Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-09-24 / 19. szám

KÉPTÁRÉPÍTŐ EGYESÜLET SZOMBATHELYEN NAGY EMBEREK - KIS TÖRTÉNETEK Németh Mária Olyan természetességgel tűnt fel az operaéneklés egén, ahogyan világos esteken megjelenik a Vénusz vagy a többi nagy fényt sugárzó csillag. Tüneményes pályafutá­sát a budapesti operában kezdte meg, de már 1924-ben a bécsi Operaházban énekelt, majd rövidesen ismerték egész Európában, az egész világon. Drámai szoprán volt, s bár ez a megjelölés a zenei szaknyelvben a hangszín megjelölését jelzi, az ö esetében szerepeinek megjelení­tésére is érvényes: színészi hatása is drámai volt, Wagner­­szerepekben vagy Puccini operáiban egyaránt. Interjú 1934: az utcákon falragaszok jelennek meg, amelyek tudatják, hogy a Városi Színházban (az Erkel Színház) az Aida kerül bemutatásra, kiváló vendégművészekkel a fő­szerepekben. A jegyek órák alatt elkelnek, pedig az ára­kat az igazgatóság erre az estére alaposan felemelte. A színház zsúfolásig tele; pótszékek és újabb pótszé­kek, a tűzoltóság már tiltakozik — aztán kénytelen en­gedni. A közönség önfeledten tapsol, ünnepli a vendégművé­szeket, akik — valamennyien magyarok. Radames: Pa­­taky Kálmán, Amonasro: Svéd Sándor, Aida: Németh Mária. Szünet van. A közönség pihen: frissítőt fogyaszt, do­hányzik, rajong, áradozik. Az öltözők körül azonban in­terjúra éhes hírlapíró-had ólálkodik, nincs menekvés, a szerkesztő anyagot vár, az anyagot meg kell szerezni. Németh Mária fejfájásra hivatkozik, és bezárkózik. De elég az öltöztetőnő pillanatnyi megingása, máris az öltö­zőben terem egy ifjú titán: Németh Mária sem mene­külhet. Az ifjú hírlapíró nyelve megállíthatatlanul pereg. Kér­dez, kérdez, kérdez... egyre csak kérdez, és minden kér­dés azzal kezdődik: Ugye igaz, hogy...? vagy: Ugye, nem igaz, hogy... ? Kérdez, választ nem is vár, csak ír, csak jegyez, és megint kérdez, és maga ad választ saját kér­déseire. Ostoba kérdésekre, ostoba válaszokat. Németh Máriának most már nem kell hivatkoznia fej­fájásra, mert már valóban fáj a feje. És egyre jobban, egyre kínzóbban. Nem bírja tovább, de tudja, hogy a saj­tót kímélni kell, még a sajtó ilyen képviselőjét is. Az ifjú hírlapíró pillanatnyi megingását fölhasználva, legbájosabb mosolyával fordul a túlbuzgó fiatalemberhez. — Aranyos, kedves hírlapíró úr, kérdezhetek én is va­lamit? Az ifjú hírlapírót rabul ejti a kedves mosoly, a behízel­gő hang. — Hogyne, hogyne, drága művésznő, csak tessék, egé­szen nyugodtan. És Németh Mária elbűvölő mosollyal, lenyűgözően ked­ves hangon csak ennyit kérdez — Aranyos, kedves hírlapíró úr, tudja merre van az ajtó...? Vagy esetleg megmutassam ...? Bródy Imre A magyar betegség, a tüdőbaj vitte el századunk egyik legnagyobb festőjét, Dési Huber Istvánt. Mostoha sorsa művészi és elméleti munkásságát egész életén át a mun­kásosztályhoz, s a szocialista gondolathoz kötötte. Dési Huber István szülővárosa Szombathely, a XX. szá­zadi magyar képzőművészet másik nagy művészének, Der­­kovits Gyulának életművével együtt állandó helyen kí­vánja kiállítani a két művész hagyatékát. E célból ala­pította meg tavaly nyáron a Szombathelyi Képtárépítő Egyesületet. Az Egyesület a közelmúltban felhívást adott közre, amelyben ezt olvashatjuk: „Az új képtár építéséhez je-LEPJE MEG MAGYARORSZÄGI ISMERŐSEIT! Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágküldeményeit ön helyett megvásárolja és a kívánt címre szállítja a BOV SZOLGÁLAT Fizetési mód: a megren­deléssel egyidőben cí­münkre eljuttatott Mo­ney-order, vagy nemzet­közi postautalvány. Cím: H—1502 Budapest, Pos­tafiók 18. Telefon: 669- 611, vagy 290-290. VARJA ÖNT MAGYARORSZÄG! Budapesten rendelkezésére áll a Volántourist Rent a car szolgálata. A Volántourist gépkocsijai között mindenki megta­lálja az igényeinek legmegfelelőbb típust. Autóink esztétikai, műszaki és biztonsági állapota garantált. A megrendelt gépkocsit átveheti a kívánságának megfelelő helyen (repülőtér, szálloda stb.), és lead­hatja Európa szinte valamennyi nagyvárosában. A bérleti díjat fizetheti készpénzzel, travellers csek­kel, hitelkártyával. Autót foglalhat közvetlen levélben, vagy táviratban, telexen. Várjuk megrendelését. Címünk: Hungary, 1091 Budapest, Vaskapu u. 16. Telefon: 142-819 141-899 Telex: 22-56-39 lentős társadalmi segítséget kérünk megyénk művészet­szerető lakosságától,, mindazoktól, akik céljainkat megér­tik és támogatják” A felhívást társadalmi, művészeti és tudományos életünk kiválóságai írták alá, többek között Bognár József akadémikus, Dobozy Imre Kossuth-díjas író, Gonda Ágnes, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának igazgatója, Kass János Munkácsy-díjas grafi­kusművész, Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész, dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész, Weöres Sándor Kossuth­­díjas költő. A Szombathelyi Képtárépítő Egyesület elnöke dr. Gon­da György, titkára Fáy József, székhelye a szombathelyi Savaria Múzeum. — d — AZ ÚJ TÜKÖR OLVASÓIHOZ Kulturális hetilapunk, az Üj Tükör 1976. május 1-én je­lent meg először. Többen kétségbe vonták, hogy Magyar­­országon kelendő lehet egy igényes, művelődési, irodalmi­­művészeti néplap. A jóslatok ellenére az Új Tükör ma jó másfélszázezer példányban jut el az olvasókhoz. Mi­­nálunk kulturális újságot ennyi példányban soha nem vásároltak! örvendetesen gyarapszik külföldi előfizetőink száma is. Célunk az, hogy távol tartva magunkat a különböző irodalmi-művészeti csoportoktól, az egyetemes nemzeti kultúra fórumává váljunk, őrizzük nemes hagyományain­kat, szembeszálljunk a magyar múlthoz kötő gyökerein­ket akarva-akaratlan elszakítani próbáló minden kísér­lettel. Elutasítjuk az üres trükkökbe vesző álmodemke­­dést, de hívei vagyunk az igazi modernségnek, amely a századok által megszentelt értékekre kívánja alapozni kul­túránk jövőjét. Honfitársaink! Kedves külföldi olvasóink! Azt kérjük Önöktől: támogassák vállalkozásunkat, írják meg véle­ményüket, küldjenek tudósításokat, segítsenek bennünket abban, hogy lapunk a határokon kívül élő magyarságnak is hivatott szószólója legyen. Az Űj Tükör szerkesztősége nevében: Csanádi Imre főszerkesztő VÁLOGATÁS KÖNYVÚJDONSÁGAINKBÓL Balázs József: AZ ÁRTATLAN A második világháború utolsó szakaszában zajló, magyar és lengyel vonatkozású események fontos dokumentumok­ra épülnek. Elsősorban a nyíregyházi huszárezred tragi­komikus sorsát elevenítik meg. Valójában keserves pusz­tulás ez, a különböző szándékok és indulatok zavarával, ha szenvedő és bűnös részesei más és más módon értel­mezték is szerepüket, s ha — katonai szemmel nézve — csupán szélmalomharcnak tűnt is mindez, a korszerű ha­ditechnika árnyékában. Az egyetemes erkölcsiség, emberiség, közös felelősség kér­dését nem elvont elmélkedésekben, hanem a közvetlen, nyers élet szorongató helyzeteiben tárja fel az író. Kötve, 220 oldal, a kötet ára: 17,50 Ft Karinthy Ferenc: HARMINCHÁROM „A mélytengeri halak, ha felsőbb vízrétegbe jutnak, a nyomáskülönbségtől szétpukkannak” — mondja öngyil­kossága előtt, lányához írt búcsúlevelében a munkáslány­ból lett színésznő. Karinthy Ferenc új kötete mintegy fel­mérése annak a földcsuszamlásnak, ami a magyar társa­dalom szerkezetében az elmúlt emberöltőnyi, harminc­­egynéhány évben — erre utal a kötet címe — végbement. A bravúros szerkesztéssel nemcsak azt éri el Karinthy Ferenc, hogy az elbeszélés világa kaleidoszkopikus ördön­gösséggel forog előttünk (aki itt hős, ott áldozat; mellék­­szereplők főhőssé lépnek elő; egyik történet hátteréből előviláglik egy másik történet igazsága), hanem azt is, hogy az olvasó izgalma egy percre sem csökken: az első laptól az utolsóig átéli az elbeszélést, mintha maga is cse­lekvő részese volna. Kötve, 320 oldal, a kötet ára: 28,— Ft Thiery Árpád: MIKÖZBEN A JÓREMÉNYSÉG-FOK FE­LÉ HALADTUNK... Az elbeszéléskötetet egyetlen hős, Frank személye formálja összefüggő egésszé. Frank, ez az örökké úton levő újság­író, ez az érzelmes-szerelmes, ez a múltjához és emlékei­hez egyszerre hűtlen és ragaszkodó kissé korosodó fiatal­ember nem ismeri a megállapodottságot. Élete állandó változás: ismerkedések és búcsúzások állandó sorozata. A kötet minden írásában felmerül a kérdés: az élet sza­kadatlan változásai közben képesek vagyunk-e hűek ma­radni másokhoz és önmagunkhoz? — Frank nem talál más megoldást, mint saját tiszta ítélőképességének, elfogulat­lanságának őrzését, amellyel együtt jár a lelkiismeretfur­­dalás, a hűtlenség örökös érzése is ... Kötve, 286 oldal, a kötet ára: 20,— Ft Kenediné Szántó Lívia: AZ ETRUSZKOK NYOMÁBAN Az etruszkok iránt érdeklődő szinte kivétel nélkül, vala­mennyi lexikonban a következő rövid mondattal talál­kozik: eredetük ismeretlen; még fel nem derített; vita­tott. Kik voltak az etruszkok, honnan kerültek az Appe­­nini-félszigetre, ahol virágzó kultúrát hoztak létre? Miért nem tudunk származásukról, eredetükről? Miért kellett letűnniük? Évtizedeken át foglalkoztatták ezek a kérdé­sek könyvünk szerzőjét is, az etruszk művészet rajongó­ját. Kötetében tapasztalatai, kutatásai alapján felállította saját hipotézisét az etruszkok származásáról. Miközben végigkalauzolja az olvasót a hajdani Etruria csodás tájain, megismertet bennünket e nagy kultúrájú nép történeté­vel, művészetének ma már zömmel múzeumban őrzött emlékeivel. Kötve, 242 oldal, fekete-fehér képtáblákkal és rajzokkal gazdagon illusztrálva a kötet ára: 44,— Ft Kodolányi János: ÖZÖNVÍZ Az özönvíz katasztrófájának emlékét az ősi népektől fenn­maradt számos irodalmi alkotás őrzi, s ezek közül a leg­régebbiek közé számít a mezopotámiai vidéken keletkezett Gilgames-eposz. Oda, az emberiség őskorába vezet vissza Kodolányi János nagyszabású meseregénye. Abba a világ­ba, amelyben a sárkányok még valóságosak voltak, s a pik­kelyes, úszóhártyás emberek még baljós jelet láttak abban, hogy csupasz testű csecsemők születnek. Az ősi országok, Erech, Szurippak csillagászai — sőt a távoli indiánország, Aztlán tudósai is — kiszámítják, majd fölfedezik azt a ti­tokzatos égitestet, amely elpusztítással fenyegeti az embe­riséget, az egész földet... Kötve, 616 oldal, a kötet ára: 30,— Ft Zolnay László: A MAGYAR MUZSIKA RÉGI SZÁZA­DAIBÓL Zolnay László — akinek nevét elsősorban mint a budai vár Anjou-kori szoborleleteinek feltáróját ismerte meg a nagyközönség — a magyar középkor anyagi és szellemi műveltségéről képet adó nagy műve (Kincses Magyaror­szág) után most a középkori magyar zene történetét tárja az olvasó elé. Könyve az első összefoglaló áttekintés a kor zenei műveltségéről, énekkultúrájáról és zenei életéről. Anyaga páratlanul gazdag, előadása színes és eleven. Az értékes, a nagyközönség érdeklődésére is számító köte­tet fényképes illusztrációk teszik még színesebbé. Kötve, 420 oldal, a kötet ára: 43,— Ft Az itt felsorolt kötetekre szívesen adnak árajánlatot, ill, megrendeléseiknek készséggel tesznek eleget a magyar könyvek terjesztésével foglalkozó magyar cégek, vagy köz­vetlenül a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat. Címünk: H—1389, Budapest, Pf. 149. 12

Next

/
Thumbnails
Contents