Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-11-19 / 23. szám
*% Mégegyszer a magyar—amerikai tanács üléséről Röviden beszámoltunk már a magyar— amerikai gazdasági tanács legutóbbi budapesti találkozójáról. Érdemes azonban viszszakanyarodni a kapcsolattartás e fontos fórumához, amelyen 24 amerikai cég, köztük az International Harvester, a Dataproducts, a General Motors, a Dow Chemical, a Corning, továbbá az Egyesült Államok bankéletét képviselő City Bank vezetői találkozhattak 35 magyar külkereskedelmi, ipari és mezőgazdasági vállalat igazgatójával. A háromnapos tanácskozáson nem írtak alá látványos szerződéseket, de annál több sokat ígérő üzleti tárgyalást tartottak a konferencia gyógyászati, mezőgazdasági és elektronikai .munkacsoportjaiban. E három munkacsoport azokat a területeket tekintette át, ahol a jövőben különösen fellendülhet a kétoldalú áruforgalom. Napirenden volt a gyógyászatban a gyógyszeripari együttműködés erősítése, a gyógyszerek licenc-kereskedelmének bővítése. A Budapesten alakult vérasnalizáló műszereket gyártó közös magyar—amerikai cég eredményei nyomán újabb kooperációs szerződéseket kötöttek a magyar röntgenkészülékeknek az Egyesült Államokba irányuló exportjáról, ami elválaszthatatlan az ottani — akár az amerikai partnerrel közös — szervizhálózat kiépítésétől. Ugyanilyen sokoldalúan foglalkoztak a mezőgazdasági, élelmiszeripari együttműködés kérdéseivel. A két ország állattenyésztésében, kukoricatermesztésében, mezőgépeinek gyártásában, a magyar élelmiszereknek, elsősorban a sonka- és lapockakonzervek amerikai receptúra szerinti előállításában már eddig is számos együttműködési szerződés jött létre. A kooperációk köre azonban tágítható, éppúgy mint az elektronikában és a híradástechnikában. A magyar és amerikai üzletemberek felszólalásainak refrénje volt, hogy meggyorsítaná a kapcsolatok fejlődését, ha a magyar—amerikai áruforgalomban érvényesülne végre a legnagyobb kedvezmény elve. Csak ott marad lehetőség a magyar export számottevő növelésére, ahol vámmentesen lehet szállítani, vagy ahol a maximális és minimális vámtételek között nincs különbség. Az előbbiekhez tartoznak a magyar mezőgépalkatrészek, az utóbbiakhoz például a sonkakonzervek. Az Egyesült Államokba exportált magyar áruk közül e termékek alkotják a kivitelnek csaknem 60 százalékát. A magas vámfalak miatt az év végéig legfeljebb 50 millió dollár értékű magyar exporttal számolnak az előrejelzések, ami alig valamivel több a tavalyi kivitelnél. William Frenzel kongresszusi képviselő beszámolóját a tanács ülésén megkülönböztetett figyelem kísérte, hiszen a „helyzet kulcsa” a — diszkriminációk felszámolásának kezdeményezése — az amerikai kormány, illetve a kongresszus kezében van. „A kereskedelmi törvény módosítására a közeljövőben nincsen mód, a képviselőket túlságosan lekötik az elnök energiaprogramjával és adóreformjával kapcsolatos viták” — mondta Frenzel, de reményének adott hangot: a kongresszus és illetékes bizottságai kedvező fogadtatásban részesítenék az elnök előterjesztését egy esetleges magyar—amerikai kereskedelmi szerződésről, benne a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásáról.” Nyerges János, a Magyar Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ideiglenes, állandóan felülvizsgált, csupán a vámokra alkalmazott legnagyobb kedvezmény önmagában kevés. Az Egyesült Államok kereskedelmi törvénye értelmében a két ország között létrejövő kereskedelmi szerződés csak három évre szólhat és azt a hatóságoknak évenként jóvá kell hagyniuk. Ez nagyon megnehezíti a hosszú távú együttműködést. „Mindamellett — mutatott rá a magyar gazdaságpolitikus — örömmel tapasztaljuk az Egyesült Államok üzleti világának felélénkült érdeklődését Magyarország iránt, amelyhez az utóbbi időben örvendetes módon a politikai élet jeles képviselői is csatlakoztak.” A magyar valóság jobb megismerését szolgálja a Hungary ’78, a Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésében november 1-én kezdődött magyar gazdasági és műszaki rendezvénysorozat az Egyesült Államokban. A négy nagyvárosban — Washingtonban, New Yorkban, Chicagóban és San Franciscóban — elhangzó előadásokon tájékoztatták az amerikai közvéleményt a magyar gazdaság és külkereskedelem eredményeiről. A megnyitóra magyar gazdasági delegáció utazott az Egyesült Államokba dr. Hetényi Istvánnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének vezetésével. Hirschler Richard CÍMÍNT6YAR A BÜKKBCN Reggel hat ára. Megrakott teherautók dübörögnek az úton. A felkavart por mögött —■, amely az egész panorámát eltakarja, magasba emelkednek a betonsilók, a toronydaruk, meg a forgókemence épülete. Aki most jár itt először, az nehezen tudja elképzelni az áttekinthetetlen látvány helyén az ország majdan elkészülő legmodernebb cementgyárát, a Bélapátfalvái Cementgyárat. óriás betoncölöpök, traverzek, fémállványok erdeje borítja az építési területet. Lentről az állványokon nyüzsgő emberek kezében a hegesztőpisztolyok fénye apró kis szikrának látszik. Két és félezer ember dolgozik itt. A legtöbben három éve érkeztek, amikor az építkezés helyét még lágyan hullámzó, füves dombok borították. Azóta az építkezés hatalmas lendülettel halad előre. Sok felöl érkeztek ide munkások, szerelők és mérnökök, még az országhatáron túlról is — n Német Demokratikus Köztársaságból. Csehszlovákiából és a Szovjetunióból. A közös cél — újat alkotni. Az új gyár négyszer annyit termel majd, mint a régi. És mit jelent a községnek az új gyár? 187 darab két- és háromszobás lakást, új ABC-áruházat, iskolát, de az sem utolsó szempont, hogy az új gyárban már elektrofilterek védik a levegőt a cementportól. így ha lassan is, de eltűnik a mindent beborító szürkeség a házakról, az utakról és a növényekről. A Bükk vonalait az új cementgyár látképe töri meg. Kép és szöveg: Grnák László 6
