Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-11-19 / 23. szám
„Ezernél több levél feltehetően alig fele, talán esak egy harmada annak, amit Bartók 1899 és 1945 közt, 18 éves korától 64 éves koráig írt.” Ezekkel a sorokkal kezdi Dem én y János az előszavát a Bartók Béla levelei című kötetnek, amely szerkesztésében a Zeneműkiadónál 1976-ban Budapesten megjelent. Mint írja: „Bartókra, az alkotóra, népzenetudósra és koncertező művészre vonatkozó adatok apró mozaikköveiből állt össze az ismert, mégis új portré, a korábban megjelent levelezési kötetek Magyarországon vagy Magyarországról gyűjtött dokumentumainak eddigi legteljesebb összesítése nyomán.” Az itt közölt leveleket Bartók az emigrációja idején írta. Reiner Frigyesnek — Westportba Denver, 1941. febr. 16. Kedves Barátom! Megbeszélésünk értelmében megírom, milyen kapcsolatba kerültem a Columbia University-vel: „Visiting Associate in Music”, a megbízatás erre a félévre szól (és, amint a megbízólevél mondja, megszűnik, ha meg nem hosszabbítják), kapok erre az időre 1500-at, tudományos munkát végzek (tőlem, illetve közös megbeszéléstől függ, milyet), rendszeres előadásokat nem tartok, csak legfeljebb 1-2-t, ha éppen felkérnek rá Ezért a fizetésért persze meg akarok dolgozni: kb. hetenként 3-szor 5 órát, de szívesen teszem, mert ez a fajta munka a legkedvesebb számomra. Ügyszólván biztos, hogy ezt a megbízatást a jövő évre meghosszabbítják. De mégis, ameddig nincs az embernek írott papírja róla, addig nem számíthat rá föltétien biztonsággal. Ezért is, meg aztán a manageremmel való viszonyom egyre jobban elmérgesedik, nagyon örülnék és hálás volnék, ha megpróbálnád azt, amit a Curtiss Institute-tal kapcsolatban fölvetettél. Azt hiszem elég volna hetenként 4—5 óra tanítás úgy, hogy hetenként egyszer átmennék Philadelphiába. (—) Mindenért, ami széppel és jóval Pittsburghban elhalmoztatok, és elsősorban a kitűnő előadásért újra meleg köszönetét mondok, és feleségedet Veled együtt sokszor üdvözlöm. Igaz híved Béla az átokszövegek egyébként is rendkívül különösek: micsoda shakespeare-i fantázia nyili'ánul meg bennük, egészen csodálatosak... Egészen különlegesek az „illetlen” szövegek is. Nem undok városi baka-disznólkodások, hanem teli a legmeglepőbb ötletekkel. Jókedv, csúfolódás tobzódása. Hát ilyenekkel foglalkozom én most — és várom száműzetést időm leteltét... Sok jót kívánva, melegen üdvözöl •Béla miről van szó, hát megsúgom: a szerb-horvát könyv előszójának javított és legépelt példányát küldték el. Igazán elképesztő, mennyit fáradoztak vele, és mennyit javítottak rajta. Csak éppen sokszor túllőttek a célon. Az egész ügy nagyon érdekes, és főként nagyon tanulságos, de a túlkapások miatt néha fárasztó és bosszantó. örülnék az örülnivalóknak, ha nem volna az az állandó érzésem, hogy minden túlkésőn jön. Talán túlkésőn számomra, de mennyivel inkább túlkésőn azok számára, akiket közben gyilkolásznak. Borúsan, de szeretettel üdvözöllek Béla Szirmai Albertnek — New Yorkba 309 West 57th Street New York City, 1945. június 25. Igen tisztelt Uram: Rettenetes csapás érte a magyar népet. A náci horda kirabolta az országot minden megmozdítható jószágból. Városaik, falvaik — hetekig tartó csaták színterei — romokban hevernek. Vasutaik, középületeik, hidjaik elpusztultak. Tíz milliónyi magyarság, férfiak, nők, gyermekek ruha, cipő nélkül, éhesen tengetik életüket, minden betegség és járvány szabad prédái. Nincs kórház, orvosság, kötszer, szappan, világítás. Azok a nemeslelkű segítő akciók, amelyeket a nagy amerikai nép kormánya az európai népek megsegítésére életre hivott, a magyar nyomoron nem segíthetnek; az UNRRA, a nemzeti ruhagyűjtö és hasonló organizációk egyelőre segítséget csak a szövetséges nemzeteknek küldenek. A nélkülöző magyar nép barátaink és rokonaink, azonnali segítséget csak olyan gyűjtésből kaphat, amit kifejezetten magyar célra adunk. Akinek szítán fekszik, hogy orvosság, kötszer, szérum, koncentrált gyermektápszer eljusson Magyarországra — és ezzel talán saját szeretteinek és barátainak életét, egészségét megmentse — annak segítenie kell a magyar Relief ügyét. Az American Hungarian Relief Inc. mellékelt felhívása beszámol a szervezet megalakulásáról, működési módjáról és megjelöli az adakozás mikéntjét. Adakozzunk most. mert sürgős a segítség! Kiváló tisztelettel Bartók Béla Szigeti Józsefnek Kedves Jóskám! Albemarle Inn. Asheville N. C. 1944. ja n. 30. Kecskeméti Pálnak és feleségének, Láng Erzsébetnek, New Yorkba (Saranac Lake) 1944. aug. 22. Kecskeméti Pálnak és feleségének Manometbe 89, Riverside Drive Saranac Lake. N. Y. ... Itt nagyon érdekes (de mint mindig, hosszadalmas) munkába fogtam, amilyet eddig még nem csináltam. Tulajdonképpen nem zenei munka ez: az oláh népdalszövegeket rendezem és tisztázom. 2000 darabot. Azt hiszem, sok érdekes dolog fog ebből kiderülni, legalábbis a parasztokra vonatkozólag. Pl. hogy a lány számára sokkal nagyobb baj a cserbenhagyás, mint a legény számára. Ezt ugyan eddig is tudtuk, de most svarcaufveisz statisztikai adatokkal bizonyítható. Aztán, hogy a lányok (vagy asszonyok) sokkal hevesebbek, mérgesebbek: sokkal több átokszöveg van lánytól hűtlen legényre, mint fordítra. Ezek Kedves Erzsi és Pali! Mellékelve küldöm Ditta házbércsekkjét. Meglehetősen izgulok ezek miatt a lakásügyek miatt: vagy én, vagy Ditta, vagy mindketten hajlék nélkül maradunk. Visszatér az örökös refrén: bárcsak már vége volna ennek a száműzetésnek. (—) Munkáimba .belezavart a Columbia Press. Egy hónapig pontosvesszőkön, kettőspontokon, új bekezdéseken rágódtam, és száz meg száz ellenjavaslatot fogalmaztam. Az ütközet októberben fog lezajlani. Ha nem sejtenétek, hogy 1945. júl. 21. Kedves Pali és Erzsi! ... Láttatok-e már chickmuck-okat? kolibrit (— humming bird)? rekeszes kagylót a tengerparton? embermagasságú kék áfonya „fácskát”? Óvakodtok-e a mérges borostyántól? Fogtatok-e tengeri csillagot? Van-e ott sok szentjánosbogár (= fire-fly)? Láttátok-e, hogy teljesen más, mint az európai? Ha láttatok kolibrit és halljátok a bugását, Erzsi állapítsa meg a hang magasságát. Pali meg számítsa ki ebből, kb. hányat rezeg a szárnya p. s. (Én kb. 90 vagy 100-at kaptam eredményül.) Vendégünk a III. Anyanyelvi Konferencián KOVÁCS L. LÁSZLÓ (USA) Az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb társadalomtudományi egyetemének, a Purdue Universitynek történelem-filozófia professzora, az egyetem főkönyvtárának igazgatója. — Tanári és könyvtárosi érdeklődése folytán pontosan érzékelheti, hogy foglalkoztatja-e az amerikai diákokat az európai kultúra? Kovács L. László professzor ifj. Bartók Bélával az Anyanyelvi Konferencia vendégei tiszteletére rendezett fogadáson a Parlamentben Novotta Ferenc felv. •äfejk MBk — Üj láz hajtja őket: a családfa-kutatás. Származásukat kutatják, helyűket keresik a világban. A múltból szeretnék átlátni a jövőt. Ezért nemcsak a népcsoportok életével ismertetjük meg őket, hanem nagyon személyes kérdésekre is választ próbálunk adni. Ami pedig a könyvtárlátogatást illeti, egymillió-százezer kötetes állományunk nagyobb része angol nyelvű, de Ibsen, Flaubert, Dosztojevszkij eredeti nyelven is megtalálható. Erre gondunk van, mint ahogy arra is, hogy a magyar művek közül se csupán Jókai műveit gyűjtsük. A Corvina kiadta angolul Lukács György, Sőtér István, sőt Molnár Ferenc írásait is. Vállalkozása segít abban, hogy ne csak száraz, száz év előtti, hanem élő, lüktető, jól megírt és értékelt képet adjunk a huszadik századról. — Melyek a legtöbbet forgatott magyar könyvek? — Ránki György—Berend T. Iván gazdaságtörténeti munkái, Klaniczay Tibor régi magyar irodalomról szóló írásai, Karinthy Frigy«, Németh László, Ady, Petőfi, Weöres Sándor művei. Számomra egyébként az elmúlt évtizedeket leginkább Moldova György közvetíti. Feladatunknak azt tart juk, hogy a magyar irodalmat beillesszük az általános kultúra fejlődésébe. (Országh László profeszszor például többek között Shakespeare, illetve az angol irodalmi nyelv magyarra gyakorolt hatását vizsgálja.) Van egy amerikai bibliográfia, mely az utóbbi húsz évben Magyarországról megjelent angol munkákat tartalmazza, a történelemtől a szociológiáig. Azért van szükségünk rá, mert az utóbbi években oly mértékben nőtt a kiadott könyvek szánta, hogy követni szinte lehetetlen. — Melyik hivatást tartja fontosabbnak: az oktatást vagy a könyvtárosságot? — „Könyvember” vagyok, a kettő kiegészíti egymást. Szakterületeim: a közép-európai és a görög-római történelem, az ókori filozófia. Hozzájuk kapcsolódik a recenziókészítés és a bibliográfusi munka. Könyvtárunk fele szépirodalmi, fele tudományos könyveket tartalmaz. Szabadpolcos. s csak a levéltár anyaga nem kölcsönözhető. Évente körülbelül harmincötezer dollárt költünk a külföldi könyvek gyarapítására: különös gondot fordítunk a magyar anyagra. A magyar könyv alkalmas arra, hogy az amerikai közönség ne csak esztétikai élvezetet találjon benne, hanem az eddig számunkra ismeretlen közép-kelet-európai valóságot is fölfedezze. Miközben izgalmas, olvasmányos, szórakoztató, egyúttal a társadalmi hátteret is jelzi. — És ezek a jelzések elegendőek? Mit érthet meg ebbőt a háttérből egy másik földrész ifjúsága? — Egyre globálisabb világban élünk. Több nyelvűek leszünk. Ahogy szűkül az időtávolság New York és az európai városok között, úgy tágul a kommunikáció a népek között. Egymás meg nem értése olykor csupán apróságokon múlik. Sokszor nem is az ideológia: a „nyelv” választ él. Magyar Judit Megjelent az Élet és Irodalom című hetilapban Az első ausztráliai kormányzó, La Torbe halálának százéves évfordulójára, Melbourne, Parlament A Victoria állam Gyógyszerészeti tanácsának a centenáriumára
