára egyebek között hangoztatta: a Világszövetség — amely kulturális jellegű szervként tevékenykedik — elnökségébe hívta politikai, társadalmi, tudományos, művészeti, egyházi életünk jele­seit. Szerteágazó tevékenységi körének egyik legfonto­sabb területe: segítséget nyújtani a tőkés országokban élő hazánkfiainak a magyar nyelv megtartásában, oktatásá­ban, a kultúránk iránti érdeklődés kielégítésében, hiszen a magyarok széles körében él származásuk tudata, az a törekvés, hogy megőrizzék anyanyelvűket, őrizzék és gya­rapítsák a magyar kultúrával kapcsolatos ismereteiket. Keresik a kapcsolatot az anyaországgal, a magyar kul­túra ápolásában gyakran támaszkodnak hazai segítségre. A Magyarok Világszövetsége törekszik arra, hogy tovább bővítse kapcsolatait a tőkés országokban élő magyarság­gal, szervezeteivel. Az előterjesztést követő vitában több képviselő fejtette ki véleményét. A magyar kultúra alkotásai a szórvány-magyarság köz­kincsévé válhatnak. Ami pedig a nyugaton született ki­emelkedő irodalmi alkotások hazai megismertetését illeti, széles nyilvánosságot adó nagy példányszámú irodalmi folyóirataink vállalkoztak ennek elősegítésére. A kapcsolatok erősödését sök jel mutatja, a Magyar Hírekben megjelenő keresztrejtvények nagy számban be­küldött megfejtésétől a beérkező levelek örvendetes gya­rapodásáig. Az olvasók ragaszkodása kifejezésre jut ab­ban is, hogy a címváltozásokat szinte azonnal közük. Az olvasók minél többet akarnak tudni a mai magyarság életéről, és méltányolják múltunk hagyományainak mér­téktartó, elmélyült tanulmányozását, történelmi érté­keink megbecsülését. Az elnökség arra ösztönözte a szer­kesztőséget, hogy a jelen gondjaiból és örömeiből még pontosabban — gondosan vigyázva a szép magyarságra — adjon képet. A kapcsolatok erősödésére mutat az is, hogy szinte minden találkozáson, külföldön vagy idehaza, kérik, hogy az emigráció fogalma helyett a megváltozott helyzetet pontosabban fedő kifejezést találjunk. Az elnökség java­solta, hogy az MVSZ elméleti munkaközössége foglalkoz­zon ezzel a gyakorlatilag és elméletileg jelentős problé­mával. Az elnökség úgy látja, hogy világszerte elterjedt és megerősödött az enyhülés poütikája. Ugyanakkor az is látható, hogy az 1973 óta tartó tőkés válság a mély gazda­sági, politikai és társadalmi krízis — a szórvány-magyar­ság túlnyomó többsége ezekben az országokban él — egy­részt növeü az érdeklődést a Magyar Népköztársaság iránt és a kapcsolatok erősítésének irányában hat, más­részt azonban az infláció és a fenyegető munkanélküü­­ség félelmet és bizonytalanságot is kelt. Ez a kettős, el­lentétes irányú tendencia jellemzi az idei esztendőt is. Ezt a helyzetet szemmel láthatóan igyekeznek kihasználni az enyhülés ellenségei. Az Anyanyelvi Konferencia iránt világszerte megnőtt érdeklődés és az itthoni kedvező visszhang azt bizonyít­ja, hogy a szórvány-magyarságot és az óhazát összekötő szálak megerősödése érdeke mindazoknak, akiknek ked­ves a béke, a zavartalan érintkezés a külföldön és ide­haza élő családtagok között, akiknek szívügye a magyar kultúra felvirágzása, a magyar nép jóléte, kiegyensúlyo­zott fejlődése. Sz. M. 5

Next

/
Thumbnails
Contents