Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-12-31 / 26. szám

Mire jó a csigaszív? LÁTOGATÁS A TIHANYI BIOLÓGIAI KUTATÓINTÉZETBEN Be-betévednek pompás kertjébe Ti­hany hazai és külföldi vendégei. Sétál­nak a virágágyások között, megcsodál­ják Schaár Erzsébet lenyűgöző, ugyanakkor bizarr szoborkompozícióját, aztán értetlenül állnak az elegáns épület zárt kapuja előtt. „Hogyan? Hát nem szálloda?" „Azt hittem, játékkaszinó vagy étterem .. Útbaigazító tábla híján hogyan is sejt­hetné a gyanútlan idegen, hogy nemzetközi hírű kutatóintézet, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének parkjában né­zelődik. Az árkádsor egyik oszlopfőjén kecses ha­lak fogják közre az 1927-es évszámot, ötven éve kezdte meg működését itt, az apátság tövében hazánk első, önálló biológiai kuta­tóintézete. A jeles évforduló alkalmából megjelent újságcikkek jóvoltából a jövő nyáron bizonyára már kevesebben vélik majd szállodának a tudomány Balaton­­parti műhelyét. Am nem csupán a jubile­umi hírverés tette, hogy az intézet mun­kája egyre inkább számít a nagyközönség érdeklődésére: a huszonhárom kutató izgal­mas témákon dolgozik a laboratóriumok­ban. Az intézet elődje a révfülöpi Biológiai Állomás volt, ahol a Balaton élővi­lágát tanulmányozták. Tihanyban tovább folytak a kutatások, és megszervez­ték az általános biológiai osztályt is, ahol a hatvanas évék elejéig rendkívül sokrétű munka folyt. Vizsgáltak itt szívhormonokat, fürkészték az öröklődés titkait, foglalkoztak a növények szárazságtűrésével, és még hosszan sorolhatnánk a témákat. A kísér­leti állatok között a selyemhernyót éppúgy meg lehetett találni, mint a majmot. (Mesé­lik a tihanyi öregek, hogy egy alkalommal néhány elszabadult kísérleti majom után végigcserkészték az egész félszigetet.) Neves kutatók sora alapozta meg itt, a Balaton partján tudományos hírnevét Igaz­gatóként, főmunkatársként egyideig Ti­hanyban dolgozott Soó Rezső, a növény­­rendszertan Kossuth-díjas professzora, Győrffy Barna, az MTA Genetikai Intéze­tének későbbi igazgatója, a Baselban mű­ködő Verzár Frigyes, meg Koller Piusz, aki Angliában lett egyetemi tanár. A kutatási szabadság, a jól felszerelt la­boratóriumok, a kellemes környezet hama­rosan az ország egyik legnépszerűbb kuta­tóhelyévé avatta a tihanyi intézetet, egy­másnak adták a kilincset a hazai és a kül­földi vendégkutatók. Gyakorta van telt ház a kutatóintézet 34 személyes szállodájában. Évről évre itt ren­dezik meg a 'hidrobiológus napokat, tovább­képzést tartanak fiatal szakembereknek, vendégkutatókat fogadnak a Szovjetunióból és Jugoszláviából, egy svéd tudós a kagy­lókkal végzett élettani kísérletekre kíván­csi, a Német Szövetségi Köztársaság-beli Heidelberg egyik kutatója balatoni iszap­mintákat vizsgál. Persze napjainkban — amikor a biológia egy-egy részproblémájával is könyvtári iro­dalom foglalkozik — Tihanyban sem fog­lalkoznak már oly sok kutatási területtel. Az idegélettani alapfolyamatokat kutatja az egyik osztály, a másik a Balaton és vízgyűj­tő területének élővilágát tanulmányozza. A szorgos munka, a bonyolult műszerek, a lombikok, kémcsövek és vegyszeres üveg­csék serege láttán a hozzá nem értő idegen is egykettőre kíváncsi lesz. Vajon mire jó a csigaszív? Miért, hogy a tihanyi kutatók — más, közismert kísér­leti állatok helyett — éticsigát, tavi kagy­lót, marokkói sáskát vizsgálnak dollár ez­reket érő műszereikkel? A magyarázat egy­szerű. Ezeknek a gerinctelen állatoknak a szervei — például a csiga vagy a sáska szí­ve — egyszerűbben és tovább tarthatók életben, mint a gerinceseké Azt is megtud­tam, hogy a csigában olyan óriás idegsejtek vannak, amelyek tizenkétszer akkorák, mint az emberi szervezet legnagyobb ideg­sejtjei. Így könnyebben célba talál a mikro­­elektród, amellyel a csigaideg elektromos jeleit elvezetik az analizáló műszer felé. A kagylókat nem a Balatonból gyűjtik a kí­sérletekhez, hanem például egy Oroszlány környéki tavacskából. Ugyanis a laborató­riumokban csak a 30 centiméteres kagyló­óriásoknak van keletje, s ilyen a Balaton­ban nem „terem”. A kutatások más területén az élettani osztály is részt vesz a Balaton élővilágának vizsgálatában. Például arra keresik a vá­laszt, hogy milyen — az iparban és a me­zőgazdaságban használatos — vegyszerek­nek volt szerepük az emlékezetes balatoni halpusztulásban. Ebben a témakörben együttműködnek a hidrobiológiái osztállyal, ahol többek között figyelemmel kísérik, hogy mennyi egysejtű rákocska, szúnyog­­lárva és más rovar él a Balaton vizében. Azaz: van-e elegendő táplálék a halak szá­mára? A Balaton és vízgyűjtő-területének élő­világát, a víz minőségét, a belekerülő vegy­szerek mennyiségét az úgynevezett komp­lex környezetvédelmi program keretében vizsgálják az intézet munkatársai. Ebben a programban — a tihanyin kívül — még számos kutatóintézet vesz részt. Központja — a kutatásokat irányító-összehangoló kör­nyezetvédelmi titkárság — Tihanyban mű­ködik. Bonyolult, felelős és minden bala­toni üdülőt érdeklő kérdésekben kell dön­teniük. Mennyi nádas szegélyezze a Bala­tont? Mert igaz ugyan, hogy a nádasban szúnyog terem, ám ha a nádasokat kürta­­nánk, a halak elvesztenék ivó-helyeiket. — A műtrágya és a permetezőszer — ami nél­külözhetetlen a híres Balaton-melléki szü­lőknek, a Balaton vizébe kerülve a mosza­­tok, algák túlzott elszaporodásához vezet. Mekkora az a vegyszer mennyiség, ami még nem rontja a víz minőségét? ötven esztendős a kutatóintézet, és mégis fiatal. Fiatalon tartja az a kutató szenve­dély, amellyel napjaink problémáira kere­sik a választ. A laboratóriumokat járva mindenütt találkoztam fiatalokkal. Tihany ma is népszerű munkahely. Pedig szigorú követelményeket állít a kezdő kutatók elé. Mint elmondták, épp ezért népszerű. Röpke pár év alatt bizonyítani kell a rátermett­séget doktorátussal, nyelvvizsgákkal. Itt, a Balaton partján, távol a városi forgatag­tól, minden feltétel megvan rá, hogy a la­boratóriumok, s a több mint négyezer kö­tetes szakkönyvtár csendjében a kezdő szakember kutatásaira, tanulmányaira összpontosíthasson. Persze az is vonzó körülmény, hogy a családalapító fiatalokat kényelmes szolgá­lati lakások várják. És természetes, hogy a Balaton, a Balaton vize nem csupán ku­tatásaik tárgya. Üsznak, vitorláznak, kor­csolyáznak, vagy pecabotot tartva pihenik ki a szellemi munka fáradalmait. Bár ilyen­kor is gondolataik óhatatlanul vissza-visz­­szatérnek munkájuk egy-egy megválaszo­latlan kérdésére. T A többszázezer üdülővendég évről évre zavartalanul élvezheti a Balaton messze föl­dön híres vizének simogatását. S megnyug­tató érzés tudni, hogy tudományos kutatók, vízügyi szakemberek vigyázzák a tó tiszta­ságát, élővilágának épségét, hogy utódja­inknak egy a mainál is vonzóbb Balatont hagyjunk örökül. Balázs István Az írószerkezet rajzolta „krikszkrakszok” azt jelzik, hogyan reagál a tavikagyló héjzá­­róizomzata 'a szívbe adagolt hormonokra if­­.. — f ‘ • ... Schaár Erzsébet szobra a kutatóintézet parkjában. A dombtetőn: a tihanyi apátság Az afrikai sáskajárások hírhedt főszereplői Tihanyban hasznos kísérleti állatok (Geszti Anna felvételei) Biológiailag aktív anyagok rovarszívre gyakorolt hatását vizsgálja az intézet egyik ifjú munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents