Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-02-14 / 4. szám
A Tiszai Vegyi Kombinátban az elmúlt év végétől külön üzemrészben dolgoznak a kismamák. A vegyi ártalmaktól teljesen védett munkahelyen mindenki az egészségi állapotának megfelelő ütemben végezheti a könnyű munkát; a művirágok kötözését. A kismamák fizetésüket a korábbi munkakörükben elért átlag szerint kapják. Képünkön az üzem bemutatótermét rendezik be MTI — Érczi K. Gyula felvétele Restaurálják a sümegi műemlék plébániatemplom barokk figuráit MTI — Soós Lajos felvétele Áramot ad a százhalombattai erőmű új egysége. A 215 megawattos áramfejlesztő blokk műszerfala MTI — Jászai Csaba felvétele Huszonöt éve hunyt el Bajor Gizi, Kossuth-díjas, kiváló művész. Képünkön Ibsen Nóra című drámájában. Jávor Bállal AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERV NEMZETI ÜGY Kádár János beszéde Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára február 4-én ellátogatott a budapesti pártbizottságra, a Május 1. Ruhagyárba, majd a VIII. kerületi pártbizottság székházában találkozott a főváros és a kerületek vezetőivel. Beszédében elmondta, hogy az országgyűlési választásokon népünk kifejezte egyetértését a fejlett szocialista társadalom építésének programjával. A munkásosztály, a dolgozó nép sikeresen befejezte a IV. ötéves tervet és bizakodva megkezdte az V. ötéves terv végrehajtását Kádár János rámutatott hogy az eddigi legjobb és legtervszerűbben teljesített ötéves tervet hagytuk magunk mögött és méltán büszkék lehetünk rá, hogy meglehetősen bonyolult világgazdasági helyzetben olyan ötéves tervet dolgoztunk ki, amely biztosítja a szocialista építés törésmentes építését, társadalmunk magasabb színvonalra emelését. Ennek kapcsán is bebizonyosodott — mondta —, hogy az őszinte szót várják, megértik és becsülik az emberek. A közvélemény értékelte, hogy a párt és a kormányzat őszintén szólt a megváltozott világgazdasági helyzetből ránk háruló gondokról, a termelői és fogyasztói árakról. Az őszinte szó nagy erőt adott: a nyíltság eredménye a reális bizakodó hangulat, a politikával való általános egyetértés és cselekvőkészség. Az ötödik ötéves terv nemzeti ügy, nemzeti program — jelentette ki Kádár János —, amelyet a társadalom minden alkotó erejének cselekvő közreműködésével valósítunk meg. Ebben a munkafolyamatban tovább kell hogy erősödjék a munkás-paraszt szövetség. A közös ügy érdekében minden aktív erőnek, párttagnak és párton kívülinek, hívőnek és nem hivőnek. az ifjú nemzedéknek, a magyar nép. a haza felvirágzását akaró erőnek össze kell fogni. HARMINC ESZTENDEJE KÖZTÁRSASÁG MAGYARORSZÁG Harminc évvel ezelőtt. 1946. január 31-én az 1848-as és az 1919-es kísérlet után a magyar nép újra a köztársasági államforma, a demokratikus államrend mellett döntött. A magyar nemzetgyűlés ekkor szavazta meg nagy többséggel a köztársaságról szóló 19461-es törvénycikket. Másnap százezrek gyűltek össze az Országház előtt, s másutt is tömegtüntetésekkel, gyűlésekkel ünnepelték a történelmi eseményt. A köztársaság első elnöke Tildy Zoltán lett A haladó magyar politikusok hitvallásai a köztársasági államforma mellett — ma már történelmi dokumentumok — az igaz hazaszeretet szép példáit adják a mai kor emberének is. Azt mutatják, hogy a haza szeretetének mindenkor a haladásért. a demokráciáért, a népért való munkálkodásban kell megmutatkoznia. Az évfordulóra emlékezve Darvas József, a Nemzeti Parasztpárt akkori képviselőjének parlamenti felszólalásából idézünk: „Mi tiszteljük a magyar nép hagyományait... De a magyar nép hagyományai kuruc hagyományok, nem pedig labanc hagyományok. Nem tiszteljük azokat a hagyományokat, amelyek a szolgaság megmerevítését akarják elérni... Azon túl tehát, hogy a köztársaságot, mint államformát helyeseljük, bennünket nagyon érdekel az a kérdés, hogy ezen az államformán belül a nép érdeke hogyan fog érvényesülni...” MEGKEZDŐDÖTT A RÁKÓCZI-EMLÉKÉV ÜNNEPSÉGSOROZATA A fejedelem testőrkapitányának Vay Ádámnak egykori birtokán, a vajai Vay Ádám Múzeumban rendezett emléküléssel vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából megrendezendő országos ünnepségsorozat. A kuruc-kori hagyományokat nagy gonddal és szeretettel ápoló Szabolcs-Szatmár megyei községben Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese köszöntötte az emlékülés résztvevőit: történészeket, muzeológusokat, levéltárosokat. A Rákóczi-szabadságharc kutatói előadást hallgattak a fejedelem és Vaja kapcsolatáról, majd megvitatták a kuruc szabadságharc utolsó esztendeinek hadi és politikai eseményeit, történelmi szerepét. „Emléke tiszta forrása a tántoríthatatlan haza- és népszeretetnek" A RÁKÓCZI EMLÉKBIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA A Rákóczi Emlékbizottság állásfoglalást tett közzé II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója megünnepléséről. „II. Rákóczi Ferenc a függetlenség és a haladás eszméit megtestesítő, kiemelkedő személyisége a magyar történelemnek. Felismerte és megalkuvás nélkül vállalta a 18. század elején a Magyarország fejlődését szolgáló történelmi feladatokat, az önálló állam megteremtését és a feudális állam korszerűsítését. Rákóczi a felkelő jobbágyok élén bontott zászlót az ország függetlenségéért és a fegyvert fogott jobbágyokat felszabadította a földesúri hatalom alól. A nemességre támaszkodott és a vitézi rendre, de bevezette a közteherviselést és korlátozni kívánta a feudális előjogokat. Arra törekedett. hogy fejlessze az ipart és a kereskedelmet, megteremtse az állandó hadsereget, korszerűsítse a közigazgatást és terjessze a műveltséget. Küzdött azért, hogy minden társadalmi erőt összefogjon, a szabadságharcban biztosítani tudta az akkori Magyarország területén élő különböző népek együttműködését. türelmi politikájával pedig kiküszöbölte a vallási ellentéteket. Széles körű politikai tevékenységet folytatott, tudva azt, hogy egyedül egyetlen nép sem képes kivívni önállóságát és nem tud a társadalmi haladás útjára lépni. A szabadságharc elbukott a külső segítség hiánya, a belső gazdasági nehézségek és a nemesi-rendi ellenzék árulása miatt. A küzdelem ennek ellenére nem volt hiábavaló, hatással volt az egész későbbi fejlődésre. Rákóczi és a szabadságharc emlékét megőrizték nemcsak a magyarok, hanem a hajdani Magyarország más népei is. Nevét zászlajukra tűzték a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás elkötelezett harcosai. A jakobinusok, Petőfi. Ady Endre a haladó politikai és társadalmi célkitűzések jelképeként tisztelték és őt idézve léptek fel az uralkodó osztály torz nemesi nacionalizmusa, illetve arisztokratikus nemzeti közömbössége ellen. Társadalmi haladás és nemzeti érdek, emberség és magyarság megbonthatatlan egységének programja volt számukra Rákóczi neve. Haladó hagyománynak tekinti Rákóczi tevékenységét a magyar forradalmi munkásmozgalom és a szocialista Magyarország is. Emléke tiszta és éltető forrása a mai szocialista hazafiságnak és internacionalizmusnak, a. közösségért való tenniakarásnak, a tántoríthatatlan haza- és népszeretetnek. E gondolatok jegyében ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóját" — hangzik a Rákóczi Emlékbizottság állásfoglalása. Tanévnyitó a bécsi Magyar Intézetben A bécsi Magyar Intézet január 29-én tartotta évnyitóját. Ezen megemlékeztek a Magyar Tudományos Akadémia 150. évfordulójáról is. Az emlékesten megjelentek az Osztrák Tudományos Akadémia, a bécsi egyetemek és főiskolák képviselői. Ott volt dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi nagykövete. Dr. Herbert Hunger professzornak, az Osztrák Tudományos Akadémia elnökének megnyitója után dr. Pach Zsigmond Pál egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének és az MVSZ elnökségének a tagja, majd Pamlényi Ervin, a Collegium Hungaricum igazgatója tartott előadást. Az egyházi élet hírei A Vatikán képviselői, t-uigi Poggi érsek pápai nuncius és Munos F. Sainz nunciatürai titkár, Budapesten megbeszéléseket folytattak dr. 1 jjas József kalocsai érsekkel, a magyar katolikus püspöki kar elnökével és találkoztak a püspöki kar tagjaival. A vatikáni diplomatákat hivatalában fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A tárgyalásokon a két felet érintő időszerű kérdésekről folytattak eszmecserét. A moszkvai izraelita hitközség elnökét, Mihail Tandelnyikovot, aki a Magyar Izraeliták Országos Képviselete meghívására hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodott, fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A fogadáson jelen volt Seifert Géza, a MIOK elnöke. Jégvitorlások a Balatonon Bállá Demeter felvétele Külföldi vendégszereplések Szirmay Márta énekesnő: Német Szövetségi Köztársaság, Köln, február 20. Tátrai Vonósnégyes: Franciaország, Párizs. Lyon, Nice. Bordeaux, február 20—25. Jablonkay Éva énekesnő: Portugália, Lisszabon, február 25—29. — VESZTESÉGEINK Életének kilencvenharmadik évében elhunyt Czóbel Béla, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével kitüntetett Kossuth-díjas Kiváló és Érdemes művész, a huszadik századi magyar festészet kimagasló képviselője. Hét évtizedes alkotópályája során felbecsülhetetlen értékű életművével gazdagította képzőművészetünket. Halála kulturális életünk pótolhatatlan vesztesége. A Madách Színház és a Magyar Színházművészeti Szövetség közös gyászjelentésben adta hírül, hogy Dajbukát Ilona Érdemes művész, a Madách Színház nyugalmazott tagja nyolcvannégy éves korában elhunyt. 1919-ben lépett először színpadra Bíró Lajos Francia négyes című színművében. Ettől kezdve fővárosi színházak hosszú sorában játszott, legtartósabban és legemlékezetesebben az egykori Andrássy úti Színházban. 1949-től huszonöt esztendőn át volt a Madách Színház tevékeny, megbecsült tagja, s nyugalombavonulása után is gyakran lépett színre, karakter-alakításokkal gazdagítva színészi életművét. Hatvanhat éves korában elhunyt Nagy István erdélyi származású színművész, aki 1945 előtt éveken át a Nemzeti Színház tagja volt. Különösen drámai hős szerepekben aratott emlékezetes sikereket. Nagy István halálát özvegye és New Yorkban élő gyermekei gyászolják.
