Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-09-10 / 18. szám
MAJTINSZKY KLÁRA (Szovjetunió) A háromnyelvűség Budapest 1977. augusztus 8—13. III. ANYANYELVI problémái Részletek a felszólalásokból Majtinszky Klára felszólal a konferencián TÁSNÁDY T. ÁLMOS (Belgium) Tasnády X. Álmos A Kárpát-melléken a magyarok szama valamivel kevesebb. mint 200 ezer. A magyaroknak megvannak az iskoláik és kulturális intézményeik. Az iskolák olyan rendszerűek. mint másutt: nyolcéves és tízéves iskolák, ahol magyart tanítanak, magyar nyelven tanítanak. Azonkívül van magyar újság, a Kárpáti Igaz Szó, amely mindennap megjelenik. Van magyar kiadó, vannak magyar kulturális intézmények. A Kárpáti Igaz Szóban mindennap közük a Magyar Rádió és Televízió esti adásának egész programját. A helyi rádióban mindennap van magyar adás. Sok filmet hoznak be Magyarországról, élénk a könyvárusítás. a könyvüzletekben vannak külön olyan részek, ahol csak magyar könyveket árulnak. Az ungvári egyetemen több mim tíz éve tanítanak magyart. Az egyetem is nemrég ünnepelte húszéves évfordulóját. Azelőtt Ungváron csak középiskolák voltak. A magyar filológiai tanszéknek a fő célja az, hogy a Cselekvő tenniakarás Anyanyelvűnkről már igen sokan tettek érzelemre és értelemre ható. szép vallomást. Hadd idézzem most Páskándi Géza író szavait: ..Én az anyanyelvemet azért szeretem. mert magyar vagyok, és azért vagyok magyar, mert a megvallott és minden körülmények között vállalt anyanyelvemet szeretem: ez számomra a legtehetségesebb ones közösségkifejező út és mód." Továbbá: ..Anyanyelvemet azért is szeretem, mert mint — szerintem — minden nyelv, az egyetemes emberi megismerés, önkifejezés, világlátás egyik szinonim rendszere... Ugyanakkor a nemzeti nyelv tölcsér, amelyen át befogadjuk a más nemzetek kultúrájából azt. ami hasonlítható, ami a megmaradást segíti elő." Mi pedig erről mondanánk le? De egyáltalán: lemondhatnánk-e? Megfoszthatjuk-e utódainkat, a bennünket követő nemzedékeket mindattól, ami jogos örökségük: anyanyelvűnktől. magyarságtudatunktól, attól a nyelvi, szellemi. kulturális többlettől, amivel mi magunk a kettős helyzetünktől fogva nem. szegényebbek, de gazdagabbak lettünk? Nemde, milyen szépen hangzik ez! Csakhogy nem könnyű, sőt nehéz, roppant nehéz a kettős kötődés, a kettős alkalmazkodas, kettős kultúra, a két- vagy többnyelvűség feltételeinek megteremtése, megvalósítása! És amikor egyrészt nem titkolhatjuk, hogy számunkra milyen nagyon fontos az egymásrautalságunk elismerése, készségünk a kölcsönös bizalom és az együttműködés további növelésére, másrészt természetesen számolnunk kell a helyzetünket és lehetőségeinket egyaránt messzemenően befolyásoló adott körülményekkel is, elsősorban azzal. magyar iskolák számára magyar tanárokat képezzenek: nyelvi- és irodalomtanárokat. Az ungvári egyetem tanárai kutatómunkát is végeznek. Főleg nyelvjáráskutatással foglalkoznak, s a kétnyelvűségnek, vagy — inkább azt kellene mondanom — a háromnyelvűségnek a problémáival. A legtöbb kárpátvidéki magyar ugyanis tanulja az oroszt, ukránul meg azért tud. mert mellettük élnek az ukránok. Ez a probléma bizony nagyon fontos a magyar oktatásnál, mert állandóan figyelni kell arra, hogy a magyar nyelv tisztaságát megőrizzük, és az idegenrendszerű fordulatokat kiküszöböljük. Természetesen az egyetemi tanárképzésnél erre nagyon ügyelnek. Ugyancsak különös figyelmet fordít erre az újság és a könyvkiadó. Ez a probléma persze megvan az orosz tanításnál is és megvan az ukrán iskolákban, mert ott viszont azzal kell számolni, hogy az állandó érintkezés miatt az ukrán nyelvbe jó sok magyar fordulat is bekerül. Azt hiszem, hogy sok a közös probléma a külföldön folyó magyar nyelvtanítás terén, ott ahol magyarok élnek szétszórtságban. hogy a befogadó vagy vendégországok részéről milyen mértékben találkoztunk bizalommal és megértéssel, illetve ütközünk bizalmatlansagba és gáncsoskodásba. De a kétnyelvűség jelenét vizsgálva mindenképpen azt állapítjuk meg. hogy a szülőföld és a külföldi magyarság között 1970 óta kialakult kölcsönös kapcsolat és együttműködés, valamint az abból következő, az elmúlt hét év sc-rán végbement fejlődési folyamat észrevehetően rányomta a bélyegét diaszpóránk életére, nyelvi és etnikai megmaradásának esélyeire. Anyanyelvi mozgalmunk szinte remélni sem mert nagy sarjadást idézett elő: felrázta, mozgósította a külföldi magyarság széles rétegeit, a diaszpóra szükségleteihez igazodó módszeres tankönyvekkel es egyéb didaktikai segédeszközökkel megkezdte a külföldi magyartanítás korszerűsítését és eladdig hiányzó egységesítését, mind több gondot fordít a kétnyelvűségben élő magyarok és magyarszármazásúak különböző — magyarságismereti, népművészeti, kulturális — igényeinek kielégítésére, fokozott mértékben számol a szórványság második es harmadik nemzedékének újra eszmélő származástudatával, a szülők anyanyelve és az óhaza iránti érdeklődéséből eredő kívánalmakkal. Feltehetően csupán mások szavait ismételném azzal, ha én is megpróbálnám felsorolni az első anyanyelvi konferencia óta megvalósított terveinket és eredményeinket. Annyi bizonyos: kétnyelvűségünk jelenét a korábbi passzivitástól való elszakadás, az elevenség, a cselekvő tenniakarás, a felelős útkeresés jellemzi. 0 VADKERTI KATALIN (Csehszlovákia) Állampolgáraink joga, hogy anyanyelvükön tanulhassanak Konferenciánkon az előttem felszólaló küldöttek olyan kisebb-nagyobb nemzetiségi csoportok problémájával foglalkoztak. amelyek térben és időben is igen messze eltávolodtak — hogy ezt a régi kifejezést használjam — az óhazától. Én egy olyan etnikai egységről szeretnék szólni, amelynek nyolcvan százaléka még ma is összefüggő tömegben él és a hivatalos statisztikák szerint évente több mint egy százalékkal gyarapodik. A hivatalos statisztikai adatok szerint napjainkban közel 600 ezer magát hivatalosan is magyarnak valló csehszlovák állampolgár él a Csehsz.lovák Szocialista Köztársaságban. Köztársaságunk kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse fennmaradásunkat, boldogulásunkat, fejlődésünket. A nemzeti törvény szerint minden egyes állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a saját anyanvelvén tanulhasson. Köztársaságunkban 1949-től kezdve megalakultak a különböző hemzetiségi iskolák. Alapfokú, kilencosztályos iskola körülbelül 380—400, gimnázium 12 működik. Csehszlovákiában vannak úgynevezett technikumok is. Ezek érettségi bizonyítványt adnak, amellyel egyetemre lehet jelentkezni. Az egyetemi szintű oktatással kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a magyar iskolák számára a tanítóképzés magyar nyelven folyik. A pozsonyi Komenski Egyetem mellett működik egy magyar nyelv és irodalmi tanszék, ami egyetemi szintű intézmény, ahol zömében magyar anyanyelvű hallgatók tanulnak. Sokan felvetették, hogy nagyon jó lenne, ha a különböző szakokon magyar nyelven is folyna oktatás. Államunk úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy 250 hallgatót küld ki évente állami ösztöndíjjal magyarországi főiskolákra és egyetemekre. A modern kommunikáció területén kiemelném a csehszlovák rádió rendszeres napi magyar adását. A televíziónak nincs magyar adása. Erről is volt néhányszor vita. de nem kértük a televízió magyar adásának bevezetését, mert ha az ember este leül. és bekapcsolja a 12-es csatornát, nézheti a budapesti műsort. Van két napilapunk. Az Üj Szó 160 000 példányban jelenik meg. A Szabad Földműves 80 000 példányban megjelenő napilap, és az is mindig elfogy. Az egyik képes hetilapunkat, a Csehszlovák Magyarok Kulturális Szövetsége adja ki. Ennek címe: ..Hét". Ez a hetilap 30—32 ezer példányban jelenik meg. A szlovákiai tankönyvkiadó magyar részlege magyar iskolák számára tankönyveket, módszertani segédkönyveket. olvasókönyveket jelentet meg. A Csehszlovákiai Magyarok Kulturális Szövetsége — a CSEMADOK — valóságos spiritus rectora a Csehszlovákiában élő magyarok kulturális tevékenységének. 1949-ben alakult meg. és tagjainak száma 64 000. Előreláthatólag azonban az év végére ez a szám 70 000-re fog emelkedni. A CSEMADOK-ról röviden csak annyit, hogy 13 helyi szervezete van. Központi Bizottsága mellett központi titkárság működik, és vannak járási titkárok is. A járási titkárok számára adminisztrációs munkaerő, szaktanácsadó testület, gépkocsi és állami dotáció áll rendelkezésre, így azután tényleg mozgékonyán szervezhetnek, irányíthatnak. A CSEMADOK széles körű kulturális munkáját nem tudná elvégezni, ha tevékenységét nem szakosítaná. Ezért vannak különböző szakcsoportjaink. Vannak továbbá énekkaraink: a csehszlovákiai magyar tanítók énekkarát Franciaországtól és Olaszországtól kezdve Helsinkiig mindenütt ismerik, aranydiplomákat, aranyérmeket kap. Vass Lajos karnagy szintén vendégkarnagya ennek az énekkarnak. Ezen. kívül két hivatásos együttesünk van: egy táncegyüttesünk és egy énekkarunk — az „Ifjú szivek" és a „Szőttes". Ezekben a főiskolás és a munkásfiatalok találkoznak, együtt táncolnak, énekelnek. DÁVID MÁRIA (Jugoszlávia) Minden szinten ápolhatjuk a magyar nyelvet és kultúrát A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban mintegy fél millió magyar él. a Szerb, a Horvát és a Szlovén Szocialista Köz ársaságban levő Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány területén. A Vajdaságban élő magyarság társadalmi, gazdasági, politikai, jogi, közoktatási, kulturális és egyéb helyzete azonos Jugoszlávia többi népének és nemzetiségének helyzetével. Ez egyben azt is jelenti, hogy mindenben azonosak a jogai a szerb, a hoivát, avagy a macedón és egyéb állampolgárokéval. A magyar nyelv is minden vonatkozásban egyenrangú Jugoszlávia bármely más népének nyelvével, szóban és írásban, minden szinten, kezdve attól, hogy vasút- és buszállomásaikon magyarul is eligazítják az. utasokat, vagy a különböző községi, tartományi és egyéb szervezetek, intézmények feliratai magyar nyelven is szerepelnek, hogy minden hivatalos előírás, minden tartományi és szövetségi törvény és egyéb hasonló rendelkezés kötelezően magyar nyelven is megjelenik és rendelkezésére áll minden magyar anyanyelvű polgárának. így a Jugoszláv Szocialista Szövetségi köztársaság és a Vajdaság alkotmánya is. A vajdasági parlamentben minden magyar képviselő, azaz küldött magyarul szólalhat fel. és fel is szólal, mert állandó fordító szolgálat tolmácsolja szavait a Vajdaság többi nyelvén. Minden hivatalos okmány magyar nyelven is szerepel, így például a személyazonossági igazolvány is. A magyar nemzetiség teljes egyenrangúságát a többi jugoszláv néppel és nemzetiséggel bizonyítja az a tény is, hogy a jugoszláviai magyarságnak saját zászló használatára van joga. Alapvető együttélési elvünk#a többi vajdasági néppel és nemzetiséggel a kölcsönösség, illetve a kölcsönös megismerés. ennek alapján pedig a—kölcsönös megbecsülés elve. Ennek megfelelően a Vajdaságban tanuló szerb, horvát, szlovák, román és ruszin tanulók is kötelezően, a tantervek megszabta tantervi anyag alapján tankönyveinkből ugyancsak megismerkednek a magyar nép történelmi múltjának legsajátosabb jelenségeivel, a magyar irodalom kiemelkedő teljesítményeivel és egyéniségével, majd pedig a magyar zene- és képzőművészet legpregnánsabb színeivel. A kölcsönösség igen jellegzetes és tünete, hogy a vajdaság területén jelenleg mintegy 20 000 szerb-horvát anyanyelvű diák tanulja rendszeresen a magyar nyelvet. Az anyanemzettel való, immár hagyományos kapcsolataink ténylegesen biztosítják a jugoszláviai magyar nemzetiség gyakorlati híd-szerepét. hiszen a felszabadulás óta — eltekintve a rövidebb ideig tartó zökkenőket — állandóan magasba mutató ívet jeleznek és mind gyümölcsözőbb jellegűek. Ennek köszönhető, hogy a jugoszláviai magyarság számára hozzáférhető minden magyarországi publikáció. vagy hogy hosszabb ideje vesszük nagy hasznát a magyarországi tankönyveknek, különösképpen pedig a szakközépiskolai kiadványoknak, hogy rendszeresen és kölcsönösen járnak Magyarországra a mi magyar nemzetiségi pedagógusaink, hozzánk pedig ugyanilyen alapon a délszláv nyelven oktató tanárok. Hasonló pozitív tendenciát mutat a gazdasági, a kulturális, a műszaki, a tudományos és egyéb kapcsolatok gazdag regisztere is. Büszkeséggel mondhatjuk el. miszerint magyar anyanyelvűnket és kultúránkat szabadon és minden szinten ápolhatjuk, hogy a jugoszláv népek közösségben az egyetemes magyar kultúra eredményei! lek ismeretében szüntelenül tovább gyarapíthatjuk. színesíthetjük és gazdagíthatjuk azt. De annak is tudatában vagyunk, hogy magunk is hozzájárulunk az egyetemes magyar kultúrának és a velünk együtt élő jugoszláv népek kultúrájának gazdagításához. 4
