Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-07-30 / 15. szám
r "\ Abacs és Zsujtai között Az Egyháztörténeti Lexikont olvasgatva Izgalmas feladat: emberi sorsokat sűríteni egy-egy lexikon szócikkeinek néhány sorába úgy, hogy az olvasóban is felébredjen a kíváncsiság, és tovább búvárkodjon könyvtárakban, szakirodalomban, regényekben. s azokból derítse fel, mit rejt a szűkszavú lexikon-megfogalmazás egyegy mondata. Olvasgatom az Egyháztörténeti Lexikont. A szerző Zoványi Jenő történettudós, hajdani kolozsvári lelkész Mezőtúron tette közzé kutatásainak anyagát három kötetben 1894-ben, 1898-ban és 1901-ben Theológiai ismeretek tára címen. A kiegészített és átdolgozott mű 1940-ben is napvilágot látott kézirat gyanánt, állítólag 40, azaz negyven példányban. Ez a mostani kiadás tehát a harmadik. 1958-ban bekövetkezett haláláig Zoványi Jenő tovább bővítette az anyagot, amely 1959-ben került a Magyarországi Református Egyház Konventja Sajtóosztályához kiadás végett. A lexikon értékelései. megállapításai természetesen ma már nem mindenben fedik a protestáns egyháztörténet jelenlegi állását, s éppen ezért a távlati tervekben szerepel egy új egyháztörténeti lexikon megírása is dr. Ladányi Sándor, a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltára, a Ráday Levéltár igazgatójának a gondozásában. (Ugyancsak ő rendezte kiadás alá ezt a mostani lexikont is.) Olvasgatom a lexikont: mi minden rejlik két szó ABACS és ZSUJTAI között. Ki volt az az Abacs János? Tordán született 1746 táján, s a marburgi egyetemről tért vissza szülőföldjére. Születésének a pontos ideje ismeretlen: 1746 eleje táján... Mennyi kérdőjel, mennyi feledésbe merült, talán soha ki nem deríthető adat, fehér folt. Bartha András esperesnek még a születési évét is homály fedi, 1725-ben a jénai egyetemen tanult s aztán ... aztán ahogyan a lexikon mondja: „Többé nincs adat róla.”. Keserű szavak, tárgyilagos titkok: nemcsak egyháztörténeti tudásunk fehér foltjai ezek. Egyetemes magyar műveltségünk búvópatakjai vesztek bele az évszázadok homoksivatagába. Szerteszét rajzottak Európába a magyar teológusok, ifjú lelkészjelöltek, s ma már csak néhány életrajzi adat őrzi szellemi bátorságukat, fogcsikorgató felfedező kedvüket. Többé nincs adat róla... És a műveikben felhalmozott megannyi kortörténeti ismeret, hajdani szellemi életünk roppant energiája évszázadok óta szunnyad. Többé nincs adat róla. Talán majd az új lexikon... talán majd a külföldi levéltárakban búvárkodó szakembereink ... talán majd kiegészítik az V _____ általunk ismert adatokkal a külföldön élő hazánkfiai. És az ismeretlenség keservét feloldja, feloldozza a büszkeség, a múlt vándordiákjainak a híre-neve. Istenem, hová el nem jutottak: Göttingen, Wittenberg. Bécs, Krakkó, Halle, Heidelberg, Utrecht, Jéna, Leiden, Basel, Edinburgh... A lexikon minden lapján olvashatjuk: „külföldre ment, majd visszatérve ...” Hozta haza őket tudás, a hivatás. Hazahozta őket a föld, a falu. Mert legtöbbjük nem a nagyvárosokba törekedett, hanem eldugott kis falvakba, mentek pásztorkodni a lelkek őrzésére, tanulni tovább és tanítani. Keresztúri Sámuel unitárius lelkész (születési éve és helye ismeretlen) 1704-ben még kolozsvári köztanító, majd az oderafrankfurti egyetemre megy és Ötordára jön vissza. Dávid Gyula református lelkész Bécsből és Utrechtből jön haza nem esperesnek, nem Szenczi Molnár Albert püspöknek — káplánnak. Áldozatvállalás? Annál több, s más. Az elkötelezettség és lelkiismeret ikercsillaga vezérli őket. Olvasgatom a lexikont. Holland—magyar, svéd—magyar, német—magyar, helvét—magyar, azaz svájci—magyar egyházi érintkezések. Kulturális érintkezések Nyugat-Európával. Jelen vagyunk Európa szellemi életében, s tanulva tanítunk. Fogarasi Pap Józsefet Utrechtben avatják bölcsészdoktorrá, s II. József császár 1784-ben a budai egyetemhez nevezi- ki tanárnak. Szathmári Pap Mihály 1788-ban választja tagjává a hágai tudós társaság. Enyedi György egyik teológiai munkája 1670-ben jelenik meg Groningenben, s világhírre tesz szert: egy egész irodalmat teremt. A botanikus Balogh József 1779-ben a leideni egyetemen szerez doktorságot, s hamarosan Guayanából küldözgeti leveleit és gyűjtését. Micsoda elmék! Micsoda sorsok! Is-A Károlyi biblia váradi kiadása 1661-ből merjük őket? Ismerik őket? A szathmári papmihályok, baloghjózsefek, fogarasijózsefek, neves és névtelen jóhírű elődeink szorgos munkája és fényes szelleme készítgette az utat 1848 vakító villámainak és napjaink igazságainak. Olvasgatom a lexikont. Az észak-amerikai magyar református és evangélikus egyház. Szórványmagyarság: évszázados lakóhelyükön, szülőföldjükön és messze-meszsze: választott hazájukban. Az észak-amerikai reformátusok első lelkésze Kecskeméti Ferenc 1881-től. Milyen élményei lehettek az egyházszervezés mostoha körülményeiről, a gyarapodás és elhagyatottság szomorú éveiről? A magyarországi konvent is csak 1903-ban figyel fel Észak-Amerikába kivándorolt híveire és egyesíti külön szervezetbe az észak-amerikai magyar egyházközségeket. Az 1921-es tiffini egyezmény. 1924. december 9., amikor megalakul a független amerikai református egyház. És a hívek, lelkészek váltakozó száma... A lexikon 1947-es adatot közöl: akkor 108 lelkészük volt az amerikai magyaroknak. Sok ez a szám? Kevés ez a szám? Nőtt-e, csökkent-e a magyar nyelven prédikálok serege? Olvasgatom a lexikont s az egyházak története észrevétlenül terebélyesedik, lombot hajt, szétfeszíti a lexikon szürkekötéses fedőlapjait. Reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, baptisták ... Idehaza, a szomszéd országokban, távoli földrészeken. Kétszáz-háromszáz évvel ezelőtt, a századfordulón, napjainkban. Abacs és Zsujtai között mi vagvunk benne a lexikonban, gyerekkorunk fehérfalú falusi templomainak tavaszszagú zsoltárai, a Károlyi biblia ünnepélyes mondatgörgetegei, az Ady költészetében forradalmivá teljesedő prófétai képek, a reformáció nyakas és plebejusi vitázó kedve, s a távoli földeken élő, hitük imádságfonalával hazájukhoz, nyelvükhöz ragaszkodó öregek, és a szüleik hazájához, szüleik nyelvéhez hűséges fiatalok. Protestánsok. Magyarok. Ott baktatnak ők Károlyi Gáspár, Szenczi Molnár Albert ösvényén, s vonulnak, egyre vonulnak be a lexikonba, a halhatatlanságba, őrzik hitüket. Magyarságukat őrzik. Mi magunk vagyunk a lexikon. Olvasgatom a lexikont és hálás vagyok az igazi szerzőknek, akik megcselekedték mindazt, ami ABACS és ZSUJTAI között végbement. S hogy Zsujtai Andrásról nem ejtettünk egv szót sem. ennek talán az az oka: á lexikon nem zárul le nevével, hanem tovább él, gyarapodik — időben és térben egyaránt. Apostol András ___________J Hajnal Jenő emlékére Életében megnevettette, július 11-én New Yorkban, 88 éves korában bekövetkezett halálával megrikatta fél Európát, és fél Amerikát. Mi, itt Budapesten siratjuk, búcsúzunk tőle, ahogyan az eltávozóktól búcsúzni szokás, mondván: emlékét kegyelettel megőrizzük, de a kegyelet szó komorsága ellen ő maga tiltakozna leginkább: mókás arckifejezéssel, szójátékkal hárítaná el, olyasmivel, amely senki másnak nem jutna az eszébe, egyes egyedül neki. És lesné, várná a hatást, s örülne, hogy mi jóízűen mulatunk rajta. Mert az örömszerzés volt életének értelme. szerencsés természetéből fakadó derűjét sugározta szét. amerre járt. Kétszer láttam könnyezni csupán, 1967 nyarán, amikor hosszú évek után látogatott haza először, és az Irodalmi lexikont böngészve megállapította: pályatársainak, barátainak serege megcsappant, a születési évszámok mellett az elhalálozási dátum is szerepel. Akkor temették Kassákot is. Legutóbb az elmúlt év nyarán, érkezésekor dörzsölte vörösre szemét. Mintha megérezte volna: utolsó nyarát tölti Pesten__ Alacsony és vékonyka volt, kevés hófehér, pihés hajjal és bajusszal, gyermekiesen szelíd, nagy kék szemekkel. Ódivatú zakójához hetykén fiatalos kockás ingeket viselt, csokornyakkendővel. Vastag talpú, ormótlan fekete cipőjében kissé előre dőlve baktatott tavasztól őszig a pesti aszfalton. Hogy itthon mennyi dolga volt, arról kabátjának külső és belső zsebei tanúskodtak. Noteszok, cédulák, papírszalvéták, tele nevekkel. És ő nyaranta esőben vagy kánikulában, fáradhatatlan ügybuzgalommal intézte New York-i barátainak megbízatásait. Világéletében megingathatatlan újságíró volt, a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdők élvonalához tartozó harcos publicista. Erről írni, az irodalomtörténészek dolga lesz. E helyütt csak annyit, hogy 1919 után halálra keresték a Horthy-pribékek. És mit tett Jenci? Jegyet váltott a színházba, a harmadik sorba — az inspekciós rendőrtiszt mellé. És még egy történet a sok közül: amikor bécsi emigrációjának kezdetein barátaival a hajóállomáson ült, mindegyikük kényelmesen elhelyezkedett a pádon, csak ő fordított hátat. Miért ülsz így? — kérdezték tőle. — Mert arra van Pest... • Lehet, hogy most is úgy ül valahol, egy bárányfelhő szélén, és elégedetten nézeget Pest felé. örül, hogy mosolyogva beszélgetünk róla. Mosolyogva — torokszorongatón. Hernádi Magda / Magyarok között Amerika földjén I. Montreal Hányán élnek magyarok Észak-Amerikában, és egyáltalán kit nevezhetünk ott. származás, nyelvismeret, szellemi és tudatos összetartozás vagy egyéb ismérv alapján. magyarnak — erről csak igen óvatos és igen hozzávetőleges becsléssel szólhatnánk. Mindenesetre a „magyarság” fogalom tartalmán önkéntelenül elgondolkozik az, aki Észak-Amerika földjén találkozik ottani magyarokkal. Amikor jómagam, mint irodalmunk külföldi kapcsolatainak a kutatója és feleségem, mint színésznő az Ady-évforduló alkalmából találkoztunk észak-amerikai magyarokkal, akkor nem kerültük meg azt az önkéntelenül felvetődő kérdést, hanem elemezni próbáltuk, hogy a külföldnek mit jelent ez a szó magyar. Találkozásainkkor arról szóltunk, hogy a művelt külföld tudatában Petőfi, Jókai és Madách világhíre nyomán kialakult, jellegzetesen 19. századi magyarság képét miként formálta tovább, 20. századivá Ady Endre, akinek a neve és versei régi húrokat pendítettek a tengerentúli magyarok lelkében. A KANADAI MAGYAR TÁRSASÁG rendezésében ADY ENDRE IRODALMI DÉLUTÁN 1977 május 15-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel a LE CHATEAU CHAMPLAIN szálló HURONIE termében / Plaza emelet KÖZREMŰKÖDNEK dr. RADÓ GYÖRGY író és irodalomtörténész, a Fordítók Nemzetközi Szövetségének alelnöke KORMOS MÁRTA NAGYTÓTHY TÓTH ÁBEL színművésznő gitárművész az ANSALDO trio BOGYÓ ANNA MÁRIA - hegedű, a Magyar Állami Operaház tagja BOGYÓ LAJOS-brácsa PISTOLEZI DONALD-cselló ÉrdeMédée: 381-5437 (esti érékben) Mépódll: $4.00 személyenként a RENDEZŐSÉG V 4
