Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-09-24 / 19. szám
Planetárium Budapesten BUDAPESTTŐL — BUDAPESTIG KÍSÉRTÉS A budapesti Planetárium előadásán a kupolára vetítik az égitestek mozgását, és a csillagképeket Székely János híres regénye, a Kísértés — másfél órás játékfilm és háromrészes tévéfilm is készült belőle —, a Magvető Kiadónál újra megjelent. Hol született a Kísértés? — kérdezzük Székely János Budapesten élő özvegyét. — Első fejezeteit még itthon, Budapesten, 1936-ban nekem diktálta a férjem. A többit Amerikában, a negyvenes évek közepén. „Munkahelye” New York forgataga volt. Minden délután fél 5-kor elindult lakásunkból, a 137 Riverside Driveról, végigment a 86-ik utcán egészen a Central Park Westig. Innen lement a Columbus Circle-ig, a Central Parkon át a 5th Avenuig, a Simon és Schuster híres könyvüzletéig. Ez volt a határ. Aznapra abbahagyta a munkát. Fölszállt az autóbuszra, hazajött vacsorázni. — Gyakran előfordult, hogy kislányommal, séta közben találkoztunk vele. Kati boldogani felsikoltott: „Itt a Daddy!” „Légy szíves, ne szólj hozzá” — figyelmeztettem a gyereket. „Miért? Haragban vagytok?” — „Nem. De nem szabad kizökkenteni a gondolataiból.” — Miután a Kísértést, a trilógiának szánt mű első kötetét befejezte, ezen az útvonalon már nem „dolgozott”. Minden regényének, filmjének más és más volt a munkaútja. Mikor jelent meg a regény? — 1947 októberében, New Yorkban, a Creative Age Presse kiadásában. Temptation címmel — John Pen írói álnéven. Ezt követően 1949-ben és 1952-ben is kiadták Amerikában. És itthon? — 1948-ban a Singer és Wolfner jelentette meg először magyarul. A későbbi, 1962-es kiadáshoz Albert Maltz írt előszót. Tíz év után újra kihozták, Thurzó Gábor utószavával. A Német Demokratikus Köztársaságban eddig hét kiadást ért meg, Norvégiában, Csehszlovákiában is megjelent, Párizsban a Gallimard gondozásában látott napvilágot. — Megfilmesítéséről külföldön és itthon is már több szó esett, de a sztori feldolgozásával, amely a sex-motívumot hangsúlyozta, nem érthettem egyet. Két esztendeje keresett fel Esztergályos Károly, több nagysikerű magyar televízió-játék rendezője. Elképzelése a regény filmváltozatáról, azt hiszem, megközelítette Székely János elképzelését is. S bár kezdetben féltem, hogy egy hétszáz oldalas, történésekben gazdag regényből születhet-e másfélkét órás jó játékfilm és háromrészes tévé-adaptáció — aggodalmam remélem alaptalan volt. Olyan mű lett, amilyet Székely János is vállalt volna. ... Sajnos, erre nem került sor. Végleges hazatérése előtt, út közben. 1958 decemberében meghalt. De a Kisértés megérte azt, amit Albert Maltz írt róla, hogy „egy-egy író és mű igazi nagysága éppen az idő múlásával igazolódik”. H. M. UTAZÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Régi vágya az embernek, hogy megértse és megjelenítse az égbolton látható jelenségeket. A számos megoldás közül a legnagyszerűbb, a legsikerültebb a projekciós (kivetítő) planetárium. 1923-ban dr. Walter Bauersfeld Jénában mutatta be nagyszerű találmányát, amely azóta meghódította az egész világot. Budapest első nagyplanetáriuma — amelyhez hasonló mintegy kétszáz működik a világon — a Népligetben, az Üllői út és a Könyves Kálmán körút sarkához közel fogadja látogatóit. A Népliget parkjai, sétányai napról napra csinosodnak, új meg új virágágyások, szobrok örvendeztetik meg az erre sétálókat. S most itt nyitotta meg kapuit a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat planetáriuma is, összhangban azzal a szándékkal, hogy ez a hatalmas zöldterület fővárosunk színvonalas szórakozóhelyévé váljék. Planetáriumunk vetítőberendezése a 23 méter átmérőjű kupola belső felületére „varázsolja” a csillagos égboltot, azt az illúziót keltve, mintha a szabad ég alatt lennénk. A terem közepén áll az öt méter magas, két és fél tonna súlyú berendezés: a jénai Zeiss művek nagyplanetárium-műszere. A csillagokat a vetítőkbe beépített rézlemezekbe fúrt apró lyukacskák jelzik. A központi izzó bekapcsolásakor a fénysugarak a lyukacskák átmérőjének megfelelő nagyságú fényfoltokat képeznek a kupola felületén, összesen 8900 csillag vetíthető a planetáriumi „égboltra”, tehát sokkal több, mint amennyit a városi ember szeme a város zavaró fényeitől megkülönböztethet. A műszer — a különböző mozgáskombinációk révén — kivetítheti többek között az égbolt napi forgását, az évi mozgást, láthatjuk az Északi- és a Déli-sark égboltját, számos olyan csillagképet, amelyet hazánkban sohasem figyelhetünk meg, például a híres Dél Keresztjét, az utasok, hajósok irányjelzőjét. A planetárium előadásai megismertetik a nagyközönséget a csillagászat és az űrkutatás eredményeivel, azokkal az összefüggésekkel, amelyek az embert a csillagos égbolthoz fűzik. A Magyar Hírek olvasói közül bizonyára számosán láttak már külföldi planetáriumokat. A planetáriumok műsorai azonban nem cserélhetők egymás között úgy, mint például a mozik műsorai. így azoknak is egyedülálló élményben lehet részük itt Budapesten, akik más, külföldi planetáriumok után keresik fel az itthonit. Planetáriumunk előcsarnokában a csillagászat és az űrkutatás legfontosabb eredményeit megörökítő kiállítást rendeztünk be. Délelőtti előadásainkat Hazánk csillagos ege címmel tartjuk, az esti program címe: Utazás térben és időben. Schalk Gyula tudományos munkatárs A Kísértés új kiadásának a borítója — a regényből készült film főszereplője, Hegedűs D. Géza, valamint jelenetek a filmből Kende Tamás felv. HAZAI NAPLÓ Udvari hangverseny a budavári Hiltonban Alig néhány hónapja nyitották meg a budavári Hilton Hotelt és ma már az a híre, hogy Európa legszebb szállodája. Nem állítom, hogy Európa minden fővárosának legszebb szállodáit meglaktam, de annyit azért megkockáztatok, hogy még hasonlóan szépet, sikerültet, harmonikusát nem tapasztaltam. A harmónia szó eredetileg csak építészeti megoldására vonatkozott. Már megírtam egyszer ezen a helyen, hogy a tervezők utolérhetetlenül szerencsés módon összeházasították a XX. század végi nagyon modem lakóépületet a budai Várnegyed két régi műemlékével, a XVIII. századi klarissza kolostornak és a XV. századi Domonkos-rendi Szent Miklós templomnak és kolostornak fennmaradt romjaival. Ezekből az elemekből olyan izgalmas építészeti összhang jött létre, amilyet kitalálni nem lehet, csak évszázadok történelmének segítségével összeállítani. Legújabban a harmónia szó eredeti értelmében is érvényesül a budavári Hiltonban. A szálló újraépített történelmi részében nyáresti, szabadtéri hangversenyeket rendeztek. A nézők a középkori kerengő részben valóságosan, részben jelképesen helyreállított folyosóján jutnak el a kápolnába. A jelképes helyreállítás azt jelenti, hogy az évszázadok viharai között elpusztult csúcsíves tetőt nem állították helyre, csak jelezték. A kápolna egyik oldala nyitva van a Halászbástya és a Duna felé. Itt helyezték el az előadói pódiumot, a hallgatóság körös-körül székeken és az egykori kápolna kőpadjain ül — a padokra a gondos rendezőkezek kényelmes párnákat helyeztek. Még mielőtt a hangverseny elkezdődne, a hallgatók műélvezet részeseivé válnak, de ezúttal nézőként. A sötétkék nyárvégi égbolt, a reszkető, zöldes fénnyel megvilágított Halászbástya körvonala, az előtérben egy-egy öreg fa lombja, és a nézőtéren belül pedig évszázadok építészetének sejtelmes szépsége, kellő művészi és emberi áhítatba hozza a közönséget. Amikor megszólal Purcell és Josquin De Prés zenéje, a történelmi hűséghez és hangulathoz azzal is ragaszkodnak, hogy korabeli hangszereken játszanak. Viola da gombán, hárfán, barytonon, fafuvolán. Szünet után a XVIII. század magyar nagyurának, a zenekedvelő és zeneszerző Esterházy Pál hercegnek kórusműveit adták elő, a Harmonica Coelestis-t. Most olyasmi következik, ami semmilyen más történelmi környezetben, a földkerekség esetleg még ennél is szebb szállodájában, tán még művészi hangversenyen sem volna elképzelhető: a kórus tagjai, a „Csili” Művelődési Ház énekkara. Ez a „Csili” pedig nem más, mint Budapest egyik legrégibb kultúrháza, százéves munkásotthona, Budapest egykori legrégibb proletárnegyedében, Pesterzsébeten. Munkások fiai és lányai, legtöbbjük ma is munkás, egy két évszázaddal előbb élt herceg egyházi jellegű dalait énekli egy olyan budavári épületben, amelynek falában Mátyás király domborműve látható és amely egy mai amerikai szálloda-hercegnek, Hiltonnak a nevét viseli. Kell ehhez kommentár? És hogy a kép teljes legyen, ugyanebben az időben a televízió közvetítette a Vasas—Ferencváros futballmérkőzést. A nézők újra meg újra hallhatták, amint a sportriporter azt mondja, most Esterházynál van a labda, Esterházy fuss, Esterházy lőj. Ez az Esterházy Márton történetesen a zeneszerzőnek, Magyarország egykor legnagyobb földesurának ükunokája. Hogy is van a híres francia mondás: „A valóság mindig felülmúlja a képzeletet." Az Oscar-díjas Székely János a negyvenes évek elején Kende Tamás felv. 11 !
