Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-11-19 / 23. szám

ÖT HÉT AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK MAGYARJAI KÖZÖTT Interjú dr. Szabó Zoltánnal, az MVSZ főtitkárával nek, a Világszövetségnek és az anyanyelvi mozgalomnak ez irányú állhatatos erőfeszítéseit. — Mély benyomást tett ránk a találkozás már harma­dik nemzedékbeli elismert emberekkel, akik nemcsak jól beszélnek magyarul, hanem ismerik a magyarság életét a szülőföldön, érdeklődéssel fogadják és szinte napraké­szen követik a mai magyar kultúra kiemelkedő teljesít­ményeit. Érdekesek voltak beszélgetéseink annak a ma már harminc-negyven év közötti második nemzedéknek tagjaival, akik nagyon felelősségteljesen képviselik a ma­gyarságtudat fenntartásának ügyét, ök már az USA-ban született amerikai állampolgárok, akik a maguk munka­­területén értékes munkát végeznek, gyarapítják amerikai hazájuk szellemi kincseit, ugyanakkor példamutatóan ápolják a magyar kultúrát is, bizonyítva, hogy a két nyelv, a két kultúra többletet jelent, emberi gazdagságot és hasz­nos a befogadó ország számára is. — Látogatásunk megerősített abban, hogy az anyanyel­vi mozgalom jó úton jár. Örömmel ismerkedtünk meg Bloomingtonban a Sinor Dénes professzor vezetésével fo­lyó magyarságismereti munkával, amelyet igen jelentős­nek és fejlesztésre feltétlenül érdemesnek tartunk. Mély benyomást tett ránk a New Brunswick-i magyar iskola. Érdekes volt az Albany-kezdeményezés, amelynek lé­nyege, hogy a helyi hivatalos oktatásügyi hatóságok támo­gatják az általános iskolában folyó magyar nyelvoktatást, amelyet már a Magyarországról kért és kiküldött peda­gógus szakemberek is segítenek. Ezen a településen együtt maradtak a magyar családok és ez jó feltételeket teremt a tanításnak. Másutt többnyire felbomlanak a magyar telepek és ez nehéz technikai akadályokat emel még a hétvégi iskolák elé is. A hammondi egyetem vezetői fo­gadtak minket és ez azért jelentős, mert a főiskolai szin­ten folyó magyar oktatás biztosíthatja a későbbi után­pótlást is. Láttuk az egyházak tiszteletre méltó munkáját a magyar nyelvoktatás terén, hétvégi és vasárnapi isko­lák, nyári tanfolyamok segítségével. A fiatalok vallás­­oktatása is magyar nyelven történik. — Egy rövid beszélgetésben lehetetlen számot adni él­ményeink egész gazdagságáról. A Magyar Hírek olvasói találkozni fognak tapasztalataink eredményeivel a gya­korlatban, és így tudomást szerez ezekről az amerikai magyarság minden rétege is, hiszen mindenütt ismerik és hozzáteszem, szeretik, várják a lapot. Reméljük, hogy az érintkezés az amerikai magyarsággal, amely eddig is köl­csönös és folyamatos volt, tovább folytatódik, erősödik. Ehhez megvan minden feltétel: a békés egymás mellett élés, a világpolitikai enyhülés, a kölcsönös gazdasági, tár­sadalmi és kulturális kapcsolatok örvendetes fejlődése országaink között, mint azt a legutóbbi események is jól mutatják. Sz. M. — Mi volt az Amerikai Egyesült Államokban tett látoga­tásának célja? — Közvetlen indítéka két meghívás volt. Az Amerikai Magyar Szó most ünnepelte fennállásának 75. évforduló­ját és a szerkesztő bizottság meghívott a jubileumi ün­nepségre. A másik meghívó a William Penn Fraternális Egyesület igazgatótanácsától érkezett. Mint az a Magyar Hírek olvasói előtt jól ismert, tavaly ez az egyesület, amely a legnagyobbak egyike az USA-ban, hivatalos uta­zást szervezett Magyarországra és Charles Elemér elnök vezetésével az egyesület tisztségviselői közül is sokan részt vettek ezen a látogatáson, amelyet idén újabb cso­portos utazás követett. Az igazgatótanács meghívott, hogy tárgyaljunk együttműködésünkről, a csoportos hazalátoga­tások eddigi tapasztalatairól és a további utazási tervek részleteiről. — Az amerikai magyarok közül sok — az anyanyelv érdekében tevékenykedő, egyesületekben működő vagy egyszerűen hazalátogató — honfitársunk keresett fel ben­nünket az elmúlt esztendő során, sok barátunk él ebben a nagy országban. Elődöm, az MVSZ főtitkári posztján néhány évvel ezelőtt meglátogatta New Yorkot, az MVSZ főmunkatársa, Varga Imréné a Petőfi-ünnepségek során a különböző városokban számos egyesületet keresett fel. Ennek a természetes fejlődésnek folyománya és eredmé­nye volt a mostani út. A meglátogatott városok puszta fel­sorolása is érzékelteti azonban a megnőtt méreteket, az érintkezés szélességét: Washington, Los Angeles, New Orleans, Baton Rouge, Detroit, Cleveland, Pittsburgh, To­ledo, Saint Louis, Bloomington, Atlanta, Miami, New York. New Brunswick. Ez így volt logikus: ha már átrepü­lünk az óceánon és adódik néhány hét, élni akartunk az alkalommal, hogy bejárjuk a magyarlakta területek jó részét, felkeressük barátainkat. Ezt lehetővé tette az is, hogy az amerikai hatóságok elfogadták hivatalos úti­célunkat. — Főtitkár úr, az utazással kapcsolatban a „hivatalos” kifejezést használta. A Magyarok Világszövetsége társa­dalmi szervezet. Arra kérem, magyarázza meg ezt a lát­szólagos kettősséget olvasóinknak. — A Magyarok Világszövetsége társadalmi szervezet, amelynek feladata a szórvány magyarság törekvéseinek segítése a magyar anyanyelv megtartására, a magyarság­­tudat megőrzésére, a szülőfölddel — a befogadó ország­ban született nemzedékek számára pedig az értékes szel­lemi örökséget jelentő magyar kultúrával — való kap­csolatok ápolása, az érintkezés során felmerülő ügyes­bajos dolgokban való segítség, tanácsadás. Magam, mint az MVSZ főtitkára és Varga Imréné főmunkatárs, ennek a társadalmi szervezetnek képviseletében utaztunk az USÁ-ba, és ezt az USA hivatalos állami szervei tudomásul vették. A meglátogatott egyesületek, egyházközségek, gyü­1. Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetsége főtitkára és Varga Imréné megkoszorúzzák a Los Angeles-i Kossuth-szob­­rot. 2. Dr. Szabó Zoltán és Varga Imréné a New York-i Kossuth emlékmű előtt. Mellettük Kas­nyik András főkonzul és fele­sége. 3. New Orleans polgár-mestere a város díszpolgárává avatta dr. Szabó Zoltánt. Az erről szóló díszoklevelet Paul A. Fabry ál­tal adott koktélpartin az Inter­national House dísztermében adta át a polgármester proto­kollfőnöke. lekezetek és személyiségek, mint a felsorolt feladatok el­látására hivatott szervezet képviselőit fogadtak bennünket. Szinte mindenütt rendeztek társadalmi jellegű fogadáso­kat és ezeken az MVSZ hivatalos képviselőiként üdvözöl­tek, kérve, tájékoztassuk az egyesületek vezetőségét, tag­ságát a világszövetség munkájáról, az anyanyelvi mozga­lomról, útitapasztalatainkról és tettek fel kérdéseket — gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális témákról egy­aránt, legtöbbször „kényesnek” hitt problémákról is —, amelyekre őszintén, baráti nyíltsággal válaszoltunk. Nem magánemberként utaztunk és nem a Magyar Népköztársa­ság állami képviselőiként, de az MVSZ, e társadalmi szer­vezet hivatalos küldöttjeiként és látogatásunk ezen jellege csak fokozta az egyesületi találkozók, családi összejövete­lek és személyes beszélgetések súlyát, erősítette meghitt, baráti hangját. Nem találkoztunk zavaró körülménnyel, vagy akár feszélyezettséggel sehol sem, a kölcsönös tiszte­let és barátság jegyében beszélgettünk mindenütt. Ebben a tényben az MVSZ két évtizedes áldozatos munkája el­ismerését látom, a k izös feladatok megoldása terén elért eredmények és a jö\p várakozása egyaránt tükröződnek benne. — Mint érdekessé számunkra, amit r len tapasztaltunk, közül sokan a szárr tak először. Talán ni a szülőfölddel való ságtudat megtartásá kan dolgoznak, ame is, összetartó erőt és ahol ezekért a célok 1 >gy ;et említem meg, külön öröm volt egy társadalmi jellegű összejövete­­az egy városban élő magyarok mkra rendezett fogadáson találkoz­­jogosulatlan az a feltételezés, hogy 1 ipcsolat bensőséges ereje, a magyar­­ak nagyszerű feladata, amelyért so­kért tevékenykedik a Világszövetség vonzást jelent mindenütt a világon, rt munkálkodó magyarok élnek. — Milyen ma az böző rétegeiben a m ségeket Iát az anyai Amerikában élő magyarság külön­­igyarságtudat szintje, milyen lehető­­yelvi mozgalom továbbfejlesztésére? USA-ban élő mai m déki keresztmetszete A különböző ti álkozókon sok száz magyarral foly­tathattunk eszmecse ét és közöttük képviselve volt az gyarság szinte teljes területi-nemze- Munkásegyesületek, biztosító egyle­tek, különböző vallá os egyesületek vezetői és tagjai, kü­lönféle értelmiségi oglalkozások szakemberei, az első nemzedék korosztály ű és második, harmadik nemzedék­beliek egyaránt szerepeltek beszélgető partnereink közt. Azt hiszem, hogy tapasztalataink a tévedés nagyobb koc­kázata nélkül általánosíthatók. Tárgyaltunk világnézeti­leg velünk azonos és teljesen különböző nézeteket valló honfitársainkkal, akik társadalmi, politikai kérdésekben eltérő álláspontokat foglalnak el. Egyben azonban egyet­értettünk: a világban bármerre élő magyarok magyar­ságtudatának, a magyar kultúrának fenntartásáért, anya­nyelvének fejlesztéséért dolgozni szükséges és érdemes, s értékelik, elismerik a mai Magyarország állami szervei-Az Egyesült Államok visszaszolgáltatja a magyar koronát és a koronázási ékszereket Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője Washingtonban bejelentette, hogy a magyar koronát és a koronázási ékszereket visszaszolgáltatják Magyarország­nak. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaz­ták annak közlésére, hogy a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok kormánya között tárgyalások folynak a magyar korona és a koronázási ékszerek visszaszolgál­tatásának időpontjáról és ezzel összefüggő egyéb részlet­kérdésekről. J ■sairfiÉi

Next

/
Thumbnails
Contents