Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-12-03 / 24. szám

FRANCIAORSZÁGI LEVÉL Érdeklődéssel olvastam a Magyar Hírek márciusi számában megjelent: Ausztráliá­ban élek című cikket. Elgondolkoztam azon, vajon a kivándoroltak közül hányán gazdagodtak meg a tíz-tizenöt év alatt. Azt hiszem, nem sokan. 1923-ban, 26 éves koromban, egy bőrönd­be rakott ruhaneművel, kétheti élelemmel és a zsebemben 100 francia frankkal ér­keztem Franciaországba, a párizsi Gare de l’Est állomásra. Kitanult lakatos szakmám­ban nem találtam állást, ezért én is, mint sokan mások, a vendéglős iparban helyez­kedtem el. Evőeszközöket, tálcákat, csé­széket, poharakat mosogattam és oly keve­set fizettek, hogy francia erre a munkára nem vállalkozott. Munkaidő reggel fél 7- től este fél 10-ig tartott. Fizetés napi 6 frank és persze koszt. Hogy mennyi volt a 6 frank? A heti 42 frankból kifizettem a szállodai szobám bérét, heti 35 frankot. Maradt még hét frankom, de metróra már nem futotta, úgy, hogy a félórás utat — reggel oda. este vissza — gyalog tettem meg. Ebben a korban mi az egy órás gya­loglás? Egy kis sport. Ha jól emlékszem, Anatole France írta egyik könyvében: .,Franciaországban olyan nagy a demokrácia, hogy mindenki aludhat a híd alatt, még egy milliomos is.” De mert nem akartam a híd alatti alvás de­mokráciáját kipróbálni, inkább kifizettem a heti 35 frank bért. Körülbelül háromheti mosogatás után sikerült állást találnom, mint lakatos egy lakatosáru üzemben. A kezdő órabér 3 fr. 10 c. volt. Akkor még heti 60 órát dolgoz­tunk, úgy, hogy a majdnem 200 frank heti fizetés, az előbbi 42 frankhoz képest, kis vagyonnak tetszett. Azt azonban elfelejtet­tem kiszámítani, hogy hány évtized kellene ahhoz, hogy ebből a keresetből meggazda­godjam. Nemsokára két jó barátom is megjelent Párizsban. Együtt volt hát a „Trois Mous­quetaires”, Három testőr, ahogy mi ma­gunkat elneveztük. Igaz, hogy Alexandre Dumas könyvében Aramis mellé d’Artag­­nan is odasodródott. Mi hárman azután jóban-rosszban kitartottunk egymás mel­lett. Jelszavunk is az volt: ..Egy mindenki­ért, mindenki egyért.” Különbség az volt közöttünk, hogy egész nap dolgoztunk, csak vasárnap értünk volna rá a kardpárbajra. De ahhoz nem volt sem kardunk, sem el­lenfelünk. így hát nyugton maradtunk. Körülbelül tízévi párizsi tartózkodás utón gondoltam egyet. Könyveimet ládába rakva feladtam a vasúton. Dolgaimat bő­röndbe téve vonatra szálltam. Megérkeztem Budapestre. Néhány év múlva megnősültem. Lányom született, aki miután letette az érettségit, 18 éves korában fejébe vette, hogy ő Pá­rizsban akar egyetemre járni. Na jó, hát gyerünk Párizsba. Megszereztük az útle­veleket, és 1957-ben most már harmad­­magammal, újra megérkeztem a párizsi Gare de l’Est-re. Szerencsém volt, pénteken érkeztünk, és hétfőn munkába álltam abban az üzemben, ahol azelőtt is dolgoztam. Néhány hónapig szállodában laktunk, amikor sikerült pro­tekcióval egy hatodik emeleti padlásszo­bát szerezni. Feleségem és lányom az ágy­ban aludtak, én a földön egy felfújható gumimatracon. Körülbelül két év alatt összespóroltunk annyit, hogy egy kétszo­bás lakás lelépési díját kifizethessük. Az­után vagy két évig fizettük a bútor részle­teit is. Mikor az utolsó részletet is kifizet­tük, fellélegeztünk, no most kezdünk egye­nesbe jutni. Mivel is teltek el napjaink? Én reggel hétkor metróba szálltam, hogy nyolc órára a munkahelyemen legyek. Este hétkor ér­keztem haza. Feleségem egy családnál né­hány órai takarítást vállalt. Lányom is­kolába járt. Aztán pár év múlva férjhez ment. Rá egy évre jött az első srác. Most már öten laktunk a lakásban. Csoportvezető, majd művezető-helyettes lettem. Hetvenéves koromban mentem nyugdíjba. Ekkor gondoltam rá. hogy mi­lyen merészség kellett ahhoz, hogy ilyen korban az ember külföldre menjen, amikor Magyarországon a dolgozó hatvanéves ko­rában nyugdíjba mehet. Külföldön pedig csak nagyon ritkán alkalmaznak munkást ilyen korban, mikor van elég fiatal munka­erő is. Ha körülnéztem a lányom és vejem kor­osztályához hasonló fiatalok között, lát­tam, hogy van köztük orvos, mérnök, fo­gász, műszaki rajzoló, kémikus, üzemi mű­vezető, önálló kisiparos stb., de ismertem több olyant is, akiknek nem lévén mester­sége, még húszévi franciaországi tartózko­dás után is. mint segédmunkás dolgozott egy gyárban. A legtöbb itt élő magyar szerzett ma­gának öröklakást, amelynek részleteit 15— 20 éven keresztül fizette. Vett autót (szin­tén részletre). Családját rendesen eltartot­ta, minden évben nyaralni ment pár hétre. Dehát ezt otthon is megtehette volna. Az idősebb korosztály, aki egész életét a satupad, gyalupad, esztergapad mellett, vagy bármilyen más műhelyben, üzemben élte le, nagyobb része a nyugdíjból él. Másik része szerzett magának vidéken egy kis házacskát és annak kertjében te­vékenykedik. Termeszt saját részére főze­léket, ami, mellesleg megjegyezve, sok­szor többe kerül, mintha a piacon venné meg. Dióhéjban összefoglalva körülbelül így látom a Franciaországban élő magya­rok helyzetét és életét. Arra is gondoltam, ha Budapesten ma­radok akkor nyáron, szép időben, kijárhat­nék sakkozni a Városligetbe, a Kálvária térre, esetleg a Széchenyi fürdőbe. Mit vesztettem volna? S. D. Károlyi Amy Tarka kutya Tarka kutya sétatéren sétál Bámészkodik, füle, farka szétáll „Csak ez az út szép! Rózsás kolbászkarika barna hurkavég, Ide hívna valaki, sose ugatnék’’ Cirmos cica sétatéren sétál Nézelődik bajszavége szétáll „Csak ez a bolt szép! Fehér tejes üvegek tejfeles cserép, Ide hívna valaki, sose nyávognék” kErOnk egy receptet ! SO RŰ HÜSOS LEVES. Hozzávalók: l/i kiló sertés­hús, 5 deka füstölt szalon­na, 1 késhegynyi piros pap­rika, paradicsom, zöldpap­rika, 2 marék száraz, gyúrt tészta vagy spagetti, 2 csa­pott evőkanál liszt, 1 fej vöröshagyma, 1 kanál zsír, só, 1 deci tejföl. — A füs­tölt szalonnát felkockázzuk, és kissé megpirítjuk. A hagymát kevés zsírban megfonnyasztjuk, beletesz­­szük a szalonnát és a meg­darált húst, sózzuk, meg­hintjük paprikával, majd fedő alatt pároljuk, míg zsírjára sül. Ezután tesszük rá a tésztát, és tovább pi-RECEPTEK rítjuk. Végül megszórjuk a liszttel, hideg vízzel felen­gedjük, beletesszük a para­dicsomot és a zöldpaprikát. Ezekkel együtt főzzük, míg a tészta megpuhul. A leve­­ses tálba tejfölt teszünk és folytonos keverés közben lassan, merőkanállal öntjük hozzá a forró levest. KOLOZSVÁRI KÁPOSZ­TA. Hozzávalók: (6—8 sze­mélyre) ll/2 kiló savanyú káposzta, V* kiló disznóhús, V* kiló marhahús, 25 deka debreceni kolbász, 25 deka rizs, 2 deci tejföl, 8 deka vöröshagyma, 6—8 deka zsiradék a hús zsírosságá­tól függően, só. — A hagy­mát zsírban megfonnyaszt­juk és félbe osztjuk. Egyik felébe a paprikát és az ap­róra felkockázott marha­húst tesszük, megsózzuk és fedő alatt '/2—*/« órát pá­roljuk, majd beletesszük a felkockázott disznóhúst és puhára pároljuk. A meg­maradt hagymás zsíron a kimosott káposztát pároljuk meg, mindig csak annyi víz hozzáadásával, hogy le ne süljön. Külön főzzük puhá­ra kevés zsíron a rizst lty» csésze vízzel, sóval. Ezután a lábos aljára kevés zsírt teszünk, és belehelyezzük a káposzta Vs részét, a rizs felét, és a kissé leveses pör­költ felét helyezzük fölé, s az üres részeket a felkari­­kázott debrecenivel töltjük ki. V« deci tejföllel meglo­csoljuk. Ismét káposzta, rizs, majd pörkölt követke­zik, végül az egészet a ká­posztával borítjuk be. A te­tejét bevonjuk a megma­radt tejföllel, és sütőben V2—3/t órát sütjük. Ha kész, oldalát késsel meglazítjuk, és nagy tálat téve rá, ügye­sen megfordítjuk. JÖVŐRE... A modellt a Richards Finom posztógyár anyagából Mészá­ros Éva tervezte. A harmadik képen látható a farmer ’78 nevű modell, szoknyával, vállpántos megoldással fehér farmervászonból piros tűzéssel. ’78 tavaszi divatjában ismét feltűnik majd a klasszikus kosztüm. Egy- vagy kétsoros gombolásé kabátja a férfi zakóhoz hasonló. Kiegészítője a saját anyagából készült kötött mellény vagy ingblúz. A klasszikus kosztüm szok­nyája egyenes vonalú, avagy levasalt hajtásokkal bővül. A klasszikus kosztümnek az anyaga is klasszikus mintá­zatú: kockás, pepita, hajszálcsíkos szövet, egyszínű flanel, gabarden, vászon és balon. A klasszikus kosztümök között divatos lesz a kötött összeállítás is. A nyári ruhák sorozatában a pólóruha, az ingruha szere­pelt gyakran és természetesen az elmaradhatatlan farmer meg a szafari modellek. A fantázia stílusú, főleg a fiataloknak tervezett nyári mo­delleknél, ruháknál a folklór hatás érvényesül. A napozó­­ruhák mellett újdonságként megjelenik a nyári esték mo­dellje a „teraszruha”. <f. b.) MTI — felvételei Melyik háziasszony ne büszkélkednék konyhai tudományával? Melyik háziasx­­szony ne írná le örömmel kedvenc recept­jét vendégeinek, ha buzgólkodását vala­milyen (nem hizlaló) finomság elfogyasz­tása után azok így nyugtázzák: „Hát ez pompás!" Nos, itt a jó alkalom, hogy lapunk nyil­vánossága előtt is bizonyságot tegyen „mű­vészetéről”, s mi örömmel vállalkozunk a közlésre. Tehát — küldjön egy receptet! De küldhet többet is! TÉL IDEJÉN VÍZSZINTES: 1. Pákolitz István írja „Tél” című versében (az első sor, zárt betűk: N, K). 1». Családfő. 13. Formát nyerő, kép­ződő. 14. összevissza hányt holmik közül való kikeresés. 1(. A mélybe. 17. Járom. 19. Kecske, macska és nyúl van ilyen. 20. Hi­teget, félrevezet. 22. Igen kemény, kékesfehér, élénk fényű fém. 23. A meleg évszakból való (az első négyzet NY). 20. Triple... 27. Azonos magánhangzók. 28. A versidézet második sora (zárt betűk: £, V). 30. Lent. 32. Tartozást visszafizet. 33. Ag németül. 34. Kómái 51. 35. Nézeteltérés. 38. Elrejt. 40. Iram egynemű betűi. 41. Osztrák tartomány. 42. Sínen futó közlekedési eszköz. 43. A régi cs betű. 45. Jókedvű. 46. Becézett Sándor. 47. Kiejtett betű. 50. Kezdetleges lábbelik. 52. Gyorsan. 50. Állami bevétel. 57. Na­gyon rövid idő. 58. Becézett Amália. 59. Az Északi-tengerbe ömlő folyó. 60. Csókocskák. 62. Oroszlánnév is. 64. Sir- ... 65. Rálépve összezúz. 67. A mássalhangzók egyik fajtája (pl.: p, b, t, d, k, g). 69. Nő — táviratban. FÜGGŐLEGES: 1. Mohó evés. 2. Elcseni. 3. Feltéve. 4. Díszítés­sel lát el. 5. Némely ló teszi. 6. Angol tengernagy (1599—1657). 7. Ugyanott, röv. 8. Ellenben. 9. . . . carte (étlap szerint). 10. „A” végzete, u. Felvágottféle. 12. Fotófilmek fényérzékenységét jelö­li az USA-ban. 15. Hadonászik, gesztikulál. 18. Régi tömlőé, fog­da. 21. Becézett Hona. 23. Bizakodik valamiben. 24. Az összeadás jele. 27. <S. 29. A nemesgázok közé tartozó radioaktív elem. 30. A versidézet harmadik sora (zárt betűk: A, A). 31. Gyermeteg, hi­székeny. 36. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: O, L, K). 37. Fogazattal ellát. 39. A Föld istennője. 42. Erős fénytől rövid időre nem lát. 44. Fehérnemű áztató. 46. Népies ruhadarabok. 47. Gyorsan beszélni. 49. Naplemente után (névelővel). 51. Nem minden vem kelléke. 53. Ama betűi, keverve. 54. Vigyáz rá. 55. Kuszái, összekócol. 59. Nagyon kapzsi. 60. Nemzetközi író­­klub. 61. Időszak. 63. Mer betűi, keverve. 66. Fedd. 67. Z. A. 68. Juttat. BEDNAY JÓZSEF Beküldendő a vízszintes 1„ 28., függőleges 30. és 36. sz. sor megfejtése. „Trend ’78 tavasz—nyár” címmel a Magyar Divat Intézet megelőzve minden más jövő évi divatbemutatóját, jó előre bemutatta a jövő évre tervezett kollekcióját. Megállapí­tották a ’78-as divatszíneket. A nyári modellekhez — ezek közül — a legérdekesebb a füstszürke, a citromsárga, a vi­lágos türkizzöld, az acélkék. Az élénk szánék közül a pap­rikapiros, a semlegesek közül pedig a pezsgőszín, a va­níliasárga és a galambszürke. Első képünk pjartnerösszeállítást mutat be. A nők és a férfiak részére egyaránt divatos a csíkos lenvászon klasz­­szikus stílusú mellényes kosztüm, illetve öltöny, egyenes vonalú, felhajtó nélküli nadrággal. A női kosztüm mel­lénye a nadrággal azonos anyagból, a férfi öltönyé egy­színű anyagból készült. Az anyag a Lenfonó és Szövőip>ari Vállalat terméke. A női kosztümöt Vörös Irén, a férfi öl­tönyt Mészáros Éva tervezte. A réteges öltözködés to­vábbra is fontos szerepet játszik a divatban. Ezt példázza a második képen a fiatal fiúk számára tervezett bézs gyapjúszövet sportöltözék, béleletlen bő, ejtett vonalú, ka­pucnis felsőrésszel, kenguruzsebbel. A felsőrészt tűzéssel díszítették. Alatta szürkéskék csíkos könnyedén bordázott pulóver, a pulóver alatt predig, ugyancsak szürkéskék ma­­gasnyákú alsópulóver látható. Itt közölt keresztrejtvényünk megfejtését és a nyertesek név­sorát az 1978/5. számunkban tesszük közzé, amely 1978. március U-én jelenik meg. A megfejtések beküldési határideje 1978. már­cius 1. Határidő után beérkező megfejtéseket, sajnos, nem ve­hetjük figyelembe. A 17. számban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Os­toba piktor az idő. Mentöl tovább dolgozik arcképünkön, annál jobban elrontja azt. A helyes megfejtők közül könyvjutalmat nyertek: Berke Margaret, Ausztrália; Danube J. Amos, USA; Dobos Esz­ter, NSZK: Kalivoda Zsuzsanna, Kanada; Leonardo Ottó, USA; Mathé George, USA; Radnai Gábőmé, Hollandia; Sirmay Susan Kanada; Vajda Ella, USA; Völgyes Vali, Izrael.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents