Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-12-04 / 25. szám
Ékszer, kinek-kinek pénztárcája szerint 33 milliárd forint A RUHÁZATI IPAR ÉS A KÜLGAZDASÁG beruházás egy évtized alatt Bár egyesek szerint a jó öltözködés a pestiek haladó hagyományai közé sorolható, de azt mindenki elismeri, hogy a „jó öltözködés” a felszabadulás előtt csupán egy szűk rétegre volt jellemző. Most viszont Magyarországra látogató külföldiek általános véleménye, hogy nem csupán Pesten, hanem vidéken is ízlésesen és divatosan öltözködik a lakosság jelentős része, különösen a fiatal nők. HÉTKÖZNAPOK DIVATJA Matolcsi Zsuzsa képösszeállítása, Dozvald János felvételei A számok tanúsága szerint a 10,5 millió lakosú Magyarországán 1975-ben például 7,6 millió négyzetméter pamutszövetet, 1,2 millió konfekcionált női kosztümöt és ruhát, 1,2 millió gyermekkabátot, 5,2 millió pár utcai férficipőt, 8,4 millió pár nő cipőt és 7,5 millió pár gyermekcipőt adtak el. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy itt a lakosságnak eladott árukról van szó, a termelés ennél lényegesen több, mert a termékek jelentős részét exportálják, ami viszont arra vall, hogy a magyar ruházati ipar számos terméke minőség és divatosság szempontjából a világpiacon is versenyképes. A magyar ruházati ipar exportunk fontos tényezője, mert a géppark, valamint a felhasznált nyersanyag jelentős része importból származik. A rövidre vágott haj mellett jól érvé- A fiatalember világosdrapp ballonkabátja alatt nyesül a hétnyolcados kabát szőrme- egysoros, széles fazonú, kockás öltönyt hord. gallérja A „hanyag eleganciát” hangsúlyozza a napszemüveg és a hátrafésült, modern hajviselet Az utóbbi évek megváltozott világgazdasági helyzetében a ruházati ipar jelentősége tovább növekedett, mert a cserearányok romlása — ebben az ágazatban — a népgazdasági átlag alatt van, és mert termékeit túlnyomórészt készpénzért lehet értékesíteni. S mivel a ruházati iparban a növekedéshez szükséges beruházási hányad is a népgazdasági átlag alatt van, ez megkönnyíti a hatékonyság javítását, ami jelenleg a magyar népgazdaság egyik fő célkitűzése. A hetvenes évek első felében a ruházati iparban a fejlesztési program első részének keretében 16 milliárd forintot ruháztak be. Az ötödik ötéves terv időszakában — a hetvenes évek második felében — újabb 17 milliárd forintot fordítanak fejlesztésére. Tehát összesen 33 milliárdot fordítanak a ruházati ipar 9 alágazatának — a pamut-, selyem-, gyapjú-, kötöttáru-, rövidáru-, konfekció-, cipő- és bőripar, valamint a szőrmeipar — korszerűsítésére. Ennek az összegnek a felét egyébként maguk a vállalatok teremtik elő a másik felét pedig bankhitelből és költségvetési hozzájárulásból fedezik. A ruházati ipar vállalatai a negyedik ötéves terv időszakában 80 millió rubel és 85 millió US dollár értékben importáltak gépeket, az ötödik ötéves terv időszakában előreláthatóan 100—110 millió rubel és 110—120 millió US dollár értékű lesz a gépbehozatal. Ezáltal a ruházati ipar termelése 1980-ig 31—32 százalékkal, termelési értéke pedig 100 milliárd forintra emelkedik. Ami a szerkezeti változásokat illeti, növekszik a konfekciós ipar és csökken a méterárukat készítő alágazatok részaránya. A kivitel részaránya a ruházati iparban csaknem 50 százalék, és ennek a kivitelnek hozzávetőleg a felét szállítják a szocialista és a nyugati országokba. Ha a teljes exportot tekintjük, akkor a ruházati ipar részaránya szocialista és nyugati viszonylatban egyaránt 11 százalék, az utóbbit 1980-ig 13 százalékra növelik. A legutóbbi időben számos nyugati céggel kötött kooperációs egyezmény elsősorban ezt hivatott elősegíteni. így például a Minőségi Cipőgyár az American Shoe Katy Industries vállalattal kötött megállapodása értelmében — amerikai technológiával — 1982-ig 8,9 milliárd pár női bőrcipőt gyárt az amerikai cégnek. Ilyen és ehhez hasonló kooperációs egyezmények révén a magyar cipőipar az 1975. évi 43 millió párról 1980-ig 50 millióra növeli a termelését: a szocialista országokba 16—17 millió pár cipőt exportál, nem-szocialista országokba pedig 3,5 millió párról 1980-ig 7,5—8 millió párra növeli a kivitelét. Az exportot csak úgy növelhetjük, hogy a gyártmányokat korszerűsítjük és a piaci igényekhez igazítjuk. Az anyuka fekete szövetpelerint visel, a kislánya pedig zöld lódent. A világos irhabundás és horgolt sapkás baba már a hidegebb időjárásra is felkészült Az őszhajú úr műszőrme-béléses kabátja és nyakában megkötött, mintás, zöld sál téli öltözéknek is beillik A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár — amely évente 6 millió négyzetméter fésűs és kártolt szövetet állít elő —, máris gyártja a 60 százalékos gyapjútartalmú, a természetes és szintetikus anyagok előnyeit egyesítő szöveteket, amelyekre a Nemzetközi Gyapjútitkárság külön márkát, Woolblendmark-ot létesített. Magyarországon és a szocialista országokban elsőként — és ez idő szerint egyedül — a Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár részére engedélyezték a Woolblendmark védjegy használatát, A vállalat, amely termelésének több mint felét exportálja és ezáltal jól ismert a világpiacon, máris jelentős külföldi rendeléseket kapott. A győri Graboplast terve is figyelemreméltó. A gyár — amely a század elején alapított Graab M. és Fiai Rt. jogutódja — 1938-ban félmillió négyzetméter linóleumot gyártott, 1975-ben 33,5 millió négyzetméternyi termeléséből több mint 12 milliót exportáltak. Ennek 60 százaléka irányult szocialista és 40 százaléka nem-szocialista országokba. De ehhez még hozzá kell számítani, hogy a magyar vállalatoknak szállított műbőrnek is a fele (például autóbuszkárpit vagy padlókárpit formájában) exportra került. A legkülönbözőbb iparágak használják fel a Graboplast termékeit, s ezáltal a gyár kevésbé érzi meg a konjunktúra változásait. Ügy tervezik, hogy 1980-ig több mint 50 százalékkal növelik a nyugati kivitelt. A termelést öt év alatt 41 százalékkal növelik — majdnem teljes egészében a termelékenység fokozásával. Ugyanis a ruházati ipar legnagyobb gondja jelenleg az egyre növekvő munkaerőhiány. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a túlnyomórészt nőket foglalkoztató ágazatban a gyermekgondozási segélyt igénybevevők száma idén meghaladja a munkáslétszám 15 százalékát. Dr. Biró Gerd Szép ajándék: magyar művésziemé Érthető az érdeklődés: olcsóbb a sz
