Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-09-10 / 18. szám

* ACZÉL GYÖRGY KITÜNTETÉSE 60. SZÜLETÉSNAPJÁN Aczél Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyet­tesét több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja adta át; jelen voltak: Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. KRÓNIKA Dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, a Magyar Közgaz­dasági Társaság elnöke rész vett a Nemzetközi Közgaz­dasági Társaság végrehajtó bizottságának ülésén Tokió­ban. Az ülés után a japán fővárosban megrendezett V. Közgazdász Világkongresszus munkájába magyar közgaz­dászok is bekapcsolódtak. • öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Fiat nemzetközi együttműködéssel foglalkozó igazgatósága. E megállapodás keretében a NIKEX nevű magyar vállalat a Fiat-Allis cégtől földmunkagépeket vásárol. Az MKB és a Fiat kon­szern tervezi többek között a magyar alumíniumipar és a Fiat személygépkocsi-gyártása közti kooperációt, vala­mint az idegenforgalomban való együttműködést. • Egy zágrábi cég elkezdte a jugoszláv—magyar államha­táron, Gólánál átvezető új Dráva-híd vasbeton tartóívei­nek felszerelését. Az Adria kőolajvezeték az új hídon ér­kezik Magyarországra. * Chicagói újságírók európai körúton levő 34 tagú cso­portja kétnapos budapesti látogatása során magyar kollé­gákkal is találkozott. A Magyar Újságírók Szövetsége nemzetközi szakosztályának rendezésében a magyar új­ságírók baráti beszélgetésen tájékoztatták a vendégeket hazánkról. * Nicholas Schöffer, a kalocsai születésű, Párizsban élő szobrászművész kiállítását rendezték meg szülővárosában. * Joshau Eilberg, a washingtoni kongresszus tagja fele­ségével, több képviselőtársa és Longo amerikai konzul kíséretében látogatást tett Budapesten a Magyar Zsidóság Házában, ahol a zsidó felekezet vezetői tájékoztatták a vendégeket a magyar zsidóság életéről és intézményeiről. * Megjelent a magyarországi református egyház új folyó­iratának a Confessiónak az első száma. A szerkesztő bi­zottság elnöke: dr. Bartha Tibor püspök, a felelős szer­kesztő: dr. Tóth Károly, a szerkesztő bizottság tagjai töb­bek között: Makai László és Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár, valamint sok más kiváló személyiség. Megalakult a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Az alakuló ülésre a nyíregyházi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolán került sor. A társaság elnöke a svéd Bo Wickman nyelvész lett, alelnökei: Benkő Lóránd és Király István akadémikusok, Majtinszky Klára (Szovjet­unió), Jean Perrot (Franciaország), Sinor Dénes (Egyesült Államok) és Szeli István (Jugoszlávia). A társaság főtit­kára Klaniczay Tibor irodalomtörténész, a főtitkár­­helyettes Béládi Miklós irodalomtörténész. A 38 külföldi és 57 magyar alapító taggal megalakult szervezetnek az a célja, hogy számon tartsa a magyar nyelvészettel, irodalomtörténettel és etnográfiával foglal­kozó szakemberek tevékenységét, s annak eredményeit széles körben ismertesse, népszerűsítse. Ennek érdekében tudományos előadásokat, tanácskozásokat rendeznek kü­lönböző országokban, kapcsolatot teremtenek a magyar filológiai kutatásoknak otthont adó intézményekkel. Emel­lett közreműködnek a külföldi magyar nyelvi és irodalmi oktatás helyzetének felmérésében is. Művészeti díjak Salzburgtól Ostende-ig Vajda János Barrabás című tévéoperája, amely Karinthy Frigyes novellája alapján készült, a zsűri különdíját nyer­te el Salzburg városa nemzetközi tévéopera pályázatán. * * * Vertei József magyar grafikusművész nyerte el az ENSZ legutóbbi bélyegpályázatán az első és a harmadik díjat. Az elsődíjas terv a közeljövőben jelenik meg egy új ENSZ-bélyegen. * * * A Kórusok Európa Kupája elnevezésű versenyen, a bel­giumi Kookke-Heistben második díjat nyert a veszprémi Liszt Ferenc Énekkar. A karmesterek versenyének győz­tese Kollár Kálmán lett. * * * Nagy magyar siker született Ostende-ban az ifjú opera­énekesek találkozóján, amelyet a flamand nyelvű belga televízió rendezett. A kitűzött nyolc díj közül hármat ma­gyar művészek: Tokody Ilona, Kelen Péter és Polgár László nyertek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kos­suth Lajos téri árkádjai alatt leplezték le a magyar ag­ronómia nagyjainak — Pethe Ferenc, Újhelyi Imre, Nagj­­váthy János és Tessedik Sámuel — mellszobrait, valamint a dr. Erdei Ferencet ábrázoló domborművet MTI — Fehérváry Ferenc felv. A Kalocsai Állami Gazdaságban naponta 9 vagon ku­koricát vágnak le a gépek. A termést a Kecskeméti Kon­zervgyár dolgozza fel MTI — Fehérváry Ferenc felv. Augusztus 20-a alkalmából adta át a Parlamentben a Népművészet Mestere kitüntetéseket Molnár Ferenc kul­turális államtitkár — többek között Virágh Béláné, szö­vőnőnek MTI — Tóth István felv. KEDVEZŐ KÉP A MEZŐGAZDASÁGBAN így ősz elején már nagyjából fel lehet becsülni az idei év gazdasági eredményeit. A magyar föld meghálálta a gondos, szorgalmas, szakszerű munkát. Magtáraink tele vannak, az élelmiszeripar teljes gőzzel dolgozik. Dr. Ro­­mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el­mondta, hogy fellendült a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése, erősödött termelési és értékesítési biztonságuk. Az időjárás persze az idén sem kényeztette el a mező­­gazdaságot. de a kenyérgabona betakarítás után elmond­ható, hogy minden eddiginél korábban, sikeresen fejeztük be az aratást és a cséplést. Az elvégzett összesítésekből kitűnik, hogy nagy búzatermést takarítottunk be. Rajki Sándor a martonvásári Mezőgazdasági Kutató­­intézet igazgatója elmondta, hogy az 1972—76. évi hektá­ronkénti 35 mázsa átlagos búzatermés éppen két és fél­szerese az 1952—56. évinek. Most különösen két búzafaj­tánk jelentős: a Martonvásári 4 és a Martonvásári 5. A Martonvásári 4 korai érésű, a Martonvásári 5 pedig közép­korai érésű búza. Az állami fajtakísérletek több éves ada­tai szerint mindkét martonivásári búzafajta hazánkban ma a saját érési csoportjában a legbőtermőbb s mindket­tőből kitűnő minőségű kenyér süthető. A martonvásári hibridkukorica agrotechnikai eljárásai — akárcsak a búza esetében — döntő szerepet játszottak a hazai kukorica-termésátlag két-két és félszeresre növe­lésében. És jó szolgálatot tettek és tesznek a magyar me­zőgazdaságnak a martonvásári tavaszi és őszi árpafajták is. A hazai búza- és kukorica-termésátlag növekedése még gyorsabb lehetne, ha a magyar búzatermelés még nagyobb mértékben és gyorsabban alkalmazhatná a legmodernebb kombájnokat és ezáltal is csökkenthetné az aratási vesz­teségeket. A mezőgazdasági üzemek technikai felszerelt­ségén, minőségén és mennyiségén jócskán akad javítani­való. Ha a világviszonylatban élen járó országok búza- és kukorica-termésátlagait meg akarjuk közelíteni, akkor a legfejlettebb technikára lényegesen nagyobb mértékben lesz szükségünk. Fellendülőben van az állattenyésztés. Évek óta tartó csökkenés után, ismét növekszik a tehénállomány. A gaz­daságokban javult a tenyésztői, az állategészségügyi és a takarmányozási munka. A tejtermelés is növekszik: a tej­­felvásárlás mintegy tíz százalékkal nagyobb a tavalyinál. Év végére várhatóan elérjük országos átlagban a tehenen­­kénti 3 ezer literes átlaghozamot, ami 100 százalékkal több, mint a felszabadulás előtti színvonal. A vágómarha-értékesítés gondjait az okozza, hogy az új piacok feltárása, a változó igényekhez való alkalmaz­kodás nem könnyen valósítható meg. A sertésállomány kereken egymillióval, 13 százalékkal nagyobb, mint a múlt év közepén volt. Jól alakul a vágósertés-kínálat, bevált a mezőgazdasági nagyüzemek bekapcsolása a háztáji ál­lattartás és a felvásárlás szervezésébe. A sertéstenyész­tésben ez különösen fontos, hiszen a sertések felét jelen­leg is a háztáji és kisegítő gazdaságokban hizlalják. A baromfifelvásárlás nyolc százalékkal, a tojásfelvásár­lás 22 százalékkal volt nagyobb mint, 1976 első felében. A korszerű nagyüzemek termelésének, tenyésztő- és szer­vezőmunkájának köszönhető, hogy a hazai fogyasztásban és az exportban tovább nőtt a baromfi aránya. Az állami gazdaságok termelése várhatóan meghaladja a tavalyit és a tervezettet is. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek eddigi eredményei szintén biztatóak, összes­ségében tehát tovább növekszik a nagyüzemek termelése és mellettük kedvezőek a kisgazdaságok szervezett ter­melésében tapasztalható változások is. Népgazdaságunk, s benne a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar sikerrel teljesítette 1977. évi feladatát és felké­szült az őszi munkálatok elvégzésére. P. T. Megszüntetik a nemzetközi turistaforgalomban a kötelező valutabeváltási rendszert Az elmúlt években nemzetközi idegenforgalmunk gyor­san növekedett, mind többen keresik fel hazánkat. Az ide­genforgalommal foglalkozó magyar vállalatok jelentős ta­pasztalatokat szereztek, kiépítették üzleti hálózatukat, nö­velték devizabevételeiket. Célszerű a turistaforgalommal kapcsolatos eljárást mind a hozzánk látogató turisták, mind az érintett magyar hatóságok és vállalatok számára egyszerűsíteni. Ezért a nemzetközi turistaforgalomban ed­dig alkalmazott kötelező valutabeváltási rendszer Í378. ja­nuár 1-i hatállyal megszűnik; a jövő évtől tehát megvál­tozott feltételek között fogadjuk a hozzánk érkezőket. Búcsúzunk Kós Károly, romániai magyar író, építőművész 94 éves korában elhunyt. A székely népművészetet kutatta és dol­gozta fel, erre építette saját művészi felfogását. Könyvet írt Erdély népművészetéről, jelentősek műtörténeti és épí­tőművészen tanulmányai. A két világháború között az Erdélyi Szépmíves Céh igazgatója volt, az Erdélyi Helikon szerkesztőjeként, valamint Kolozsvárott főiskolai tanár­ként is működött. Legjelentősebb regénye az 1934-ben megjelent Országépítő, amely első királyunkról szól. Kós Károlyt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ki­lencvenedik születésnapja alkalmából a Magyar Népköz­­társaság Zászlórendje I. fokozatával tüntette ki. • * * Dr. Gillemot László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Jugoszláv Tudományos és Műszaki Aka­démia levelező tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem két­szeres Kossuth-díjas egyetemi tanára életének 65. évében váratlanul elhunyt. * * * Mexikóvárosban elhunyt Salgó András festőművész. A főképp falfestményeiről ismert művész 1909-ben született Mezőtúron, s a fasizmus elől menekült Mexikóba, ahol haláláig élt. 1965-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézete szervezésében Magyarországon is rendezett kiállítást. * * * A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra Schefer Emilt, aki hosszú ideig az Amerikai Magyar Szó munkatársa volt. 2

Next

/
Thumbnails
Contents