Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-07-02 / 13. szám

FONTOS TANÁCSKOZÁSOK Gyors ütemben követik egymást az események — szok­tuk mondani, amikor ma ezzel, holnap már mással kell foglalkoznunk. E hét közepén azonban a fontos események egyidejűsége következett be. Kádár János kétnapos, úgynevezett határtalálkozón foly­tatott megbeszéléseket Nicolae Ceausescuval. a Román Szocialista Köztársaság elnökével, a Román Kommunista Párt főtitkárával. Helsinkiben miniszterelnökünk. Lázár György tárgyalt Kalevi Sorsa finn kormányfővel. Belgrád­­ban pedig megkezdődött 35 ország képviselőinek részvéte­lével az a találkozó, amelyen megvizsgálják az európai biztonság megszilárdítása terén az utóbbi két évben elért eredményeket. Nem szükséges mélyebb elemzés annak megállapításá­hoz, hogy a három eseményben az egyidejűség mellett fel­fedezzük a célok azonosságát is. Nevezetesen azt, hogy mindhárom találkozó középpontjában az európai népek együttműködésének továbbfejlesztése áll. Persze, ami Debrecenben és Nagyváradon, illetve Hel­sinkiben történt, az a kétoldalú kapcsolatok javításán ke­resztül közelíti meg a főkérdést, a belgrádi találkozó pe­dig jellegzetesen sokoldalú. A debreceni és a nagyváradi megbeszélés szervesen be­leillik abba a folyamatba, amelynek során a szocialista közösség országai elmélyítik együttműködésüket és egyez­tetik nemzetközi tevékenységüket. Ez a szocialista rend­szer lényegéből következik. Pártunk és kormányunk vezetői mindig is hangsúlyo­zottan síkra szálltak a szocialista országok külpolitikája összehangolásának szükségessége és hasznossága mellett. Tapasztalataink tanúsítják: a szocialista országok nem elégedhetnek meg annak megállapításával, hogy egyetér­tenek a stratégiai célban: a nemzetközi taktikai célokat sem lehet elérni a szocializmus, a haladás erőinek össze­fogása, egységes cselekvése nélkül. A szocialista országok nemzetközi sikereinek záloga mindig is az egységes fellé­pés volt és marad a jövőben is. Ez viszont megköveteli, hogy a szocialista országok vezetői nemzetközi tevékeny­ségüket szakaszról szakaszra, sőt lépésről lépésre össze­hangolják. Púja Frigyes külügyminiszter „Nemzeti és nemzetközi érdek a magyar külpolitikában’' című cikkében foglalkozik az azonos és a sajátos vonásokkal a szocialista országok külpolitikáját illetően. A Magyar Népköztársaság külpoli­tikájában a szocialista közösség többi országaival azonos, meghatározó vonásokon kívül vannak sajátos vonások, sa­játos jegyek is — állapítja meg többi között. A sajátos vonások egyik eredője, hogy népünknek — mint ahogyan más népeknek is — megvannak a maga nemzeti hagyományai, szokásai, történelmi kötődései, ame­lyek bizonyos mértékben tükröződnek hazánk külpoliti­kájában is. Meg kell említenünk párt- és állami vezetésünk munka­stílusát is, ami ugyancsak kölcsönöz bizonyos sajátos vo­násokat külpolitikánknak. Nemzetközi tevékenységünket is jellemzi az elvi szilárdság és a nagyfokú rugalmasság, a nyugodt, egyenletes tempó, a kérdések alapos tanulmá­nyozása, a kapkodás nélküli kezdeményezések, a megfon­tolt, megalapozott előrehaladás. A továbbiakban a cikk külön hangsúlyozza, hogy a ma­gyar külpolitika szoros kapcsolatok kiépítésére törekszik a szomszédos szocialista országokkal. Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával. A szomszédos szocialista országokhoz fűződő viszonyunk alakításában abból indu­lunk ki, hogy ezeknek az országoknak a társadalmi rend­szere szocialista, a jó kapcsolatok alapvető feltétele tehát adott. A második tényező a szomszédság, az a sok szál, amely népünket ezeknek az országoknak a népeivel több mint egy évezred óta összefűzi. Népeink egymásrautaltsá­gának. elnyomás elleni közös harcának számtalan példá­jával szolgál a történelem. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy az uralkodó osztályok évszázadokon át mes­terségesen szították a gyűlöletet népeink között. Külpolitikánk nagy eredményeket mutathat fel ezen a téren — írja Púja Frigyes. A Horthy-Magyarország emlé­ke elmosódott, a szocialista Magyarországot szomszédai úgy ismerik, mint a következetes internacionalista politika egyik szilárd képviselőjét. Kapcsolataink Csehszlovákiával széles körűek, együttműködésünk minden területen jó. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal kölcsönö­sen előnyös és fejlődő kapcsolataink vannak, annak elle­nére, hogy néhány nemzetközi kérdésben nem teljesen azonos az álláspontunk. Romániával ugyancsak sokat fej­lődtek kapcsolataink. Ezen országokkal való együttműkö­désünk további bővítésében nagy szerepet játszhatnak az országainkban élő nemzetiségek, amelyek az összekötő ka­pocs. a híd szerepét vállalhatják. A szívélyes légkörben lefolyt magyar—román megbe­szélések alapmotívuma az volt, hogy a kapcsolatok erősí­tésével szolgáljuk legjobban népeinket és közös céljainkat. Helsinkiben a magyar és a finn miniszterelnök egyet­értett abban, hogy nagyon barátiak, tartalmasak a két or­szág kapcsolatai, amelyeket az állandó fejlődés jellemez az élet minden területén. Mindketten nagy figyelmet szen­teltek a belgrádi találkozónak és azt a meggyőződésüket hangoztatták, hogy az együttműködés hívei leküzdik azo­kat az akadályokat, amelyekkel a visszahúzó erők az eny­hülést fékezni igyekeznek. Lázár György hangsúlyozta: — Együttműködésünk szélesítéséhez a nemzetközi felté­telek is kedvezőek. A legutóbbi években, ha nehézségek­kel és megtorpanásokkal is. mindinkább tért hódít az eny­hülés. a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Bebizonyosodott, hogy a helsinki zá­róokmány az enyhülés bevált, hatékony és hosszú időre szóló programja. A belgrádi találkozón is — amelynek elő­készítése éppen most kezdődik — arra fogunk törekedni, hogy kicseréljük tapasztalatainkat a záróokmány végre­hajtásáról. hogy konstruktív módon hozzájáruljunk Hel­sinki szellemének további térhódításához, a kölcsönös bi­zalom megszilárdításához. A jugoszláv fővárosban megnyílt találkozón a szocia­lista országok küldöttségei egyértelműen a közös feladatok megvalósításán fáradoznak. A tényleges eredményhez azonban a másik oldal konstruktív hozzájárulása is szűk-P. T. KRÓNIKA II. Erzsébet királynő születésnapja és trónralépésének 25. évfordulója alkalmából R. E. Parsons, Nagy-Britannia és Észak-frország Egyesült Kii-ályság budapesti nagykö­vete fogadást adott rezidenciáján. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte az angol királynőt. A magyar államfő táviratban üdvözölte Giovanni Leo­nét, az Olasz Köztársaság elnökét az olasz nemzeti ünnep alkalmából. t J. R. Rowland ausztrál külügyminiszter-helyettes június 12—15. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Házi Vencel külügyminiszter-helyettessel megbeszéléseket foly­tatott a magyar—ausztrál kapcsolatok fejlesztésének lehe­tőségeiről. „ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a Hegyeshalom— Bécs közötti vasútvonal villamosításában kifejtett tevé­kenysége elismeréseként dr. Wolfgang Pvchát. az osztrák szövetségi vasutak vezérigazgatóját a Magyar Népköztár­saság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével, dr. Ro­man Javvorski vezérigazgató-helyettest pedig a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntette ki. A Financial Times Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesével készített interjút, amelyben szó esett a magyar bank N«w Yorkban felállítandó képvise­leti irodájáról. Mivel Magyarország és az Egyesült Álla­mok között az utolsó, még függőben levő pénzügyi kérdés is rendeződött, megszűntek az amerikai tőkepiacon való magyar jelenlét jogi akadályai, és létrejöttek a hosszú lejáratú kölcsönök felvételének a feltételei. * Az Országos Környezetvédelmi Tanács meghívására Bu­dapesten járt a Svéd Környezetvédelmi Hivatal delegá­ciója Valfrid Paulsson főigazgató vezetésével, s megbeszé­lést folytatott a környezetvédelmi együttműködésről. Kodály Zoltán halálának tizedik évfordulójáról egyórás hangversennyel emlékezett meg a vatikáni rádió. * A Corvina kiadó és a New York-i Columbia University Press közös gondozásában lírai antológia jelent meg. Á Modern Hungarian Poetry a kortárs magyar költészetet mutatja be az angol nyelvű olvasóközönségnek. ♦ A magyar könyvkiadásról most megjelent felmérés sze­rint 1976-ban 35 900 mű jelent meg. több mint 126 millió példányban. A könyvek száma 9 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az UNESCO világadatai szerint az átlagos emelkedés 3,4 százalék. 1975-ben minden magyar lakos átlag 7 könyvet vásárolt, 1976-ban pedig 8,4-et. Bukarestben nyilvánosságra hozták a Romániában 1977. január 5. és 12. között végzett népszámlálás első adatait. A népszámlálásnál 19 001 721-en, vagyis az ország lakos­ságának 88,1 százaléka román nemzetiségűnek. 1 705 810 lakos magyar nemzetiségűnek, 348 444 lakos pedig német nemzetiségűnek vallotta magát. Elhunyt Békeffy István, kétszeres József Attila-díjas író, világszerte ismert színpadi szerző, sok-sok magyar és külföldi film forgatókönyvének alkotója. A Thália Színház nemrég mutatta be Kellér Andor adaptációjában a Bal 4-es páholyt, a Fővárosi Operettszínház pedig jelenleg is nagy sikerrel játssza a Bozzi urat. Ausztriából háromszáz turista érkezett az osztrák—ma­gyar érdekeltségű vasúti társaság, a GYSEV erre a célra felújított múlt századvégi vasúti kocsijain. A vonatokat régi szokás szerint kürtjellel indították az állomásokról, s a vasutasok korabeli egyenruhát viseltek. Az úgyneve­zett hobbivonat utasai Nagycenk és Sopron nevezetessé­geivel ismerkedtek meg. Koós Gyula felv. 2. Megújul a dorozsmai szélmalom. A nagy idegenforgal­mi szezonban megifjodva várja látogatóit az öreg malom, amelynél népzenei esteket is rendeznek MTI — Tóth Béla felv. 3. Szervátiusz Jenő, a Romániában élő magyar szobrász­művész a Pápai Városi Tanács felkérésére Jókai-emlék­­müvet készít . , MTI felv. 1. A Szent László királyról elnevezett kőbányai plébánia­­templomban László király trónralépésének 900. évfor­dulója alkalmából Lékai László bíboros, prímás, eszter­gomi érsek szentmisét és szentbeszédet mondott. A temp­lom ének- és zenekara Haydn Nelson miséjét adta elő A VILÁGVALLÁSOK MOSZKVAI KONFERENCIÁJÁRÓL NYILATKOZTAK MAGYAR EGYHÁZI VEZETŐK Az Orosz Orthodox Egyház vezetőinek kezdeményezé­sére június 6. és 10. között rendezték meg Moszkvában a világvallások békekonferenciáját. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika. Ausztrália és Óceánia 107 országából kereszté­nyek, izraeliták, muzulmánok, buddhisták vettek részt a tanácskozáson. A magyarországi egyházakat 19 főből álló delegáció kép­viselte. A római katolikus egyház küldöttségét dr. Ijjas József kalocsai érsek, pápai trónálló. a református delegá­ciót dr. Bartha Tibor, püspök, az evangélikus egyházét D. Káldy Zoltán püspök, az izraelitákét Héber Imre. a MIOK elnöke, a Magyarországi Szabadegyházak küldött­ségét Palotay Sándor elnök vezette. Hazaérkezésük után nyilatkoztak az egyházak vezetői. Dr. Ijjas érsek „megdöbbentően meghatónak” nevezte a moszkvai konferenciát, amelyen kifejezésre juttatták a vi­lág vallásos embereinek eltökéltségét a béke ügye mellett. 2 Idézett a konferencián elmondott latin nyelvű felszólalá­sából: — Aggódva látjuk a nemzetközi mozgalmak égbol­tozatán a vészes felhőket. Mégis áll a régi mondás: borúra derű. Mostani fájdalmunkat béketörekvéseink zavarkelté­sében derűre kelti a szivárvány feltűnésének reménye. A béke szimbóluma a szivárvány, azt jelzi, hogy a béke a legfőbb emberi jó jelen és jövő életünkben. Dr. Salgó László főrabbi a tanácskozásra emlékezve fel­idézte a moszkvai zsidó templomban megtartott istentisz­teletet. — Solem Aléchem, béke veletek, ezzel az ősi zsidó kö­szöntéssel üdvözöltük moszkvai zsidó testvéreinket. A moszkvai zsinagógában tartott beszédemben — mondta dr. Salgó László — arról is szóltam, hogy a Magyar Népköz­­társaságban a zsidóság otthont talált, s szívvel, lélekkel vesz részt a szocialista társadalom építésében. Dr. Bartha Tibor református püspök nyilatkozatában ar­ról szólt, hogy a hittani rendszerek különbözősége nem akadályozta a világvallások képviselőit abban, hogy a né­pek nevében követeljék a fegyverkezés megfékezését, a termonukleáris katasztrófa elhárítását. — A világvallások moszkvai békekonferenciája egyér­telműen állást foglalt a béke megvédése mellett — han­goztatta nyilatkozatában Palotay Sándor, a Magyarországi Szabadegyházak tanácsának elnöke, örvendetesnek ne­vezte azt a tényt, hogy’ a moszkvai konferencián részt vett a Baptisták Világszövetsége, a Baptista Európai Szövetség, az Adventista Egyház 'Generálkonferenciája, az amerikai Pünkösdi Mozgalom és a Methodista Világszövetség is. A tanácskozás befejeztével a világvallások képviselői felhívással fordultak a vallásos emberekhez és valameny­­nyi ország kormányához, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a tartós béke, a leszerelés és a népek közötti igazságos kap­csolatok megvalósításáért. Fikár László «

Next

/
Thumbnails
Contents