Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-12-31 / 27. szám
03 Púja Frigyes felszólalása. Az első sorban: Czinege Lajos vezerezredes, honvédelmi miniszter, Aezél György miniszterelnökhelyettes, ( osonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bállá Demeter felvétele Faluvégi Lajos pénzügyminiszter MTI — Szebellédy Géza felvétele Németh Károly felszólalása, előtérben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Aezél György, miniszterelnökhelyettes MTI — Tóth István felvétele Tanácskozik az országgyűlés Bállá Demeter felvétele Az országgyűlés téli időszaka NAPIRENDEN AZ 1977. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS Az Országgyűlés december 16-án és 17-én tartotta téli ülésszakát, amelyen Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az 1977. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A gazdasági fejlődést Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elemezte. Külgazdaságunk helyzetéről szólt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, a kormány külpolitikai tevékenységét Púja Frigyes külügyminiszter ismertette. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot — a megszavazott módosításokkal — elfogadta, s a beszámolókat tudomásul vette. Bevezetőjében Faluvégi Lajos, pénzügyminiszter arról beszélt, hogy népgazdaságunk az V. ötéves terv első esztendejében nehéz külgazdasági feltételek közepette is fejlődött: a termelés és az áruforgalom bővült, a lakosság életszínvonala — ha szerény mértékben is — emelkedett, javultak az életkörülmények. Az állami költségvetés bevételi forrásai szűkösebbek voltak, mint vártuk. Mérsékeltebben emelkedtek kiadásaink és ezért a költségvetés hiánya az előző évinél és a tervezettnél valamelyest kevesebb. Az állami költségvetés előirányzott bevételei 1977- ben kereken 359 milliárd forintra, kiadásai 362 milliárd forintra rúgnak, s a hiány 3 milliárd forint lesz. amit hitelforrásokból fedezünk. Faluvégi Lajos bejelentette; — 1977-ben a belföldi termelői árakban további kiigazítások érvényesülnek, igaz: csak szűk körben. Egyebek között emelkedik a vegyipari benzin és vegyipari gáz, továbbá a gördülőcsapágy termelői ára. Kisebb jelentőségű árkiigazításokra .is sor kerül, például a könnyűiparban és más ágazatokban is, néhány nem kielégítő jövedelmezőségű terméknél. — A Magyar Nemzeti Bank a gazdaságos export fokozására kereken 30 milliárd forintra kötött szerződést. Erre a célra megfelelő hitelkeret van — mondta hitelpolitikánkról a pénzügyminiszter. — 1977-re négy új nagyberuházást kezdünk el. További négy-öt nagy beruházásról egyébként dönt a kormány, s megkezdésükre akkor ad engedélyt, ha azokat megfelelően előkészítik és a népgazdaság erőforrásai is lehetővé teszik. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az 1976-os népgazdasági terv teljesítéséről beszélt. Az előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem az idén elmarad ugyan a tervezettől, de figyelembe véve a munkát nehezítő körülményeket, az eredmény elfogadható. Az 1976-ra tervezett célokat azért nem sikerült minden téren elérni, mert — akadt, nem is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, sem az időjárás számlájára. Pótolva az idei elmaradást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait. A terv reális, céljai, bár feszítettek, elérhetők. A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta; — Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozására, azt is meg kell állapítani, hogy gyakran nem gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, s a termelés legfonto bb tényezőjével, a munkaerővel, amelynek külső. üz< an kívüli forrásai lényegében kimerültek. Egyszóval nem lehetünk elégedettek a mozgósítható tartalékok feltárásával. Hiszen elegendő, ha az ember egy-egy építkezést körüljár — tisztesség a kivételnek —, hogy lássa milyen pazarló módon bánnak az importfával, cementtel és más anyagokkal. Dr. Bíró József, külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a külkereskedelmi forgalom gazdaságos növelése messzemenően függ attól, hogyan tudunk beilleszkedni a világgazdaság fejlődésének folyamatába. A szocialista országokkal igyekszünk a kapcsolataink további növelésére. Reálisan azonban számolnunk kell továbbra is a tőkés gazdaság fokozódó nehézségeiből eredő olyan magatartással, amely exportunk növelése elé akadályokat gördít; vámhátrányokkal, esetenként exportunk mennyiségi korlátozásával. — E helyzetben — mondta Bíró József — különösen nagy jelentősége van annak, hogy a termelő- és külkereskedelmi vállalatok kezdeményezőkészsége erőteljesen növekedjék, együttműködésük tovább javuljon. Ezért sokoldalú elemzéseket végeznek külgazdasági kapcsolataink távlati megalapozására, hosszabb távra áttekintik az ország külgazdasági stratégiáját. Púja Frigyes, külügyminiszter beszámolt arról, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe: elkezdődött a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata, erősödik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. A realitásokból levonhatjuk a következtetést; a békés egymás mellett élés, az « enyhülés folyamata — ha elő is fordulhat átmeneti megtorpanás — tartósan nem állítható meg többé. Helsinki szelleme él és hat. Sok múlik azon, miképp alakul a jövőben az Amerikai Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság politikája. Változatlanul az a véleményünk, hogy a világhelyzet további javulásának alapvető tényezője a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatainak fejlesztése, a még nyitott nemzetközi problémák rendezésében való együttműködése. — A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzetközi élet egyik központi problémája. Minden nép érdeke, hogy megszabaduljon a fegyverkezési hajsza terheitől és attól a súlyos veszélytől, amit a fegyverek mérhetetlen felhalmozása jelent az emberiség számára. — Értelmetlennek és károsnak tartjuk a nyugati propaganda zajos kampányát az emberi kapcsolatok, az emberek kölcsönös érintkezésének elősegítése, a kivándorlás és az úgynevezett családegyesítés kérdése körül. A Magyar Népköztársaságban ezek nem valós problémák, egyértelműen bizonyítja ezt eddig folytatott gyakorlatunk. Befejezésül Púja Frigyes hangsúlyozta: — Kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal áltálában rendezettek. Megoldásra váró problémáink voltaképpen csak az Amerikai Egyesült Államokkal vannak. Reméljük, hogy ezeket a nem túlságosan távoli jövőben kedvezően megoldjuk, hiszen ehhez jó alapot nyújtanak országaink fejlődő kapcsolatai, a nemzetközi színtéren kifejtett eredményes tevékenységünknek a jó belpolitika az alapja. Elsősorban ennek köszönhető a Magyar Népköztársaság korábban soha nem tapasztalt nagy nemzetközi tekintélye, jó hírünk a világban. Tervcélok és feladatok I A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 1-i ülésén megvizsgálta a várható tervteljesitést. és határozatot hozott a jövő évi terv és az állami költségvetés fő tételeiről. A széles körű vita során megállapították, hogy Magyarország a világgazdasági helyzet ránehezedő nyomását jól kiállta, és a belső árrendszer nagyobb megrázkódtatás nélkül viselte el a három éve tartó tőkés inflációt. Javult a gazdasági munka hatékonysága, fokozódott a munka termelékenysége, korszerűsödött a termelési szerkezet, takarékosabban használtuk fel az anyagot és az energiát. Egy újságcikk keretében természetesen nem térhetünk ki a gazdasági elemzés minden részletére, csupán néhány fontosabb kérdésre hívjuk fel a figyelmet. 1976-ban a nemzeti jövedelem növekedésénél a tervezett 5 százalék helyett csupán 4 százalékot értünk el. Ennek oka az, hogy egyrészt a világgazdaságban végbemenő folyamatok kedvezőtlenül alakultak, másrészt a szélsőséges időjárás, a fagy majd pedig az aszály nagy károkat okozott a mezőgazdaságban. Több milliárd forinttal lett kevesebb a nemzeti össztermék. Ezért 1977-ben meggyorsítjuk a fejlődés ütemét. Ügy tervezzük, hogy nemzeti jövedelmünk 6—6,5 százalékkal emelkedik, ezen belül az ipari termelés 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 7—8 százalékkal. Felvetődik a kérdés, hogy reális-e ez az előirányzat, főként ami a mezőgazdaságot illeti. A mezőgazdaságnál azonban gyakorlatilag nem egy. hanem két évről van szó, mert a rossz időjárás miatt 1976-ban a mezőgazdasági termelés nem emelkedett, jóllehet eszközrendszere megfelelően gyarapodott. És ha ebből indulunk ki. akkor az előirányzat két évre oszlik el, ez pedig körültekintő munkával, átlagos időjárási viszonyok mellett mindenképpen teljesíthető. Elsősorban az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelését növeljük, de kihasználjuk és ösztönözzük a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeit is. A termelőeszköz-ellátás javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével segítjük a termelő munkát. A népgazdaság egészében akkor érjük el a kívánt eredményeket, ha javul a társadalmi termelés hatékonysága, o beruházások tervszerűbben és gyorsabban készülnek el, a termelési szerkezetet tovább korszerűsítjük, s 1977-ben több, jó minőségű, gazdaságos és minden piacon versenyképes árut állítunk elő. A termelési kapacitásokat még nem használjuk ki megfelelően, a korszerű gépek és berendezések sokszor nem több műszakban működnek. Ezért a jövő év közepétől bevezetjük a műszakpótlékot és intézkedést teszünk a rendelkezésre álló munkaerő megfelelő foglalkoztatására a munkaidő teljes kihasználására. A világgazdasági helyzet megváltozása 1973 végén nehéz próba elé állította népgazdaságunkat. A világ egyetlen országa sem számított rá, hogy az energiahordozók árrobbanása nyomán kialakult helyzet ilyen tartós lesz. De az eltelt három év után azt mondhatjuk, hogy népgazdaságunk szilárdnak bizonyult, kiállta a ránehezedő nyomást, jóllehet a kedvezőtlen körülmények a nemzeti jövedelem egy részét elszívták a népgazdaságból. Az összes körülmények figyelembevételével mégis megállapíthatjuk, hogy megfelelő eredményeket értünk el: a termelés, a fogyasztás és az életszínvonal minden évben emelkedett, még ha nem is olyan ütemben, mint ahogy szerettük volna. Népünk felkészült arra, hogy az egyensúly helyreállításához szükséges feladatokat felelősen megoldja. A lakosság a hozott intézkedéseket megértette, fegyelmezetten és nyugalommal fogadta. Jogosan várja tehát, hogy az irányító munka — minden szinten — a korszerű gazdálkodás és termelés elveinek megfelelően javuljon. Az ösztönző célokkal egyenes arányban nő a dolgozók' tettrekészsége, cselekvő együttműködése. Szükséges azonban, hogy a közvélemény jól' ismerje a gazdasági építés fő feladatait, a világgazdasági folyamatokat, azok várható hatását, a magyar népgazdaság adottságait és saját üzemük, vállalatuk lehetőségeit. Pethő Tibor 4 X
