Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-12-03 / 24. szám
Díszünnepség az Erkel Színházban ADY ENDRE SZÜLETÉSÉNEK CENTENÁRIUMÁN Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából az Ady Emlékbizottság és a Kulturális Minisztérium november 22-én díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az elnökségben helyet foglalt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, az Ady Endre Emlékbizottság elnöke, a társadalmi szervezetek vezetői, valamint a kulturális és tudományos életünk jeles személyiségei. Franyó Zoltán romániai magyar, Emil B. Lukac szlovák, Anasztasz Dalcsev és Nevena Sztefanova bolgár, Tadeusz Fangrat lengyel és Paszkál Gilevszki jugoszláviai költő és műfordító. A díszünnepségen a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja is megjelent. A Himnusz elhangzása után Apró Antal nyitotta meg a díszünnepséget, majd Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő emlékezett meg Ady Endréről. Ezt követően Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. KOSZORÚZÁSOK A költő sírjánál megemlékezést tartottak a Mező Imre úti temetőben. Részt vettek a koszorúzási ünnepségen Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A költő sírjánál az Ady Endre Emlékbizottság nevében Apró Antal, az emlékbizottság elnöke és Király István akadémikus; a Kulturális Minisztérium képviseletében Pozsgay Imre miniszter és Marczali László miniszterhelyettes helyezte el a megemlékezés koszorúit. A koszorúzás a Liszt Ferenc téri Ady szobornál folytatódott, ahol az Ady Emlékbizottság képviseletében Molnár Ferenc kulturális államtitkár és Kiss István, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke helyezte el a kegyelet virágait. AZ ADY-ÉVFORDULÓ KÜLFÖLDI ESEMÉNYEI Ady-estet rendezett a kölni Német—Magyar Társaság és az Inter Nationes nevű intézet. Az esten Keresztury Dezső profeszszor, akadémikus, az MVSZ alelnöke tartott német nyelvű előadást, amelyet kulturális műsor követett. * Bukarestben a Román Írószövetség és a Tudományos Akadémia Ady-emlékestjén magyar kormánydelegáció vett részt, Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes vezetésével. Nagyváradon dokumentumkiállítás nyílt, és emléktáblát lepleztek le a Nagyváradi Naplónak egykor otthont adó ház falán. A programot Ady szülőhelyén, Érmindszentep koszorúzással zárták. Ady-estet rendezett Brüsszelben a PEN Club belgiumi francia nyelvű tagozata és a Belga—Magyar Baráti Társaság. Ady életét Tímár György, a Magyar PEN Club titkára ismertette. * A dániai aarhusi egyetem nyelvészeti intézete Ady-estet rendezett. Az egyetem rektorának bevezető szavai után Heine Jensen, Magyarországon végzett tanár tartott előadást, majd az egyetem hallgatói Ady költeményeket adtak elő. Az előadóteremben kiállítottak egy Ady Endre életét bemutató fotósorozatot. Az előadást megelőzően az Aarhus Stifstidende című újság hosszabb cikkben emlékezett meg Ady születésének 100. évfordulójáról. Ady-emlékünnepséget rendeztek a bécsi Collegium Hungaricumban. Az irodalmi esten — amelynek védnöke dr. Nagy Lajos nagykövet és dr. Fred Sinowatz osztrák közoktatási és művészeti miniszter volt — dr. Koczkás Sándor egyetemi tanár tartott előadást. Következő számunkban részletesen beszámolunk az ünnepségről. Pécsett, a Barbakán kertjében felavatták Melocco Miklós Ady szobrát MTI — Kálmándy Ferenc felv. Wigner Jenő 75 éves A fizikai Nobel-díjjal 1963-ban kitüntetett Wigner Jenő november 17-én ünnepelte 75. születésnapját. Magyar nyelven 1947-ben jelent meg Az atomkorszak kezdetei című tanulmánya, melyben a láncreakcióval kapcsolatos felismeréseit, továbbá az atombomba elvi alapjait írta le. E tanulmánya része annak a műnek, amelyben az Amerikai Tudósok Szövetsége tiltakozott az atombomba bevetése ellen. Kétszáz tudományos publikációja és számos könyve jelent meg, s köztük többet hazánkban is kiadtak. Korunk egyik legjelesebb elméleti fizikusa. Alapvető felismeréseket tett a magfizikában, a részecskefizikában, a kvantumelméletben és a neutronfizikában. Behatóan foglalkozott a relativitáselmélettel és a szilárd testek fizikájával. Fiatalos lendületét, érdeklődését tavaly itthon is megismerhettük, amikor sok évtizedes távoliét után rövid időre hazalátogatott. Magyarországhoz fűződő kapcsolatainak jellemzésére egyik könyvének magyar kiadásához írt előszavából idézünk: „Sok-sok víz folyt le a Dunán, mióta utoljára fürödtem benne. Az idő azonban nem mosta el hálaérzetemet születésem helye iránt. Nem felejtettem el, hogy bölcsőm volt, hogy sokáig éltetett, hogy ott szereztem meg tudásom alapjait.” Wigner Jenő Budapesten 1976-ban dr. Bognár József akadémikussal, a Magyarok Világszövetségének elnökével Bojár Sándor felv. Budapesten tárgyalt Giovanni Agnelli, a FIAT elnöke Giovanni Agnelli, az olaszországi FIAT konszern elnöke hivatalos látogatást tett Budapesten, és tárgyalásokat folytatott a magyar ipar és külkereskedelem, valamint a FIAT közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Giovanni Agnelli tárgyalásokat folytatott Havasi Ferenccel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, valamint a Magyar Kereskedelmi Kamarában a FIAT-tal kapcsolatban álló 15 magyar ipari és külkereskedelmi vállalat vezetőjével. A FIAT elnökét itt tartózkodása során fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Budapesti sajtótájékoztatóján Giovanni Agnelli többek között elmondta, hogy lehetőség kínálkozik az együttműködésre az alumíniumalkatrészek szállításában is, emellett a FIAT több traktort, földmunkagépet és szerszámgépsort szeretne exportálni Magyarországra. Megemlítette, hogy a FIAT és a magyar gazdaság kapcsolatainak elősegítésére „kis” magyar—olasz vegyesbizottság alakult, amely évenként kétszer ülésezik. Képünkön: Kádár János üdvözli Giovanni Agnelli t MTI — Tormai Andor felvétele A LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY ELVE A nemzetközi kereskedelem alapelvéről van szó: a kereskedelmi szerződésekben a felék rögzítik, hogy egymásnak minden olyan kedvezményt megadnak, amit harmadik országgal kötött szerződéseikben már megadták, vagy meg fognak adni. Leggyakrabban a vámokra, illetékekre, kikötői használati díjakra alkalmazzák a legnagyobb kedvezmény elvét, de kiterjeszthetik a kereskedelmi szerződés más vonatkozásaira is. Az elv szinte egy időben született a mai értelemben vett nemzetközi kereskedelem kifejlődésével. Már a középkorban a fiatal spanyol és francia városállamok arra kényszerítették az arab hercegeket, hogy a korábban Velencének megadott kiváltságokat nekik is megadják. Ez még egyoldalú megadása volt a legnagyobb kedvezmény elvének, hiszen a városállamok hasonló kötelezettséget nem vállaltak. S bár az új korban rohamosan terjedt az alkalmazása, a kölcsönösség inkább kivétel volt. az erősebb partner igyekezett rákényszeríteni akaratát a gyengébbre. * Az 1947-ben aláírt Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT, alapvető szabálya a legnagyobb kedvezmény elvének általános érvényesítése. Mivel több oldalú egyezményről van szó, az öszszes résztvevők érdekeit együttesen nézik. Bizonyos kivételeket alkalmaznak. így például az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája, az UNCTAD, fontos kivételt ismer el: a fejlett országok terjesszenek ki a fejlődő országokra minden egymásnak nyújtott engedményt, de ne követeljenek viszonosságot. Először a Brit Nemzetközösség létrejöttekor, majd a különféle gazdasági- és vámuniók megalakulásakor szereztek érvényt annak az elvnek, hogy a szervezeten kívülálló országok nem érvényesíthetik igényüket a tagországokkal szemben a legnagyobb kedvezmény élvének betartására, mert akkor ellenszolgáltatás nélkül jutnának hozzá azokhoz az előnyökhöz, amelyet a tagországok egymásnak adtak. Ez vonatkozik többek között a Közös Piacra és az EFTÁ-ra is. Napjainkban .fontos világpolitikai kérdés a legnagyobb kedvezmény elve, hat a keletnyugati kereskedelem fejlődésére. Mind többen ismerik el, hogy addig nem lehet rendezett kereskedelmi kapcsolatokról beszélni, amíg az egyenlőséget megtestesítő legnagyobb kedvezmény elvét be nem tartják. Ezt juttatta kifejezésre a helsinki záróokmány gazdasági kérdésekkel foglalkozó, második „kosara”, amely a legnagyobb kedvezmény elve alkalmazását irányozza elő. De az amerikai kongresszus 1974-ben olyan kereskedelmi törvényt hagyott jóvá, amelynek negyedik fejezete, a 402-es cikkely, politikai feltételek teljesítéséhez, a „szabad emigrációhoz” kötötte az elv amerikai részről történő megadását. Elhangzik az az érv is, hogy a kölcsönösségről, a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásánál nem lehet beszélni, „mivel a szocialista országokban nincsenek vámok, vagy legalábbis nincs import-szabályozó szerepük, az import mennyiségét pedig a tervek előre megszabják”. (De csak Magyarország példájánál maradva: a vámok jócskán orientálják a vállalatok import vásárlásait, másrészt a Magyar Nemzeti Bank exportfejlesztői hitelkerete, terven felüli importot tesz lehetővé!) A „tényleges kölcsönösség” elvére hivatkozók gazdasági feltételekhez, így például importvásárlási kötelezettség vállalásához kötnék a legnagyobb kedvezmény elvének megadását. Egyébként nem „megadásról” van szó, hanem az elv kölcsönös érvényesítéséről: aki megtagadja partnerétől az egyenlő elbánást — az egyúttal le is mond róla. Ami a magyar—amerikai kereskedelmet illeti, egy korábbi számítás szerint a magyar exportot átlagosan 16 százalékos vám sújtja az Egyesült Államok piacán, ha viszont a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmaznák, az átlagos vámtarifa csupán 5 százalékos lenne. A veszteség nemcsak a vámokra kifizetett dollármilliókban testesül meg. hanem abban is, hogy számos terméket a magyar vállalatok meg sem próbálják bejuttatni az Egyesült Államok piacára, hiszen a diszkriminációs vámokkal sújtott magyar termékek átlagos vámja az áru értékének 30 százaléka! S mivel a magyar hatóságok alkalmazzák a legnagyobb kedvezmény elvét az amerikai árukra, végső soron a kereskedni vágyó cégeik látják kárát a megkülönböztetésnek. H. R. 3
