Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-11-05 / 22. szám
A Thermal Szálló Az ember a derekához kap, és azt mondja: „Au!” Aztán iölegyenesedik, ás, kapál tovább, mintha fizetnének érte. Pedig nem fizetnek. Sőt! Hogy mennyibe került már eddig is a pestkörnyéki kert, arról jobb nem beszélni. Viszont a természet csodás, és ha alaposan fétásatik a meggyfák alatt a föld, ha beporzás előtt nem hullanak le a fák virágai, még meggy is terem a fám „Au!” — ismétli egyre fájdalmasabban az újdonsült természetimádó, korunk e szép hobbijának egyik művelője — s egyszer csak a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház betegszobájában találja magát Gyúrják, gyömöszölik, súlyozzák, áztatják, iszapba göngyölik, villanyozzák, tornáztatják és úsztatják a tó meleg, gyógyító vizében. „KÜLÖNFÉLE NYAVALYÁSOK” „Valamikor a Hévíz forrástavát úgy elrejtették évszázadokon át a mocsarak az emberek szeme elől, hogy ingyen, kiterjesztett kincseiből nem részesülhettek.” Hogy ez a „valamikor” a krónika szerint pontosan mikor volt? A környék római kori leletei messze századokat idéznek. Vagy évezredeket. Hiszen a tó eredete visszanyúlik arra az időre, amikor a Balaton környéki bazalthegyek is megszülettek. De folytassuk még a fenti idézetet: „... alig tudódott meg ezen hasznos víz, máris sóik részekről különféle nyavalyások folyamodnak hozzá”. Egy régi napló felsorolja az 1795-ik esztendőben meggyógyult betegek nevét a „Betegségek és Nyavalyások körül írásával”. Dr. Baboehay József, Zala vármegye tudós főorvosa, Hévíz első tudatos népszerűsítője pedig így ír: „Boldog Zala vármegye, amelynek területén ez a gyógyító tó fakad, amely által a beteg test és a testnek ellankadt részei, inai megerősíttetnek... és megújul a test és deli ábrázatba öltözködik:...” Az előző nemzedékekből a költők közül Berzsenyi Dániel volt az első, aki többször is megfürdött a tóban, hosszabb' időt töltött Hévízen a diplomáciai útjáról Angliából hazatért Pulsziky Ferenc, valamint Eötvös József, Kemény Zsigmond és Eötvös Károly. Később Móricz Zsigmond is itt írta a Rokonok című művét. A húsz évvel ezelőtt elhunyt Szabó Lőrinc három szonettel hódolt a téli Hévíznek. Hadd idézzük az egyik költemény három utolsó sorát: Rőt lótusz a vizen; zöld levelén a / nyarat vartyogja kollégám, a béka; / s a parton még vacog a február. S hogy milyen „sok részekről” folyamodnak a tó vizéhez manapság, saját tapasztalásainkkal is megtoldhatjuk. Idén nyáron Nyugat-Európa szinte minden országából; az Egyesült Államokból, Kanadából; Ausztráliából rendszeresen térnek ide vissza magyarok. Biro Béla, a miskolci Munkás Sportegyesület egykori játékosa feleségével, együtt például Melbourne-ből érkezett. — 1949-től jóformán évenként jöttem Hévízre — mondja. — 1956 óta élek külföldön. Most kiújult izületi gyulladásomat itt gyógyíttatom isimét. A 'kórház igazgatója, dr. Strecker Ottó főorvos úr mindent elkövet a gyógyulásom érdekében. Ami pedig Hévizet illeti: ha nem fedeztem volna fel a régi futfhallpályát, nem ismertem volna rá a fürdőhelyre, annyira kiépült. A Thermál Szálló eszpresszója, a háttérben Szinte Gábor hatalmas faintarziás faliképé Gábor Viktor és MTI felv. TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK Milyen reumás betegségek gyógyítására alkalmas Hévíz? — kérdezzük a Gyógy fürdőkórház főorvosát, dr. Magyar Károlyt. — Kórházunkban, mely éppen 25 éve működik állami kezelésiben, elsősorban mozgásszervi betegeket 'kezelünk, és baleset utáni utókezeléseket alkalmazunk. Egy fürdőkúra eltart három-négy hétig, a beteg állapotától függően; ezalatt úgynevezett komplex kezelést adunk : masszázst, gyógytornát, elektromos és speciális fürdőkezeléseket, s csak ha nagyon szükséges, gyógyszeres kezelést — A fürdőgyógyászatról tudni kell, hogy bizonyos fokig terhelő a szervezetre, mielőtt tehát egy beteg, akár itthonról, akár külföldről idejön; ajánlatos, ha előbb odahaza megvizsgáltatja magát, és kikéri az orvosának véleményét, vajon alkalmas-e a kúra elvégzésére. Persze előfordul, hogy azokban, az országokban; ahol a fürdőgyógyászat nem ismeretes, mint például a skandináv államokban, a kinti orvoskollégák sajnos nem tudnak erre mindig pontos választ adni, és amellett a bizalmuk sem túlságosan nagy a természetes gyógymódok iránt. Pedig tudomásunk szerint Amerikában is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák ezeket a természetes gyógymódokat, fizikoterápiás intézeteket létesítenek, fölismerték ők is a civilizációs ártalmaknak a megfelelő egyensúlyozását, csak idő kérdése, hogy szélesebb körben is elterjedjen. Hévízinek kétszázéves hagyománya van, és mindig a legújabb lehetőségekre építi a kezelést. A hévízi kúra hatásosságára jó bizonyíték — bár furcsán hangzik —: nagyon sok betegünk messze országokból visszatér hozzánk. Ugyanis a mozgásszervi betegségek véglegesen nem gyógyíthatók, csak időlegesen javíthatók. Évenként, kétévenként ajánlatos megismételni a kúrát. EGÉSZ ÉVEN AT Sokan szívesen összekötik a kellemeset a hasznossal. Nyári vagy téli vakációjukat Hévízen töltik. Különösen olyanok, akiknél a mozgásszervi megbetegedés egyes munkaterületeken — elsősorban a bányászatban, a vasútnál, az építkezéseken —, mint foglalkozási ártalom jelentkezik. Vállalatuk, intézményük üdülőjében pihennek, és a kórház nagyszerűen felszerelt kezelőcsarnokában elvégzik az orvos által előírt kúráit; így megelőzik vagy késleltetik a betegség kifejlődését. Hévíz tele van kisebb-nagyobb üdülővel, a földszintestől a sok emeletes SZOT-üdülőig — nem csoda, ha ausztráliai honfitársunk nem ismert rá a régi fürdőhelyre. Ami pedig a Hévíz-rajongókat illeti, ott a Hiltonnal vetekedő Thermál Szálló, kifejezett célja a fürdővendégek fogadása. Már javában épül mellette a fedett fürdő és a kezelőintézet, hogy tapodtat se kelljen menni a gyógyulásért. Eddig mikrobuszok vitték-hozták a vendégeket a kórház kezelőcsamokáíba és a nyárfák, égerek, kőrisfák övezte tóhoz, melytől néhány éve egy finn író íigy búcsúzott: „Ebben a tóban meghal a bánat, ez a tó a feledés tava.” Hogy finnül hogy hangzik, nem tudom, de magyarul gyönyörű. Hernádi Magda A kezelőcsarnok külső képe. Lent: Pihenő 6
