Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-03-13 / 6. szám
a- I. _____- . :ZI^?nTTrTí Hm: ri * *^85 ^ nnrmmfi i»ui TT>nrx2rggg: Uá*.i Budavári Palota Kőszeg AZ UTAZÁS VÉGÉN Városi földrajz A régen agrárországnak nevezett, s valaha falusias jellegű Magyarországnak már a íele lakossága városokban él — közli az 1974- es hivatalos statisztika. Ehhez hozzáfűzhetjük a francia mondást: mutasd meg a városaidat, s megmondom, ki vagy. A tizenkilenc megyében és nagyon sok városban tett utazás és látogatás során önmagunk előtt is vizsgáztunk tehát. Mennyi mibennünk a városépítő okos rend és arány; korszerűek-e új városaink, amelyekben a hasznos célszerűség nem akadályozza az építészeti képzelet szárnyaló kibontakozását;? Hogyan őrizzük a történelmi, régi városképeket, s azokon belül, vagy azokon túl hogyan teremtünk újakat? Milyen az új városok építészeti formanyelve? Régi és új városainkban milyenek a közterek? Fejlesztik-e a korszerű ízlést és esztétikát köztereink új szobrai és emlékművei, s teremtünk-e zöldövezeteket a városok kőrengetegén belül? Az urbánus életforma, s a városépítés valamennyi kérdésére most nem tudunk ugyan válaszolni, de e hosszú utazás tapasztalatai és látványai alapján megkíséreljük a feleletet némely dologban. Arra a kérdésre, hogyan óvjuk a régit, a megmentésre, megmaradásra érdemeset, a történelmi városképeket, Sopron és a budai vámegyed látványa felel. Alig van olyan európai főváros, amely ilyen példás módon, ilyen nagy anyagi áldozattal a tudomány és a kultúra, a nagy közgyűjtemények központjává, várává alakította volna át a volt királyi negyedet. A Palota újjáépült, szebb, mint volt, s ezen azt értjük, hogy újjáépítői szerencsés kézzel megtaláltak és kiemeltek igen sok régi, középkori épületrészletet, s ezzel felidézték előttünk a középkori magyar királyok otthonát. Itt már aiz egyetlen vitás kérdés is eldőlt; vajon méltó-e a történelmi városképhez, beleillik-e a hagyományos várbeli látványba az új Hilton-szálló tömbje, amely a várbeli Mátyás-templom szomszédságában épül. A budai vámegyedhez hasonlóan olyan remekmívű alkotást hozott létre Sopronban az újjáépítés és a műemlékvédelem, hogy 1975-ben a hamburgi Freiherr von Stein Alapítvány műemlékvédelmi Európadíját, amellyel évente két európai várost jutalmaznak, a hollandiai Deventernek és a magyarországi Sopronnak ítélték oda. Vannak városaink — Balassagyarmat, Sárospatak; Kecskemét, a magyar Komárom, Szekszárd, Kőszeg, Sátoraljaújhely —, amelyeknek a régi arculata teljesen, vagy csaknem változatlan és statikus. De még ezekben a városokban is épültek új negyedek, s napjainkban. is tart és folyik a szépséges kis Kőszeg és a történelmi Sárospatak fel nem becsülhető értékű műemlék épületeinek a restaurálása. Sok más kisvárosunk úgy született újjá, hogy a hagyományos városkép nem módosult ugyan, a régi látvány mégis megváltozott. Ezek a városok kivilágosodtak, a házakat a sortatarozás során halovány színekkel borították be, s a régi épületeken belül megtalálták és külön is kiemelték az ősi falmaradványokat, kapualjakat, épületrészeket. Ilyen változatlan városszerkezetű, de Hövilágosodott, új köntösű városunk Vác, Esztergom, vagy Szentendre. Nevezetesebb nagyvárosaink közül Szeged, Pécs, vagy Debrecen topbgráfiája és urbánus arculata alapvetően nem változott meg, s ebhez azt tehetném hozzá, ne is változzék meg a régi szegedi, pécsi, debreceni városiközpont, a belső negyed, mert ezeket már örökösen a Széchenyi térrel, a Mecsek látványával, a történelmi Nagytemplommal őrzi az emberi emlékezet. De még ezekben a városokban is, ahol a belső szerkezetet nem érintette a városrendezés, egy sor látványosság született. Az új debreceni pályaudvar esztétikájára, vagy a pécsi Uránváros magasépületeire gondolok. E városi földrajz térképe előtt ülve, két megyeszékhelynél és egy megyei jogú városnál áll meg az ujjam. Az új Veszprém, az új Szombathely, s az új Nagykanizsa egymástól teljesen eltérő építészeti rend szerint épül. Veszprém legszebb, már-már ősnegyede a Püspökvár; ez érintetlen maradt. De magát a várost, a lentit, megváltoztatták: a polgárváros újjáépül, s a városba érkező utast a bevezető út jobb oldalán merész új városnegyed arculata fogadja. Világosság, jó térhatás, magasba törés, s hivalkodás nélküli egyszerűség: a legvonzóbban az új Szombathely épüL Korszerű város a régiru belül, a régi mellett. Nagykanizsát nem sorolhatjuk szép városaink közé: sok benne a szecesszió, a képzelet nélküli laposság, az ízlést nélkülöző cikornya. Ilyen a régi városközpont, a Deák tér is. Ha néhány lépést téve átsétálunk a szomszédos Eötvös térre, merész új városközpont fogad. Világos homlokzat, alumínium elemek, a belső kiképzésben faburkolat: legszebb tanácsházánk a kanizsai. Mögötte az új városrész, mellette Zala legmagasabb toronyépülete. Vannak teljesen új megyeszékhelyeink és iparvárosaink: Komárom megye székhelye, Tatabánya; s Dunaújváros, Leninváros, Kazincbarcika. Nem mind, és nem valamennyi tetszik egyértelműen. Dunaújváros házait az egyformaság jellemzi, első új városunk még őrzi azt a stílust és építészeti rendet, amelyet már túllépett a kor és a képzelet. Kazincbarcika és Leninváros már újabb formanyelven szól hozzánk, s az igazán vonzó a négy város látványa közül Tatabánya. Fásított, tágas, nagy belső rend és arány a jellemzője. Ha büszkélkedni szeretnék és egy külföldinek akarnám bemutatni a magyar városépítés korszerű, merész és új stílusát, két megyeszékhelyre kalauzolnám el. Először Zalaegerszegre, ahol egy tizenkétezer lakosú álmos, lapos és fantázia nélküli kisvárosból megnégyszereződött lakosságú, nagyon modern megyeszékhely született. Itt a világos, fás, merész új külvárosok épültek meg először s utána került sor a belső városmag rendezésére. Az új város nekilendült, szinte fölfutott a göcseji dombokra, lankákra s azután került sor ezen az új városkoszorún belül a megmaradt, ásatag, falusias jellegű városközpont újjáépítésére. A megrendelő város azt kérte az építészektől, hogy az új Egerszegen belül legalább anynyi legyen a zöldterület, mint a lakóterület, s arra kérte képzőművészeinket, hogy ezeket a zöldterületeket, parkokat legszebb alkotásaikkal hintsék tele. Alig van olyan megyeszékhely, ahol ennyi új, korszerű és szép szobrot, s emlékművet állítottak volna fel, mint Egerszegen. A merész építkezésben, a modem térhatású szobrok alkalmazásában Egerszeggel csak Salgótarján vetekedik. Ide, északra, ebbe a határszéli megyeszékhelyre kísérném el másodszor a képzeletbeli külföldi utast. Itt pontosan az ellenkezője történt az egerszegi példának: 1960 és 1975 között lebontották a régi, csúnyácska városközpontot, s a sivataggá tett területre felépítették a legkorszerűbb, legmerészebb A falvak Idézzük fel utazásaink emlékeként a falvak, apró települések látványát, hangulatát. A magyar községek egy részének megváltozott a sajátos jellege, építészeti stílusában nem őrizte meg hagyományait, az utánzás sokszor uniformizálódásra vezetett. Ne értsenek félre, nem a szegénység egyhangúságáról beszélek, hanem a gazdaÁruház a zalaegerszegi főtéren luxűiíü; A zalaegerszegi tévétorony városunkat. Az új Salgótarján egy részét az a Finta József tervezte, aki még nem volt harmincéves, mikor megnyerte a budapesti Hotel Duna Intercontinental tervezésére kiírt pályázatot. A dombokra és a völgyteknőben felépült új Salgótarjánt tizenöt, tizennyolc emeletes házak és az országnak talán a legmodernebb szobrai — az 1945- ös emlékmű, a Radnóti-, vagy a Madách-ábrázolás — uralják Az új Salgótarján építészeit hazai díj koszorúzta meg. Elsőnek ez a város kapta meg a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János-emlékérmét. képe godás bizonyos értelemben sivárító fényeiről; mikor is az anyagi lehetőségek gyors javulását nem előzte meg nagyméretű belső változás, amelyben a szükséges, a szép és a hasznos ötvözetéből állnak össze a vágyak; amelyben az igényeknek jól megművelt talaja van, s a fejlődés belső mozgató erői a szükségszerűség és természetesség összetevői. Azt kell mondanom: a magyar tájak, falvak fejlődése nem minden esetben természetes, s ennek egyik oka a robbanásszerű gazdagodás. Beszéljünk most arról, ami szembeötlő; a mai magyar falvak építészeti stílusáról. Különös dolog ez: ha egyetlen házat veszünk kívülről és belülről szemügyre, elégedettek lehetünk. Két-három nagy szoba, összkomfort, korszerű fűtés, hatalmas, napfényes ablakok, modern bútorok. Tiszta és világos minden, egészségügyi és kényelmi szempontból is feddhetetlen. A korszerűségből ittott kirínak ugyan a falra aggatott képiek; jámbor piktorok cicái-őzikéi vagy vásári porcelán csecsebecsék. Ám megfigyelhetjük, ha fiatal lakja az egyik szobát, onnan már száműzték ezeket a „művészeti” tárgyakat, a teenagerek világa kivet mindent, ami
