Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-02-28 / 5. szám

]~6tAjJrv - QttAoris BEOSZTANI TUDNI KELL A közgazdászok szerint a háztartás „a nemzetgazdaság legkisebb üzeme”. Ezt tudva, kevésbé csodálkozhatunk azon, hogy a „szociális vállalat”-ról végzett közgazdasági kutatás keretén belül eddig elkészült munkák egyik leg­értékesebb dokumentumának témája „a magyar háztartá­sok gazdálkodási modellje”. (Szerző: dr. Hoffmann Ist­vánná, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Piackutató és Piacszervezési Tanszék.) A kutatás egyik fő témája: mennyire tervszerű a hazai háztartások pénz­­gazdálkodása? A kutatók — egyebek között — összefüggést kerestek a háztartások anyagi helyzete, jövedelme, társadalmi, gaz­dasági réteghez tartozása és a kisebb vagy nagyobb lakás­költség, a kiadást jelentő gépkocsi, a háztartásban már meglevő tartós fogyasztási cikkek között. A háztartások — a nagyüzemekhez hasonlóan — a ren­delkezésükre álló azonos jövedelemből, pénzösszegekből eltérő eredményességgel gazdálkodnak. Az, hogy egy ház­tartást mikor, mennyire minősíthetünk tervszerűen gaz­dálkodónak, többféle tényezőn múlik. A laikus közvéle­mény általában azt a családot tartja jól gazdálkodónak, amelyikre illik a mondás: addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. A háztartás-gazdálkodás modelljét kialakí­tó közgazdász a tervszerűség ismérveként a jövedelem beosztásának módját vizsgálja. Kik és hogyan tervezik a gazdálkodást az egyes háztartásokban? Közös kassza A számszerű adatok szerint a hazai háztartások 79 szá­zalékában közös kassza van; minden kereső egy család­tagnak adja oda a jövedelmét, vagy egy helyre helyezi el a keresetet, amelyet aztán eltérő módon osztanak be, vagy kezelnek. Általános — és ez a magyar háztartások de­mokratizmusát, a növekvő közös felelősségvállalást tük­rözi —, hogy a közös kasszából bárki kivehet, és csak a jövedelem kisebb hányadának ügyét bízzák egy személy­re (Ez természetesen általában a feleség, illetve az anya, aki a „konyhapénzt” kezeli.) A pénzkezelés leginkább a feleség dolga és részben ko­ra szerint alakul. Az értelmiségi foglalkozású feleségek fe­le sem vállalja a pénzbeosztó szerepét (az értelmiségi fér­fiak 27 százalékának értelmiségi foglalkozású a felesége is, tehát kettőjük munkaköri elfoglaltsága azonos meg­terheléssel jár, és a feleség jövedelme gyakran megköze­líti a férjéét). Általános tapasztalat: a magasabb jövede­lem arra ösztönzi a feleséget, hogy a férjét jobban bevon­ja a családi gazdálkodásba. A munkás- és parasztfelesé­gek a háztartások jövedelmének beosztásában főszerepet vállalnak. A feleség korát illetően a legnagyobb mértékben a 30— 40 éves nők háztartásában uralkodó a közös kassza. Ezek megállapodott, 10—15 éve házas, serdülőkorú gyermeket nevelő asszonyok, már kiérlelték a helyes pénzbeosztás legkellemesebb módszereit. A 20 és 30 éveseknél a vi­szonylag kisebb jövedelem mellett is még csak kialakuló­ban van a közös kassza. Szembesítés A közös kassza nem mond ellent annak, hogy a modell­ként megismert háztartásokban a család pénzügyeinek felelőse többnyire a feleség vagy az anya. A férjek ezt azzal indokolják, hogy a feleség ért jobban hozzá, és így volt a szüleiknél is. Erről a kérdésről külön-külön meg­kérdezték a férjeket és a feleségeket. Íme, két vélemény! A feleség álláspontja: „Határozottabb vagyok a vásárlás­nál, mint a férjem.” A férj álláspontja: „A kiadásokat meg kell fontolni, és a feleségem mindig tudja, hogy áll a kassza.” Furcsa, de igaz, hogy legkevésbé tervszerűnek a leg­alacsonyabb és a magas jövedelmű családok bizonyulnak. Természetesen a magyarázat más és más. Az egyetemi kutatók vizsgálatának értékét növeli, hogy modelljük módot nyújt a szembesítésre, az összehasonlí­tásra. Különösen érdekes, ahogyan a vizsgált háztartások önmaguk pénzbeosztását értékelik. A családok 81 százalé­ka jónak tartotta gazdálkodását. Ez megnyugtatónak lát­szik, az indokok azonban elgondolkodtatóak. A magukat jó beosztással gazdálkodónak tartók a „nincs adósságunk”­­kal érvelnek. (A piackutatók ezt az indokot némi rosszal­lással említik. Szerintük az „adós státustól" való félelem a múltból maradt vissza, s ez ma már sem a népgazdaság, sem a háztartások belső gazdálkodása szempontjából nem feltétlenül előnyös.) A háztartások önkritikáiban a másik „erény” a feles­leges kiadásoktól való tartózkodás. Érdekes, hogy a nem tervszerű háztartások kevésbé idegenkednek az adósság­tól és a felesleges kiadástól, mint amelyek beosztással él­nek. A hazai háztartás-gazdálkodás modelljét megrajzoló tanulmány sem mellőzi azt az általános megállapítást, hogy a magyarok többet esznek, mint amennyi a mai élet­­színvonal mellett az egészséges táplálkozás, a javuló élet­­körülmények, a szellemi munka arányának növekedése és az emelkedő szabad idő mellett kívánatos lenne. Pálos Miklós (Részletek a Magyarország című hetilap 1975/49. szá­mában megjelent cikkből) RECEPTEK HÜSVETl BÁRÁNY COMB. Hozzá­valók: 1 kiló báránycomb, 8 deka zsír, 4 deka vaj, 10 deka főtt sonkaszalon­na. 1 evőkanálnyi paradicsomlé és só. — A kicsontozott báránycombot spár­gával összekötjük, s a főtt sonka­szalonnával megtűzdeljük, aztán meg­sózzuk, leöntjük forró zsírral és jó meleg sütőben világospirosra sütjük. Sütés közben a pecsenye tevével ön­tözhetjük és többször megforgatjuk. Ha már könnyen bele tudjuk szúrni a pecsenyevillát, akkor félretesszük, hevét úgy készítjük el, hogy a para­dicsomot kissé megpirítjuk, majd egy fél kávéskanálnyi liszttel meghintjük, elkeverjük, két deci vízzel feleresztjük és felforraljuk. A mártásba tegyünk egy kis vajatiés finomfőzelékkel, idény­salátával adjuk asztalra. BÁRÁNY BORDÁK MORN AY-MÁR­TÁSSAL. Hozzávalók: 8 darab bárány­­-borda, 5 deka vaj, 10 deka gomba, só, töröttbors, egy kis liszt és Mornay­­mártás. — A hártyáitól megtisztított báránybordákat megveregetjük, eny­hén megsózzuk, bemártjuk lisztbe és forró vajban világospirosra sütjük. Ezután lábasba szedjük, s vajban megpirított gombát egy kis liszttel meghintjük és egy deci vízzel • fel­eresztjük, s olyan sűrűre főzzük be, hogy a szeletekre fel lehessen kenni. A felkent szeleteket most az elkészí­tett Mornay-mártással leöntjük, vaja­­zott sütőlapra rakjuk és a forró sütő­ben szép aranysárgára pirítjuk. A kész szeleteket vajas, petrezselymes burgo­nyával és külön mártáscsészében tá­lalt Mornay-mártással adjuk asztalra. MORNAY-MARTAS. Hozzávalók: 2 deka liszt, 2 deka vaj, másfél deci tej, egy deci tejföl vagy tejszín, 1 to­jás sárgája, egy kis só, 5 deka reszelt sajt. — A vajat felhevítjük, majd a lisztet beletéve habzásig forraljuk, s állandó keverés közben feleresztjük a tejjel; egy kissé megsózzuk és méz­sűrűségűre főzzük. A már kész mártás­hoz hozzákeverjük a tejföllel elkevert tojás sárgáját és reszelt sajtot, s az egészet jól felhevítjük. Tálalhatjuk így~ is, de bármilyen tojásételre vagy zöld­ségfélére is önthetjük, s a sütőben szép világospirosra süthetjük. Rendszerint e mártást szoktuk felhasználni csőben sült zöldség- és tojásételekhez vagy húsfélékhez. SAVARIN. Hozzávalók: 25 deka liszt, 2 deka élesztő, 2 és fél deci tej, 3 tojás sárgája, 6 deka cukor és 8 deka vaj. — 25 deka lisztből, 2 deka élesz­tőből, 2 és fél deci tejből, 3 tojás sár­gájából és 6 deka cukorból tésztát ké­szítünk, fakanállal jól kidolgozzuk, majd 8 deka olvasztott langyos vajat keverünk hozzá. Azután ismét jól ki­dolgozzuk és koszorú-formába öntjük, amelyet előbb jól kivajaztunk. A tész. tóval csak félig töltjük meg a formát, hogy ne szaladjon ki, ha megkelt. Addig hagyjuk kelni, amíg a forma meg nem telik, akkor jó meleg sütő­ben világosra sütjük. Forrón megcuk­rozzuk és borsodóval, vagy tejszín­habbal és befőtt gyümölccsel tálaljuk. Egyik kedves franciaországi olva­sónknak üzenjük, hogy receptjeinknél sajnos nem lehetünk figyelemmel he­lyi sajátosságokra, mivel lapunk jó­formán a világ minden zugába eljut, s nagyon sok helyen lehet kapni a nálunk is használt tejfölt, fűszereket. Egyébként a tejföl nagyon jól helyet­tesíthető a savanykásabb tejszínnel. Nyárielőzetes A Magyar Divat Intézet az idén a szokásosnál jóval ko­rábban jelentkezett a tavaszi-nyári divat-újdonságaival. Az új divatban fontos szempont a kényelem. Az öltözé­kek — a többrészes variálható együttesek —, szabásvona­la karcsúsított, avagy bő, lazán eső. A divatbemutatón látottakból úgy tetszik, hogy a két­részes együttes a legsikeresebb és legjobban kihasznál­ható modellje lesz a nyári divatnak. Fontos a színharmónia, az élénksárgát türkizkékkel, a napraforgó-sárgát jácint-lilával, a mélybamát narancs­­sárgával, a rózsaszínt ibolyával, a malachit-zöldet porosz­kékkel kombinálják. Az anyagok közül nyárra előtérbe kerül a gyűrtelenített lenvászon, a laza szövésű jersey és természetesen a sokféle színpompás selyem. Az első képen szintetikus és pamut keverésű anyagból tervezett nyári kosztümöt mutatunk be a Magyar Divat Intézet kollekciójából. A citromsárga, az elején mély be­rakásokkal bővülő vászon szoknya és a rövidujjú megkö­tés övvel készült kabátka blúz nélkül is viselhető. Az együttest jól egészíti ki a sötétbarna bézs csíkos pamut­­jersey blúz. A második modell sötétkék-fehér csíkos jerseyből ké­szült. A szoknyán a csíkok diagonál vonalban futnak, a rövid kabátka dísze a fehér gallér, kézelő és a fiatalos masni. P. J. Nádor Ilona (elvételei Kürthy Hanna rajza KOSZTOLÁNYI DEZSŐ A játék Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csudaszép és csudajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. Bűvös kulcs és gyertya lángja, színes árnyék, ördöglámpa. Játszom ennen-életemmel, búvócskázom minden árnnyal, a padlással, a szobákkal, a fénnyel, mely tovaszárnyal, a tükörrel fényt hajítok, a homoknak, a bokornak, s a-nap — óriás aranypénz — hirtelen ölembe roskad. Játszom két színes szememmel, a két kedves, pici kézzel, játszom, játszó önmagámmal, a kisgyermek is játékszer. Játszom én és táncolok, látszom én, mint sok dolog. Látszom fénybe és tükörbe, játszom egyre, körbe-körbe. Játszom én és néha este fölkelek, s játszom, hogy akik alusznak, gyerekek. Subapárna Hozzávalók: 40/A0 cm ritkaszövésű kongré, 25—25 de­ka fonal két harmonizáló színből (vastag szálú), hátlap­hoz egyszínű düsessz vagy bársonydarab, 1 hurkolótű. A kongrén puha ceruzáival elörajzoljuk a vonalakat, majd az 5 cm-es darabkákra felvágott fonalakat a hur­­kolótüvel, a bemutatott ábra szerint elkészítjük. MÁRCIUS 15-ÉN VÍZSZINTES: 1. Téli csapadék. 3. Sárosi Gyula (1816—61) költő; az 1848—49-i szabadságharc krónikása írja „Vészdal, 1848’* című költeményében (zárt betűk: I, ö, S). 14. Csajkovszkij „A hattyúk tava’» című táncjátékának egyik alakja. 15. Kötelezi magát vala­minek az elvégzésére. 16. Község Vas megyében. 17. Hű marad, állhatatosan ragaszkodik hozzá. 18. Római 950. 19. Svájci kanton, székhelye Lausanne. 20. Jókai------21. A szakács használja. 22. Arra . . . Baranyában (népdal). 23. ADS. 24. Marokkó fővárosa. 26. Gonosztevő (régies kifejezés). 28. A nobelium vegyjele. 29. Ösztönzés, bíztatás. 31. Buddhista pap. 32. Háziállatok. 33. Visszahív! 35. író betűi, keverve. 36. Gazdasági eszköz része. 38. Japán nemzeti hős (1871—1911). 40. Főzelékléle. 41. Verskellék. 43. Jótálló. 44. Fiatal nőstény szarvasok. 46. Színültig megtölt. 48. AV. 49. Gyarapodás. 51. Madárlakás. 52. Vonatkozó névmás. 53. KOI. 54. Számnév. 56. Kettő. 57. Lehullott száraz lomb. 58. Római 49. 59. Szintetikus szálasanyag. 61. Oda a tetejére. 62. A műtrágya készítéséhez használják. 64. Valaminek a befejezése, lezáródása után. 65. Becézett Katalin. FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 3. számú sor folytatása (zárt betűk: N, U, G). 2. Önzetlen hűségű. 3. Linácska. 4. Aruba bocsát. 5. Félig barnít! 6. Madridi napilap. 7. A felsőbb hatóság intézi az alárendelt szervhez. 8. Tolató egynemű betűi. 9. Miskolc hegye. 10. Zár alá vesz. 11. Létezett. 12. GL. 13. Kísérleti léggömbök. 17. A fej tréfás neve. 20. A hosszú ruha ... 22. Káposzta lehet ilyen (névelővel). 24. Hatlábú gerinctelen állat. 25. A megteendő út. 27. Az egyik vércsoport. 29. őszi hónap rövidítése. 30. Némi nehézség ellenére végrehajt, létrehoz. 32. Lepuffantja. 34. Ide szállíttat. 37. Csapágyak karbantartására használják. 33. Címzés rövidítése volt. 42. Kecskehang. 43. A Balaton egyik legrégibb hajójának neve. 45. KE. 47. Nagy eszem-iszom. 48. Szándék. 50. A disznó szőre. 52. Belgrád melletti hegy. 55. Kézben fog. 57. Állami bevételek. 59. Az egyik égtáj. 60. Hulladék. 61. Azon a helyen. 63. A gyümölcs nedve. 64. Ugyanott, röv. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. Megfejtés a 4. számból: Márványszobor helyébe, Ha fenn­marad nevem; / Eszméim győzedelme, ' Legyen emlék jelem. 10

Next

/
Thumbnails
Contents