Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-02-14 / 4. szám
Kazinczy mauzóleuma régi kőnyomaton MTI—Ilovszky Béla reprófelvétele csal református templomot 1964 és 69 között tökéletesen helyreállították. A XII; században épült szalonnái körtemplom falképeit is restaurálták, a szentsimoni románkori katolikus templom falfestményeit pedig egy restaurálás során tárták föl, s mentették meg. A zu bogy i (ugye, még a nevét sem hallották?) reforNyelvoktatási laboratórium a miskolci Kilián György Gimnáziumban MTI—Erezi Gyula felvétele Miskolc három nevezetessége: a műemlék templom, a harangtorony és az új TV-torony MTI — Kun-Kovács László felvétele lamnyelvvé tételét kimondták. Másra is emlékeztet e rejtett falu, a kis Széphalom. Kazinczy 1801-ben szabadult az osztrákok kezéből, s csak 1828-ban merte megírni fogsága történetét. A kéziratot a jóbarát Toldy Ferenc irodalomtörténészre bízta. Kiadni azt nem merte senki. 1931-ben, Kazinczy halálának századik évfordulóján a kéziratot, amelyet már az Akadémia őrzött, a pesti tanárképző növendékei másolták le és egy magáncég, a Genius-Lantos kiadó jelentette meg. Százhárom évvel a megírása után. Ilyen sokáig nem hevert még hazai kézirat az asztalfiókban. És milyen kézirat! A megírhatatlanul gazdag, a korszerű, hatalmas iparvidéket, új városokat teremtő Borsodban még kalandozhatnánk tovább, még rejtettebb falvak felé. A mellékutak mentén Rákóczi-várromokat fedezhetne föl az utas. Vagy átkelhetnénk a csehszlovák határon a közeli Borsiba, amelynek kastélyában született Rákóczi Ferenc. Ennék március 27-én lesz háromszáz esztendeje. Nagy tanító Borsod. Nagy teremtő ez a megye. MTI felvétel Ilyen gondokkal küzd az a nagy Borsod, amelynek van egy szerényebb, rejtettebb arca is. Azon az átmetszett hegyoldalon, amelyet emlegettünk, s ahol minden geológiai réteg föllelhető, láthatók régi vonulatok is, több évszázados kövületek. 111. Például Vizsoly. Borsodot talán kevésbé dúlták meg a történelem viharai, mint az ország többi táját. Itt vannak a templomaink. Ezekben az években, évtizedekben fedezzük fel és restaurálva állítjuk helyre szépségüket. Nálunk az évszázadok megtépázták vagy egyenesen letörölték a föld színémátus templom padjai 1658-ból valók, a harangtorany harangját 1635-ben öntötték. Tak'tabáj (ez a helynév is nagyon-nagyon ismeretlen?) református templomának a falán szépen olvasható a templomalapító és egyházépítő, valamikori földesúr verses üzenete: „A felséges Isten drága segedelme / Második Iőseinek királyi kegyelme / És Báji Patay Sámuel értelme / Építé e házat hármoknak szerelme ...” Bár a „szerelem”, amely a templomalapító földesurat II. József császárhoz kötötte, inkább talán az alattvalói hűség érzelme volt. Ha a régi kövületeket nézegetjük és a nagy, szinte világvégi csendességű helyeket járjuk, Vizsoly A telkibányai műemléktemplom MTI—Balaton György felvétele Az ózdi Vasgyár esti fényei MTI—Kovács Sándor felvétele * miatt olyan a világhírneve, hogy a külföldi utas, ha erre jár, elcsudálkozik: enynyire jelentéktelen? Még szállodája sincs. Annyian fölkeresik, különösen nyáron: franciák, svédek, angolok, németek; annyi idegen járja falusi utcáit. Az pedig, aki itt él, elvágyódik: nincs ipar, kevés a munkaalkalom, csöndes az élet, a fiatalság a városokba tódul. Néhány éve, mikor e helység fennállásának kilencszázadik évfordulóját köszöntötték, a televízió külön filmet készített e helyről. A megszólaltatott fiatalok kilencven százaléka azt mondta a kamera előtt, hogy elvágyódik innen, máshova megy tanulni, elhagyja Tokajt. „Mily boldog lehet az a vidék, ahol ilyen mézédes források törnek elő a porhanyós anyaföldből!” — irta valamikor Anatole France. Az ötvenes évek közepén írók, újságírók, közéleti emberek küzdelmet indítottak Tokajhegyalja, Tokaj felvirágoztatásáért. A kormány külön kormánybiztost állított e mozgalom, a „hegyaljai rekonstrukció” élére. Valaha tizenötezer holdon termett szőlő a Hegyalján, ez a szám 1955-re 7200 holdra csökkent. A számlát részben a múlt századnak kell benyújtani. A földművelésügyi miniszter 1890. évi jelentése állapította meg, hogy a filoxéra miatt „teljesen vagy nagyobb részben elpusztultak a szőlők Tokaj hegyalján”. Az új szőlőtelepítéseket szervező és irányító kormánybiztosság már megszűnt. Elindult bizonyos fejlődés. 1958-ig kétezer holdon telepítettek új szőlőt, de a régi tizenötezer holdtól még messze vagyunk. Nincs munkaerő a magasabb fekvésű, a jobb bort érlelő hegyoldalak megművelésére, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok inkább a kényelmesebben művelhető lankákon, lapályokon (a híres „szoknyákon”) telepítenek. V. S ami a térképen mármár elvész, a megye szélén, a Sátoraljaújhelyről észalk felé vezető kopottas út mentén, talán egyik legjelentéktelenebb falunk, csak emlékeinkben, irodalmunkban óriásra növő: Széphalom. A neve sem ez volt. Kisbányácskánák hívták. Nagy hírű lakója keresztelte el Széphalomnak. Nézem régi udvarházát, mauzóleumát, múzeumát. Az ő korában a magyar nyelv már olyannyira a háttérbe szorult, hogy úgyszólván csak a cselédek, a „pór” nép, a nagy hűségű szegénység ajkán élt tovább. Az országgyűlés Pozsonyban latinul tárgyalt, a hivatalos államnyelv a latin volt, majd a német lett. Akkor írta ő, hogy „Hazafiak, átkozni fogják hamvainkat maradékaink, ha nem teljesítjük”, tudniillik a legfőbbet, a magyar államnyelv bevezetését. Csak 1790-ben mondták ki, hogy az iskolákban a magyar nyelvet is fogják tanítani; csak 1792-ben, hogy a magyar tanítása rendes tárgy lesz; csak 1805-ben, hogy az országgyűlés feliratait latin és magyar nyelven kell szerkeszteni; csak 1830-ban vezették be a megyék saját önkormányzatukon belül a magyar nyelv használatát. S ő már nem élt — a nyelvújító, nyelvteremtő Kazinczy Ferenc falujáról írunk —, mikor az 1844-es II. te. kimondta a magyar nyelv hivatalos államnyelvvé tételét. Ezt a küzdelmet itt, innen vezette 1831-ben bekövetkezett haláláig. A kis helyek is tanítanak. A rejtett borsodi falvaknak is lehet messze sugárzó mondanivalójuk. A küzdelmet leveleivel vezette, irányította; ezekkel szinte kormányozta és befolyásolta egész nemzetét. Az Akadémia kiadásában megjelent huszonkét kötetes levélgyűjtemény 5648 levelet közöl Kazinczytól és Kazinczyhoz. Minden levél egy-egy tégla ahhoz az épülethez, amelyben az új magyar bölcsőjét ringatták s ahol a magyar nyelv álA Miskolc-tapolcai barlangfürdő előcsarnoka MTI—Járay Rudolf felvétele IV. A nagy csendességű kis helyeket emlegettem; például Tokaj! E kis helységnek a bora ről a románkori, összeomlasztották gótikánkat, romossá tették a reneszánszot, de még a barokkot is. Ilyen keserűségek közt a meglepetés erejével hat, ahogyan a műemlékvédelem a rejtekező homályból hívja elő — fedi fel, építi újjá! — a megmaradt régi szép borsodi templomokat. Mellékvasútvonal mentén fekszik a nagy csendességű Vizsoly, református templomának keleti része még a XIII. századból való (akkor természetesen katolikus templomnak épült); ősi falképeit az ötvenes években tárták fel. Vizsoly a hazai reformáció nagy tekintélyű helye; 1590-ben a vizsolyi nyomdából került ki az első teljes magyar bibliafordítás. Az egyházi emlékek mentési szándéka, a helyreállítási, az óvási igyekezet olyan régi templomokat fedez fel, mint a bodrogkeresztúri, ez 1481-ben épült, vagy a karcsai, amelynek egy része az 1200 körüli időkből való. A karután Monokot kell említsük. Monoknak nincs vasútja, csak egy pormentes bekötőútja, de itt áll a ház, amely ide vonzza, néha egyenesen ide utaztatja még amerikás magyarjainkat is. „Monokon születtem, amott a szerencsi hegy tövében, ahol a rege szerint Árpád a hanalapítás első áldomásait megüllötte.” A megülte régies, megüllötte formáját e falu, e vidék, e táj, e megye legnagyobb fia írta le. Amikor leleplezték, átadták a szülőfalu népének Kisfaludi Strobl Zsigmond — azóta elment már a művész is — Kossuth-szobilát, nagy távolságokból is jöttek magyarok az ünnepségre. Az 1930-ban Monokról kivándorolt Csetneky Ferenc brantfordi magyar, Kanadából jött át azért, hogy jelen lehesen a monoki ünnepen. Azt a nyorwatot — „Kossuth a Broadwayn” —, amely a szülőházban berendezett Kossuth-múzeum főhelyén áll, 1960-ban Cyrus Eaton amerikai üzletember ajándékozta Kádár Jánosnak, mikor az ENSZ- közgyülésen New Yorkban járt. Kádár János pedig odaajándékozta Zsuffa Tibornak, a monoki Kossuthház fáradhatatlan, sok-sok távoli magyarral levelező gondnokának.
