Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-12-31 / 27. szám
FOLYTATJUK JÓL BEVÁLT AGRÁRPOLITIKÁNKAT Kádár János felszólalása a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán Egymillió mezőgazdasági téesztag 500 küldötte és 300 meghívott vendég közreműködésével az Országházban megtartották a mezőgazdasági szövetkezetek 111. kongresszusát. A kongresszuson felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. — A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szakaszának fontos eseménye — kezdte beszédét Kádár János. — Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai, erkölcsi felfogása: forradalmi átalakulások történtek a paraszti gondolkodásban. A közösségben korszerű eszközökkel termelő mezőgazdasági dolgozó már régen nem a kisáru termeléssel együtt járó individualista, egyéni, a falu határán alig túllátó, látástól vakulásig robotoló, földhöz ragadt paraszt. A mai parasztság a szocializmus viszonyai között mind korszerűbben él. dolgozik és gondolkodik, mindinkább összeforr kipróbált harcostársával, az ipari munkássággal, világnézete egyre határozottabban szocialista. — Barát és ellenség egyaránt elismeri, hogy a Magyar Népköztársaság magabiztosan fejlődik, népe mindjobban él. Ezek az eredmények biztos alapot adnak a további előrehaladáshoz. Igaz, munkánkat az utóbbi két-három évben nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint az idén a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. A népgazdaság azonban a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerényebb mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. A munka hatékonyabb lett, fokozódott a termelékenység. — A mezőgazdasági termelés ugyan a számítások szerint nem éri el az ez évre tervezett emelkedést, a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az asztályt is figyelembe véve, ez még így is nagy eredménynek tekinthető. Kiváltképpen akkor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló természeti csapások 20—30 százalékos visszaesést okoztak. Most viszont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedett a sertésállomány, a tehenenkénti tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület. — A következő időszakban az egész népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is, legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazdaság a termelés egyes területein a ranglista élvonalába került: más ágazatokban azonban csak sereghajtók vagyunk. így például az egy főre jutó hústermelésben a KGST és a Közös Piac országaival egybevetve egyaránt elsők vagyunk, tojástermelésben másodikok, a búza- és a kukoricatermesztés hektárhozamával is már az első harmadba tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéstenyésztésben, s a tejhozamot és néhány szántóföldi növény termésátlagát nézve is még-bőven van behoznivalónk. — Egész országunk, népünk számára, a szocialista társadalom további menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság rendszerünk szilárd bázisa a falun. Széles társadalmi, gazdasági, politikai alapja van annak, hogy a mezőgazdaságban a fejlődés évi növekedési üteme a másfél évtized során megduplázódott, megháromszorozódott. A fejlettebb agrotechnika, az erősödő termelési kedv még a váratlan természeti tényezőkkel szemben is növelte a mezőgazdaság ellenállóképességét. Ha nyíltan beszélünk a nehézségekről, annál több okunk és jogunk vart azt is elmondani, hogy húsból ma ötven százalékkal, tojásból hetven százalékkal, cukorból negyvenöt százalékkal, zöldség- és gyümölcsfélékből tizenöt-húsz százalékkal többet fogyasztunk, mint tizenöt évvel ezelőtt. A mezőgazdaság tehát hozzájárult, hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. Eközben a párt politikájának megfelelően, az egész társadalom anyagi helyzetének általános javulásával együtt javult a mezőgazdasági dolgozóké is: a munkások és a parasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő. — Az ország, a népgazdaság fejlődésével, a termelési kultúra növekedésével összhangban gyökeresen megváltozott a paraszti munka jellege. A szövetkezeti dolgozók a munka szervezettségében, a munkafeltételekben és szakmai ismeretek dolgában is közelebb kerültek a munkásosztályhoz A tudomány, a technika bevonulása a mezőgazdaságba, az iparszerű termelési módszerek térnyerése igen látványos. — Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését a gazdálkodás belterjesítését azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekekkel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értékesítési biztonságot, az anyagi érdekeltség megfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval arányos fejlesztésére törekszünk, szociálpolitikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozatos közelítésére. — Rendszerünk egyik legnagyobb vívmánya, egyszersmind alapja, hogy biztosítja állampolgárainak, köztük a parasztságnak a valódi demokratikus jogokat. Ezeket a parasztság a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a szövetkezetek gazdájaként gyakorolja. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán MTI — Vigovszki Ferenc felvétele — A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb feladat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, amikor a mezőgazdasági üzemek megnövekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere, a munka szervezeti rendje, lakó- és munkahely szerinti széttagoltság és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igényli, — alakítsák ki a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának legmegfelelőbb módját. — ötéves tervünkben, az 1977. évi népgazdasági tervben rögzített társadalmi, gazdasági, kulturális tennivalóink sokrétűek, sikeres megvalósításukban a mezőgazdasági szövetkezetekre is nagy feladat hárul. Bizonyos, hogy ez a kongresszus újabb lendületet ad, alkotó kedvet teremt, és szövetkezeti parasztságunk a megoldandó feladatokkal jól megbirkózik. A Központi Bizottság, kormányzatunk bízik a szövetkezeti parasztság helytállásában — fejezte be felszólalását Kádár János. Negyedévenként 25 ezer csirkét szállít a fővárosba a Sasad Termelőszövetkezet MTI — Fehérváry Ferenc felvétele Alumínium burkolatú, automatizált sertéshizlalda a Lajtahansági Állami Gazdaságban MTI — Fehérváry Ferenc felvétele A üunavarsányi Termelőszövetkezet istállója MTI — Csikós Gábor felvétele A Rába Vagon- és Gépgyár kispesti üzemében készülnek a nagy teljesítményű Rába-Steiger traktorok MTI — Horváth Péter felvétele Az iparszerű kukorica termesztési rendszer (CPS) betakarító kombájnjai a bábolnai telepen MTI — Bajkor József felvétele I
