Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-12-31 / 27. szám
03 A tanácskozás elnöksége: (balról jobbra) Bognár József professzor, Keresztury Dezső irodalomtörténész. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes A III. ANYANYELVI KONFERENCIÁRÓL 1976-ban ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit a sárospataki nyári kollégium és a 7—14 éves korú gyermekek számára idén is működtek, mint évek óta mindig a balatonmenti, nyelvműveléssel egybekötött gyermektáborok. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1975-ben és 1976- ban új kezdeményezésként a magyar nyelvet oktató — tíz országból 46 pedagógus — részére továbbképző tanfolyamot szervezett. 1975-ben hét országból jöttek el a tánccsoport-vezetők, hogy felújítsák ismereteiket, és a tánccsoportok felkészítésén és fesztiválján öt országból nyolc csoportot. 145 táncost láttunk vendégül. A Nyelvünk és Kultúránk című folyóirat jól segítette a külföldön folyó magyar nyelvi nevelést, a kulturális tevékenységet, az anyanyelvi konferenciák céljainak megvalósítását. A Magyar Hírek rendszeresen ismertette az anyanyelvi mozgalom eseményeit: 1976 őszén indult meg a lap hasábjain a Játsszunk magyarul! című sorozat, amely — az eddig beérkezett véleményekből láthatóan — jelentős es hasznos kezdeményezés. Sokat segített a Szülőföldünk rádió is anyanyelvi és közművelődési műsoraival. Hogyan bővíthető, mélyíthető az anyanyelvi mozgalom, hogyan működhet az eddiginél hatékonyabban, egységes rendszerként az alap-, közép- és felsőszintű nyelvművelés, hogyan lehet még jobb a magyarságismeret terjesztése, az oktató munka? Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége úgy döntött, hogy Budapesten 1977. augusztus 6—13. közt megrendezi a III. Anyanyelvi Konferenciát. Javasolja hogy plenáris ülésen megtárgyalják a magyar nyelv és kultúra megőrzésének helyzetét, lehetőségeit az idegen nyelvű környezetben: előadás hangzik el a népművészet magyarországi reneszánszáról, foglalkoznak Ady Endre irodalmi hatásával. A plenáris ülés megválasztja az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének új tagjait és kidolgozza a következő évek feladatait tartalmazó dokumentumokat. Javasolja, hogy a teljes ülés mellett két munkabizottságban is tanácskozzanak majd a résztvevők: a pedagógiai munkabizottságban a külföldön folyó nyelvoktatás helyi tapasztalatairól, pedagógiai módszertani kérdéseiről, a Védnökség tankönyveiről, kiadványairól, a gyermeknyaraltatásiéi, a Sárospataki Nyári Kollégiumról, a pedagógus továbbképzésről: a kulturális munkabizottságban egyesületek, iskolák kulturális tevékenységéről, néptáncról, énekről, zenéről, filmről, a magyar nyelvtudomány, a történettudomány. a néprajztudomány kérdéseiről. A konferencia színhelyén kiállításon láthatják majd a látogatok az MVSZ és a Magyar Hírek ..Az én Magyarországom’’ fotópályázatára érkezett legszebb képeket: lesz népművészeti kiállítás és a könyvkiállításon bemutatásra kerülnek a magyar nyelvoktatás segédeszközei is. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1977-ben is szervez gyermek- és ifjúsági táborokat, pedagógus továbbképző tanfolyamot, továbbképzést a néptáncoktatók számára is, s megszervezik a külföldön működő magvar népitánccsoportok fesztiválját. A Magyar Hírek folytatja az anyanyelvi levelező oktatást. A vita során Keresztury Dezső bécsi útjáról beszélt. Nemrég pedig Jugoszláviában járt: Adán találkoztak a magyar nyelvművelők és kicserélték hasznos tapasztalataikat. Ennek alapján javasolta, hogy a szomszédos országokban működő magvar nyelvoktatók tapasztalatait vegyük figyelembe az anyanyelvi mozgalomban. Zsebők Zoltán burgenlandi látogatásának tapasztalatait ecsetelte. Egyetértett a Keresztury Dezső által elmondottakkal, javasolta meselemezek készítését és az ösztöndíj-lehetőségek bővítését. Imre Samu elmondta, hogy Burgenlandban a mi anyanyelvi tankönyveinket államilag engedélyezett segédkönyvként fogadták el. Az utóbbi időben megnövekedett a magyar kultúra iránti érdeklődés a burgenlandi magyar családokban. Bírálóan vetette fel, hogy a magyarságismereti kiadványok megjelentetése akadozik és a nyugati magyar irodalom kiemelkedő alkotásaiból való válogatás ügye is nehezen mozdul előre. Ehhez kapcsolódott Boldizsár Iván is, aki kifejtette, hogy a nyugaton élő magyar írók színvonalas és haladó műveivel kapcsolatban idehaza nincs „diszkrimináció”; sajnos vannak olyan irodalmárok, akik egyrészt sérelmezik, hogy műveik nem kerülnek a hazai közönség elé, ugyanakkor cikkeikben megkísérlik befeketíteni országunk politikai és irodalmi közéletét. Bírálta, hogy Czigány Lóránt könyve itthon, mint angolból fordított mű jelent meg. Gáti Vilmos a Szülőföldünk műsorairól, a honismereti adások jó visszhangjáról szólt. Lőrincze Lajos is szóvátette az Imre Samu által említett antológia körüli késedelmet és a változatlan, bevált elvek mellett a rugalmasabb gyakorlatot, a jobb, összehangolt munkát sürgette. Szabó Zoltán arról beszélt, hogy a szomszédos szocialista országokkal való kulturális együttműködésünket hatékony és kiterjedt állami egyezmények szabályozzák. Egyetértett azzal a gondolattal, hogy az anyanyelvi mozgalomban vegyék tekintetbe az ezekben az országokban a magyar nyelv oktatásával hosszú idő óta lelkesen, áldozatkészen és színvonalasan foglalkozó szakemberek tapasztalatait. HÍRÜNK a világban Az Elnökség áttekintette a szövetség ez irányú munkáját is. 1977-ben a magyar kultúra és történelem olyan kiemelkedő alakjainak életéről emlékezünk meg, mint Kossuth Lajos, Ady Endre, József Attila. Hazai művészcsoportok indulnak majd a magyar egyesületek rendezvényeire. küldünk filmeket; megrendezésre kerül az Egy kis hazai című színházi előadás a hazalátogató honfitársak részére. A Magyar Hírek továbbra is SQkoldalúan mutatja be hazánk életét, a fejlett szocialista társadalom építésének eredményeit és gondjait. Igyekszik még jobban megismerni az olvasók igényeit, színvonalasabbá tenni az újság szerkesztését, erősíteni az olvasók ragaszkodását és növelni az előfizetők számát. A tanácskozáson Keresztury Dezső javasolta, hogy a kiutazó szakemberek tartsanak előadást a magyar egyesületekben. Molnár István, az MVSZ delegációjának a Német Szövetségi Köztársaságban tett útjáról számolt be. Felhívta a figyelmet a sportkapcsolatok jelentőségére és a montreali olimpia tapaasztalatai alapján beszélt a Magyar Olimpiai Bizottság lelkes munkájáról, hangsúlyozta, hogy a bizottság tevékenysége átalakult, folytatódik. D. Káldy Zoltán a Magyar Hírek erősödő hatásáról beszélt. Bírálóan vetette fel, hogy kevés a gondjainkat és örömeinket reálisan ábrázoló magyar film. Boldizsár Iván javasolta a Magyar Hírek Tallózás című rovatának, a szomszédos országok magyarjainak szellemi életével foglalkozó írásoknak bővítését, színesebbé tételét. Kiemelte, hogy a magyar származású értelmiség szeretne többet tudni hazánkról és ezt az igényt tapasztalta a természettudósok, közgazdászok között is. A kapcsolatok szélesítésének gyakorlati eredményeiről és problémáiról sok érdekes példát mondott el Szabó Zoltán főtitkár, kiemelve az USA-ból Magyarországon járt William Penn Egyesület „hivatalos” országjárását. Szántó Miklós a Magyar Hírek ez évi munkájának tapasztalatait és a lap jövő évi feladatait ismertette. Többen kiemelték, milyen jelentős feladat a befogadó országokban született nemzedékek magyarságtudatának megtartása, fejlesztése és jó javaslatot tettek a szövetség ez irányú tevékenységének fokozására, javítására. A KAPCSOLATOK SZÉLESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN D. Káldy Zoltán arról beszélt, hogy a javuló feltételek ellenére a különböző országokban az utca emberei és sokszor a felelős poszton levők is keveset tudnak Magyarországról. A befogadó országokban élő magyarság érdeke, hogy ez a helyzet kedvezőbben alakuljon. Schiffer Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikailag elvakult, jobboldali emigráció igyekszik lejáratni általában hazánk politikai jóhírét és rágalmazza azokat az embereket, akik a szórvány magyarsággal való kapcsolat megjavítására törekszenek. Az enyhülés erősödése azonban ezen a téren is a kapcsolatok további fejlődésének kedvez. összefoglalójában Bognár József elemezte a változó világhelyzetet. Kifejtette, hogy az idei év a nyugati országok számára gazdasági és politikai okokból nyugtalan esztendő volt és néhány nagy országban a választási propaganda során sokszor negatív hangsúllyal került szóba Kelet-Európa helyzete, mindennek ellenére azonban a kapcsolatok fejlődése töretlen maradt. A történelemben érvényesülnek állandó és átmeneti tényezők: az állandó tendencia azonban az enyhülés. A világgazdaság új, szükséges átállása az enyhülés politikáját fenntartja, erősíti és a véletlen jellegű helyhez, időhöz — olykor egy évfordulóhoz kötött — események hamar elvesztik hatásukat. Ez nem jelenti azt, hogy a jövő idilli lesz, de az új amerikai kormányzat néhány gesztusa vagy a szomszédos Ausztriával való kapcsolatunk legutóbbi fejleményei higgadt optimizmusra ösztönöznek. Sz. M. Zsebők Zoltán professzoré a szó. Mellette (balra) Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója és Rostás István nyugalmazott nagykövet Lőrincze Lajos professzor. Sipka Ferenccel, az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége titkárával beszélget, aki más fontos munkakörbe történő helyezése miatt megválik e tisztségétől. Felszólalásában Lőrincze Lajos az MVSZ elnöksége nevében meleg szavakkal mondott köszönetét Sipka Ferencnek, a hosszú éveken át végzett áldozatos munkáért
