Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-08-27 / 17. szám
Akár a mesében ... A Bakony sűrű erdőinek közepén, Pápa és Veszprém között fele úton, i nyugati irányban egy kis falu húzódik a hegyek lábához. Két esztendeje még, ha vaddisznó vagy szarvasbika sétált volna az Arany János nevét viselő főutcán, alighanem ügyet sem vetnek rá a helybeliek. Talán csak a gyerekek meg a kutyák bámultak volna a kerítés mögül. De az sem valószínű, hiszen a mindössze 60—70 lelket számláló falucska lakói megszokták az efféle látványt. GERÖCS ISTVÁN ESETE Nem úgy azonban azt, ami azóta történik Iharkúton, hogy Gerócs István hazafelé ballagván az erdő felől, bauxitot talált a mélyúton. Nem kellett túlságosan lehajolnia, mert az egyik gyökerestül kifordult dudva helyén akadt a „piros földre”. Maréknyit a táskájába csúsztatott és másnap letette a bányamérnök asztalára. Laboratórimba sem kellett vinni, a tapasztalt szem azonnal felismerte: jó minőségű, tiszta bauxit. Gerócs tisztes jutalmat kapott, de érdeme nem aratott osztatlan elismerést falujában. Olyannyira nem, hogy ő költözött el elsőként Iharkútról. Nem is minden kényszer nélkül... No, de ne vágjunk az események elébe. A falu nyugalma egy csapásra felbillent. Az évek hosszú sora óta tartó érintetlen csendességet nagy sürgés-forgás váltotta fel. Földmérők, geológusok érkeztek a városból. Hatalmas teherkocsikon fúróberendezéseket hoztak, talajmintákat vettek. Robbantások zaja riogatta a nyugalomhoz, békességhez szokott idegeket. A kocsmában hamarjában szárnyra kapott a hír: az egész falu nagy bauxitlencsén fekszik! Nem lesz itt maradása senkinek, itt bánya lesz! Külfejtéses... Az időszámítás ettől kezdve teljesen átalakult az iharkútiaknál. Gerócs-előttben és Gerócs-utánban mérik az idő múlását. A KINCS Már az iskolában is ezt fújják a gyerekek: Magyarország legjelentősebb ásványi kincse a bauxit. A Bakony környéke meglehetősen gazdag lelőhelyekben, amelyek mindenkori leggazdaságosabb kitermelési módja a külfejtés. Az iharkút alatti bauxitlencse 5—25 méter mélyen, árokszerű medrekben helyezkedik el, s robbantással nyomban hozzáférhetővé válik. Egy tonna bauxit kinyeréséhez átlagosan 2—2,5 tonna meddőt kell eltávolítani. Nagyon jó arány! A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat mérnökei szerint háromnegyedmillió tonna ércet szállítanak majd el ebből a bányából 1980-ig. A Bakonyban előforduló bauxit másik „jó” tulajdonsága, hogy átlagosan 0,005 százalék galliumot is tartalmaz, amely a már szabadalmaztatott eljárással a timföldgyártás során feldúsítható. S aki nem tudná: galliumtermelésben világviszonylatban hazánk hatodik helyen áll! A HIVATALOS EMBEREK Eberhart Jákabék kertjének aljában akadtunk rá a kártalanítási bizottság embereire. Ketten hosszú mérőszalagokat cipeltek, egyikük az adatokat jegyezte, a másik a kalapja alatt a fejét vakarta. Volt is miért, hiszen nehezen tudtak olyan árat mondani az öreg házáért, a tákolt ólakért, ami a gazdáinak is megfelel. Pedig hát igencsak megnyomták a tollat: egy-két szobás, vályogtéglából épített házért több tízezret is ajánlottak. De Eberhart Jakabnak csak nem tetszett: — Ugyan hová is mennék vénségemre? 73 éves vagyok, nem tudok én már új házat építeni... — Ennyi pénzből már vehet Bakonyjákón jobbat, szebbet is! Magának is kényelmesebb lesz, ott közművesített telkek vannak, csapból folyik az ivóvíz, nem kell vödörrel kutyagolni érte naponta — mondja a kártalanítok vezetője, Horváth Márton. Az öreg ravaszul fordít a szón: — Ha még a fújtatót is kifizetik a ház mellett, hát nem bánom... — De hisz, azt már régen a szemétre dobta, sosem volt maga kovács! — Én nem, de az apám az volt! — vágja rá büszkén az öreg, és körbetekint, hallja-e mindenki. — ötszáz forintért a maguké — teszi hozzá óvatosan. — Ügy legyen, de csak akkor, ha szent a béke... ! Itt írja alá ... Amint odébb állunk, megkérdezem: — Mindig ilyen bőkezűek? — Inkább úgy fogalmaznánk: megértőek vagyunk. Ebben a faluban mindössze két fiatal család lakik, a többiek jócskán túljárnak az ötvenen. Itt élték le életük javát A házak falun ugyan olcsóbbak mint 1. Eberhart Jakab a hivatalos papírokkal 2. Vajon mennyit mutat a mérőszalag, mennyi lesz a tárgyalási alap? 3. „Ökrös szekérrel sem vontatnak el innen” — így mondta Sági Istvánná 4. Itt találta Gerócs István az első leleteket 5. A külfejtés területe IHARK01 8
